Bf.64/2009/6 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés,

(5)bekezdés I. fordulat) és 1 rb testi sértés bűntettének kísérletében (Btk. 170.§

(1),

(2)bekezdés, Btk. 16.§). II.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rb garázdaság bűntettében (Btk. 271.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a/ pontja), mint társtettes és 1 rb testi sértés bűntettében (Btk. 171.§

(1),

(2)bekezdés), mint társtettes. V.r. vádlott bűnösségét 1 rb garázdaság bűntettében (Btk. 271.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a/ pontja), mint társtettes és 1 rb testi sértés bűntettében (Btk. 171.§

(1),

(2)bekezdés), mint társtettes állapította meg. VI.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rb garázdaság bűntettében (Btk. 271.§

(1),

(2)bekezdés a/ pont), mint társtettes és ugyanezen bűncselekményben mondta ki a bűnösnek VII.r. vádlottat is. A fenti bűncselekmények miatt a bíróság I.r. vádlottat, mint visszaesőt, halmazati büntetésül 1 év 6 hónap börtönbüntetésre, mint főbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra, mint mellékbüntetésre, II.r. vádlottat, mint többszörös visszaesőt, halmazati büntetésül 1 év 6 hónap börtönbüntetésre, mint főbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra, mint mellékbüntetésre, V.r. vádlottat halmazati büntetésül 9 hónap börtönbüntetésre, VI.r. vádlottat 5 hónap börtönbüntetésre, míg VII.r. vádlottat 6 hónap börtönbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés-büntetés végrehajtását V.r. vádlott esetében 3 évre, VI.r. és VII.r. vádlottak esetében 2-2 évi próbaidőre felfüggesztette. I.r. és II.r. vádlottak esetében az előzetes fogvatartásban töltött időt beszámította, míg VI.r., illetve VII.r. vádlottakkal szemben kiszabott szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának elrendelése esetén rendelkezett a fogvatartásban töltött idő beszámításáról. Rendelkezett továbbá az eljárás során lefoglalt dolgok sorsáról, illetőleg a büntetőeljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről. Az első fokon eljáró ügyész az ítélet ellen I.r. és II.r. vádlottak terhére, I.r. vádlott vonatkozásában bűnösségének életveszélyt okozó testi sértés bűntette mellett emberölés bűntettének kísérletében való megállapításáért, súlyosításért, hosszabb tartamú, végrehajtandó szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabása, míg II.r. vádlott vonatkozásában súlyosításért, hosszabb tartamú, végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása végett jelentett be fellebbezést. Írásbeli indokolásában fellebbezését I.r. vádlott vonatkozásában annyiban módosította, hogy a Be. 376.§

(1)bekezdése alapján az első fokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését indítványozta, arra hivatkozással, hogy az első fokú bíróság az eljárása során a lehetséges teljes körű bizonyítást ugyan felvette, azonban a bizonyítékokat értékelő tevékenysége olyan mértékben téves, amely ítéleti tényállását I.r. vádlott részéről II.r. vádlott sérelmére elkövetett cselekmény tekintetében megalapozatlanná teszi, és ez a másodfokú eljárás keretében nem küszöbölhető ki. A Győri Fellebbviteli Főügyészség a Bf.196/2009/1-I. számú átiratában a fellebbezést módosított formában tartotta fenn. Rámutatott arra, hogy az első fokú bíróság az ügyfelderítési, valamint az indokolási kötelezettségének is eleget tett és a felülmérlegelés tilalmára figyelemmel értékelő tevékenysége, valamint az annak nyomán tett ténymegállapításai nem támadhatók. Kifejtette, hogy valamennyi fellebbezéssel érintett vádlott esetében a bíróság a büntetőjogi felelősségre vont következtetése okszerű volt és a minősítést is osztotta. A büntetéskiszabási tényezők körében azonban rámutatott arra, hogy a megyei bíróság nem a súlyuknak megfelelően értékelte azokat. I.r. vádlott vonatkozásában kifejtette, hogy visszaeső, korábban is garázda, köznyugalom elleni bűncselekmény miatt volt elítélve. IV.r.vádlottnak nemcsak sürgős életmentő beavatkozást igénylő életveszélyes sérülést, hanem 8 napon túl gyógyuló homlokcsonttörést is okozott. Ezen kívül súlyosító körülménye a terhére rótt bűncselekmények elszaporodottsága. Erre figyelemmel álláspontja szerint büntetésének kiszabásakor az enyhítő szakasz alkalmazására nem kerülhetett volna sor. II.r. vádlott vonatkozásában ugyancsak nagyszámú és nyomatékos súlyosító körülményt sorolt fel. Kifejtette, hogy a vádlott ittas állapotában kezdeményező szerepet játszott, ő robbantotta ki a kocsmai verekedést, a többszörös visszaesői minőséget megalapozó elítéléseken túl is sokszor, több alkalommal volt büntetve és a jelen büntetőeljárás alatt szintén ittas állapotban követett el újabb bűncselekményt. Mindezek a vádlott személyében rejlő fokozott társadalomra veszélyességet jelzik, ekként az egyéni megelőzés céljából is feltétlenül szigorúbb büntetés kiszabása szükséges. VI.r. vádlott büntetése álláspontja szerint megfelel a büntetési céloknak, annak enyhítésére szintén nem látott lehetőséget. Összefoglalva indítványozta, hogy a Be. 372.§

(1)bekezdése alapján az ítélőtábla akként változtassa meg a megyei bíróság döntését, hogy I.r. és II.r. vádlottak fő- és mellékbüntetéseit arányosan súlyosítsa, egyebekben pedig az elsőfokú bíróság döntését hagyja helyben. I.r. vádlott védője a IV.r.vádlott sérelmére elkövetett cselekmény vonatkozásában enyhébb minősítés, súlyos testi sértés bűntettének megállapítása végett, valamint a büntetés enyhítése céljából jelentett be fellebbezést. II.r. vádlott és védője a kiszabott büntetés enyhítése céljából, míg VI.r. vádlott esetében a bűnösség megállapítása miatt, felmentésért, valamint a büntetés enyhítése érdekében, pénzbüntetés kiszabása céljából jelentett be fellebbezést. A másodfokú nyilvános ülésen az eljáró ügyész az írásban előterjesztett indítványát fenntartotta. Apró elírások kijavítását indítványozta, valamint az I.r., illetőleg II.r. vádlottak vonatkozásában hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabását. I.r. vádlott védője a fellebbezést fenntartotta. Rámutatott arra, hogy abban esetben, ha I.r. vádlottban nincsen felelősségérzet VI.r. vádlott irányában, akkor az egész eseménysor meg sem történt volna. A IV.r.vádlott sérelmére elkövetett cselekménnyel kapcsolatosan kifejtette, hogy álláspontja szerint I.r. vádlott szúró mozdulata nem volt szándékos, legfeljebb csak gondatlansága állapítható meg. IV.r.vádlott sértett gyakorlatilag belefordult a késbe, hiszen amikor hátra lépett, akkor érezte a szúrást. Nincs adat továbbá arra, hogy a sértett két sérülése közül melyiket okozhatta I.r. vádlott. Mindezek alapján véleménye szerint a legsúlyosabb sérülést a terhére nem lehet megállapítani. Elsődlegesen indítványozta,hogy I.r. vádlott cselekményét gondatlan cselekménynek minősítse az ítélőtábla. Másodlagosan az időmúlásra tekintettel I.r. vádlott büntetésének oly mértékű enyhítését tartotta indokoltnak, hogy annak esetleges felfüggesztésére is lehetőség nyíljon. II.r. vádlott védője az enyhítésre irányuló fellebbezését fenntartotta. Egyetértett az első fokú bíróság történeti tényállásával és a jogi minősítést sem vitatta. A büntetés kiszabása körében azonban nyomatékos enyhítő körülményként kérte figyelembe venni II.r. vádlott beismerő vallomását és az igen jelentős időmúlást. Erre tekintettel enyhébb büntetés kiszabását indítványozta azzal, hogy az esetleges szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának a felfüggesztésére is lát lehetőséget. VI.r. vádlott védője szerint védence nem követte el a garázdaság bűntettét. Erre vonatkozóan ő bizonyítékot nem talált. Vitatta, hogy miután borzalmas sérülései keletkeztek védencének, ezután még ő kezdeményezte volna a verekedést. Erre figyelemmel VI.r vádlott felmentését indítványozta a terhére megállapított garázdaság bűntettében, másodlagos indítványként pedig a jelentős időmúlásra figyelemmel pénzbüntetés kiszabását kérte. I.r., valamint VI.r. vádlottak csatlakoztak a védőjük által elmondottakhoz. Az életveszélyt okozó testi sértés bűntette és más bűncselekmények miatt I.r.vádlott és társai ellen indult büntetőügyben megismételt eljárásra került sor a Veszprém Megyei Bíróságon, mivel a Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a 2008. október 7. napján kelt Bf.17/2007/12. számú ítéletével a Veszprém Megyei Bíróság 5.B.940/2005/28. számú ítéletét I.r., II.r., V.r., VI.r. és VII.r. vádlottak vonatkozásában hatályon kívül helyezte és az első fokú bíróságot új eljárásra utasította. A megismételt eljárás során hozott ítélet V.r. vádlott vonatkozásában 2009. április 9. napján, míg VII.r. vádlott vonatkozásában 2009. május 4. napján jogerőre emelkedett, így a Győri Ítélőtábla a másodfokú eljárás során a Be. 349.§

(1)bekezdése alapján a Veszprém Megyei Bíróság ítéletét I.r., II.r. és VI.r. vádlottak vonatkozásában vizsgálta felül. A megyei bíróság az ügy jellegéből adódó bizonyítási nehézségek ellenére a büntetőeljárás szabályainak betartásával folytatta le a megismételt eljárást, melynek keretében a tényállás tisztázása érdekében valamennyi bizonyítási eszközt feltárt. Ítéletének indokolásában számot adott arról, hogy a tényállás alapjául szolgáló bizonyítékok közül melyeket és mennyiben fogadott el. Az ítélőtábla a megyei bíróság bizonyítékértékelése során olyan ellentmondást, vagy hiányosságot nem tárt fel, amely eltérő értékelést tenne lehetővé, vagy újabb bizonyítást indokolna. Az első fokú bíróság a vádlotti és tanúvallomások egyenkénti és együttes értékelését, összevetését követően nem csupán közvetlenül a verekedés során történteket, hanem az előzményeket is feltárta, értékelte és a tényállás részévé tette. A vádlotti vallomások közül kiemelendő II.r. vádlott vallomása, aki a bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomást tett mind a garázdaság, mind pedig a testi sértés vonatkozásában, melyet alátámasztottak a vádlott-társak, illetőleg a tanúk vallomásai is. I.r. vádlott is részben beismerő vallomást tett, azonban álláspontja szerint IV.r.vádlott sérüléseit gondatlanul okozta. E tekintetben a bíróság részletesen elemezte az igazságügyi orvos- és nyomszakértői véleményeket és a tanúvallomásokat, és ezek értékelésével számot adott arról, hogy miért a hasfali szúrt sérülés okozását állapította meg I.r. vádlott terhére, valamint többek között tanú 7 és tanú 10 tanuk vallomásának értékelésévek rámutatott arra, hogy miért nem fogadható el I.r vádlott azon védekezése, hogy IV.r.vádlott sérülését gondatlanul okozta. A megyei bíróság okfejtésével az ítélőtábla is egyetértett. VI.r. vádlott cselekvőségét illetően az ítélőtábla osztotta a megyei bíróság álláspontját atekintetben, hogy a vádlott magatartása két részre osztható. Először VI.r. vádlott sokáig védekezett az őt ért támadással szemben, azonban amikor ez abbamaradt, az ott jelenlévőket a verekedés folytatására provokálta és ő maga is rátámadt II.r.vádlottra. Ezt egyébként a kihallgatott vádlott-társak vallomásai, valamint a tanúvallomások is alátámasztották. VI.r. vádlott felelősségét is helyesen állapította meg tehát a megyei bíróság, melyet bizonyítékokkal alá is támasztott. Az ítélőtábla álláspontja szerint a megyei bíróság a vádhatóság által megjelölt személyek és bűncselekmények körében a fellelhető bizonyítékok értékelését, mérlegelését követően megalapozott tényállást állapított meg, mely a felülbírálat alapján képezte. A megyei bíróság a megalapozott tényállásból okszerűen vont le következtetést a vádlottak bűnösségére, melyeknek a minősítése is törvényes, amely annyiban szorul csupán pontosításra, hogy II.r. vádlott vonatkozásában a testi sértés bűntettének helyes jogszabályi hivatkozása a Btk. 170.§

(1)bekezdés és

(2)bekezdése. A bíróság döntését helyes jogi indokolással is támasztotta alá. Az ítélőtábla egyetértett I.r. vádlott cselekményeinek a minősítésével is, hiszen IV.r.vádlott sérülései közül az I.r. vádlott terhére megállapított cselekmény a szakértői vélemény szerint életveszélyes sérülés volt, míg a II.r.vádlott sérelmére elkövetett cselekmény során ugyan II.r. vádlott 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett, azonban a szakértői vélemény szerint 8 napon túl gyógyuló sérülések is létrejöhettek volna, melyek bekövetkezése II.r. vádlott védekezése, elhárító magatartása következtében maradt el. Az ítélőtábla egyetértett e bűncselekmény vonatkozásában is az elsőfokú bíróság azon okfejtésével, hogy a vádlott szándéka eshetőlegesen 8 napon túl gyógyuló sérülés okozására irányult. Helyesen mutatott rá a megyei bíróság továbbá arra is, hogy valamennyi vádlott vonatkozásában megállapítható a garázdaság bűntette, azonban ezen bűncselekmény szubszidiáris jellege folytán I.r. vádlott vonatkozásában, mivel ezzel azonos térben és időben megvalósult az életveszélyt okozó testi sértés bűntette is, a garázdaság bűntette nem állapítható meg. A megyei bíróság a büntetések kiszabása során a súlyosító és az enyhítő körülményeket felsorolta. Az ítélőtábla álláspontja szerint a megyei bíróság által alkalmazott joghátrány valamennyi vádlott vonatkozásában megfelel a törvényben előírt büntetési céloknak. Azok súlyosítására sem I.r., sem II.r. vádlott esetében nem látott lehetőséget, figyelemmel az időmúlásra, valamint II.r. vádlott beismerő vallomására, melynek a tényállás megállapítása szempontjából nagy jelentősége volt, ugyanakkor ezek az enyhítő körülmények az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetések további enyhítését nem teszik lehetővé. Az ítélet egyéb rendelkezései is megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. A fentiek alapján a Győri Ítélőtábla a Veszprém Megyei Bíróság 7.B.870/2008/31. számú ítéletét a Be. 371.§

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költséget a Be. 381.§

(1)bekezdése alapján II.r. vádlott viseli. Győr,

1. évi március hó
2. napján Dr. Kovács Tamás sk. Dr. Zólyomi Csilla sk. a tanács elnöke a tanács tagja, előadó Dr. Takácsné dr. Helyes Klára sk. a tanács tagja Záradék: Ezzel a végzéssel a Veszprém Megyei Bíróság
3. április
4. napján kelt 7.B.870/2008/
5. számú ítélete I.r., II.r. és VI.r. vádlottak vonatkozásában
6. március
7. napján jogerőre emelkedett és fel nem függesztett részében végrehajtható. Győr,
8. évi március hó
9. napján . Kovács Tamás sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: