Bf.53/2009/5 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés/, és ezért 2 év 8 hónap börtönbüntetésre, mint főbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra, mint mellékbüntetésre ítélte. A börtönbüntetésbe beszámította a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt, rendelkezett az eljárás során lefoglalt dolgok sorsáról, valamint a felmerült bűnügyi költség viseléséről. Az ítéletet az első fokon eljáró ügyész tudomásul vette, míg a vádlott és védője enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést. A Győri Fellebbviteli Főügyészség a Bf.286/2008/5/

1. számú átiratában rámutatott arra, hogy álláspontja szerint az első fokú bíróság a tényállást teljes körűen feltárta, ebből okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére és nem tévedett a cselekmény jogi minősítése tekintetében sem. Véleménye szerint a megyei bíróság teljes mértékben eleget tett az indokolási kötelezettségének, valamint helyesen állapította meg a fő- és mellékbüntetés nemét és mértékét, és a bűnösségi körülmények felsorolását is helytállónak tartotta. Indokoltnak vélte azonban a súlyosító körülmények között megemlíteni, hogy a vádlott a sértettet orvul, a védekezés legkisebb esélyétől is megfosztva támadta meg. A fellebbviteli főügyészség a megyei bíróság ítéletének egyéb rendelkezései vonatkozásában is rámutatott arra, hogy álláspontja szerint e tekintetben is törvényesen járt el a bíróság és mindezek alapján a megyei bíróság ítéletének a helybenhagyását indítványozta. A nyilvános ülésen a vádlott védője az első fokú eljárás során előadottakat változatlan formában fenntartotta, ennek értelmében vitatta a cselekmény jogi minősítését. Rámutatott arra, hogy ugyan a vádlott kétszer kis-közepes erővel megszúrta a sértettet, azonban álláspontja szerint ölési szándék nem vezette, az ő vonatkozásában még az eshetőleges szándék sem állapítható meg. Az ölési szándékot az sem támasztja alá, hogy „kinyuvasztalak, megdöglesz" kijelentéseket használta a vádlott a cselekmény elkövetése során, hiszen ez még a dulakodás kialakulását megelőző veszekedés közben hangzott el. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság
2. évi
3. számú eseti döntésére és ennek figyelembe vételével indítványozta, hogy a vádlott cselekményét a másodfokú bíróság súlyos testi sértés bűntette kísérletének, vagy esetleg életveszélyt okozó testi sértés bűntette kísérletének minősítse és ennek megfelelően enyhébb büntetést szabjon ki. A fellebbviteli főügyészség képviselője a nyilvános ülésen az átiratban foglaltakat fenntartotta. Nem osztotta a védő érvelését, mivel álláspontja szerint a bűncselekmény eszköze alkalmas élet kioltására, a módja és a helye szintén erre utal és ezzel a vádlottnak tisztában kellett lennie. Kétségtelen tény az, hogy egy indulatos ember szavai nem minden esetben jelentik azt, amit mond, de az adott esetben tettek is követték a vádlott fenyegető kijelentéseit. Álláspontja szerint a tényállás, a minősítés helyes, a kiszabott büntetés pedig kimondottan enyhe, azonban a súlyosítási tilalom miatt ennek megemelésére nincs mód, így a megyei bíróság döntésének a helybenhagyását indítványozta. A nyilvános ülésen jelen lévő sértett előadta, hogy teljes mértékben megbocsátott a vádlottnak. 34 évig éltek együtt és kérte, hogy olyan büntetést szabjon ki a bíróság, hogy a vádlottnak ne keljen börtönbe vonulnia. A vádlott a nyilvános ülésen előadta, hogy megbánta az általa elkövetetteket. Jelenleg rokkantnyugdíjas, de munkaszerződés alapján dolgozik, ebből a keresete 60.000 Ft. Az ítélőtábla a védelmi fellebbezést alaptalannak találta. Az ítélőtábla a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság ítéletét a Be. 348.§

(1)bekezdése alapján felülbírálta és ennek során megállapította, hogy az első fokú bíróság az eljárást törvényesen folytatta le. A bíróság az ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett. Az ítéletben megállapított tényállás a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményének megfelel. Az első fokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat egyenként és összességében értékelte, a vádlotti vallomást összevetette a sértett vallomásával, valamint a tanúk vallomásaival és elemezte, valamint értékelte az igazságügyi szakértői véleményt is. Rámutatott arra, hogy a tényállást elsődlegesen a sértett vallomására alapította, hiszen ez összhangban állt a meghallgatott tanúk vallomásával. A sérülések vonatkozásában figyelembe vette az igazságügyi orvosszakértői véleményt, valamint a tárgyaláson meghallgatott szakértőnek a kiegészítő véleményét is. Értékelte a pszichológus szakértő véleményét is a vádlott személyiségének fő vonásaira nézve. Mindezek alapján az első fokú bíróság által megállapított tényállás megalapozott, amely a másodfokú eljárásban a felülbírálat alapját képezte. A megalapozott tényállásból a megyei bíróság okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, a bűncselekmény minősítése törvényes és a bíróság álláspontját helyes jogi indokolással is támasztotta alá. Ezt az ítélőtábla is osztotta, hiszen a bűncselekmény eszközéül használt erősen elköszörült pengéjű, ún. fafaragó kés, valamint a vádlott kijelentései, illetőleg a sérült testtájék, továbbá a szúrásokat követően a sértett fojtogatása mind azt támasztja alá, hogy a vádlott tudatának át kellett fognia azt, hogy magatartása következtében a sértett halála is bekövetkezhet, így az ő vonatkozásában az eshetőleges szándék megállapítható. A megyei bíróság a büntetés kiszabási tényezőket felsorolta és ezek figyelembe vételével szabta ki a büntetést. Számot adott arról, hogy a szabadságvesztés mértékének a meghatározásakor miért alkalmazta a Btk. 87.§

(2)bekezdés b/ pontját. Az ítélőtábla e tekintetben is egyetértett a megyei bíróság álláspontjával, vagyis a sértett megbocsátására, a vádlott megbánó magatartására, továbbá a kísérletnek a távoli jellegére figyelemmel a törvényi minimumnál enyhébb büntetés kiszabása is megvalósítja a büntetési célokat, azonban annak további enyhítése nem indokolt. Az ítélet egyéb rendelkezései is megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. A fentiek alapján a Győri Ítélőtábla a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság sérelmezett 6.B.521/2008/16. számú ítéletét a Be. 371.§

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú eljárásban felmerült 8.880 Ft bűnügyi költséget a Be. 381.§

(1)bekezdése alapján a vádlott viseli. Győr,

1. március hó
2. napján Dr.Kovács Tamás sk. Dr. Zólyomi Csilla sk. a tanács elnöke a tanács tagja, előadó Dr. Takácsné dr. Helyes Klára sk. a tanács tagja Záradék: Ezzel a végzéssel a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 6.B.521/2008/
3. számú ítélete
4. március
5. napján jogerőre emelkedett és végrehajtható. Győr,
6. március hó
7. napján .Kovács Tamás sk. a tanács elnöke a kiadmány hiteléül kiadó