Kfv.VI.37.358/2009/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Avvakumovits György ügyvéd által képviselt felperesnek a Magyar Államkincstár Középmagyarországi Regionális Igazgatósága alperes ellen jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére kötelező határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben a Pest Megyei Bíróság
- január 21-én kelt 9.K.26.358/2008/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság 9.K.26.358/2008/
- Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az alperes a felperesi családtámogatási kifizetőhelynél ellenőrzést végzett. Az ellenőrzés során többek között megállapítást nyert, hogy a családtámogatási kifizetőhely T J részére beteg gyermek jogán gyermekgondozási segélyt és magasabb összegű családi pótlékot érvényességi időn - az orvosi felülvizsgálat időpontján - túli orvosi igazolás alapján folyósított. Az ellenőrzés jegyzőkönyvéhez csatolásra került egy olyan igazolás, amely nem az 5/2003.(II.13.) ESzCsM rendelet (a továbbiakban: R.)
- § /1/ bekezdése szerinti formanyomtatványon került kiállításra, valamint egy későbbi orvosi felülvizsgálati időt előíró, de keltezés nélkül kiállított orvosi igazolás. Az ellenőrzés eredményeként az alperes a
- december 20-án kelt 600.007/77/
- számú fizetési meghagyással a felperest több jogsértésért összesen 66.800 forint jogalap nélkül kifizetett és elszámolt családi pótlék és 135.650 forint gyermekgondozási segély megtérítésére kötelezte a családok támogatásáról szóló
- évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 41.§ /5/ bekezdése alapján. A felperes keresetet nyújtott az alperes határozatának felülvizsgálata, részbeni hatályon kívül helyezése iránt, vitatva a T J kapcsolatosan megállapított, jogalap nélküli folyósítást, összesen 172.650 forint összegben. A felperes a keresetéhez csatolt egy orvosi igazolást, amely megegyezett tartalmában az ellenőrzési jegyzőkönyvhöz csatolt, keltezés nélküli orvosi igazolással, de ezen a példányon már a keltezés szerepelt. Állítása szerint T J az orvosi vizsgálaton a gyermekkel ugyan késve, de
- március
- napján megjelent és a következő felülvizsgálat időpontját
- március
- napjára tűzték ki. A felperes álláspontja szerint az a tény, hogy egy orvosi igazolást egy régebbi nyomtatvány felhasználásával állították ki, annak érvényességét nem érinti, a felülvizsgálaton történt megjelenés ténye a lényege a folyósításnak, az érintett dolgozójának a gyermeke a veleszületett rendellenessége miatt fogyatékos, és így a dolgozó jogosult a magasabb összegű családi pótlékra és a gyermekgondozási segély is a részére jogszerűen került kifizetésre. Az elsőfokú bíróság bizonyítási eljárást folytatott le, beszerezte az orvosi igazolást kiállító egészségügyi intézménytől az eredeti orvosi igazolásokat. Az elsőfokú bíróság ennek eredményeként azt állapította meg, hogy az eredeti orvosi igazolások nem egyeznek meg a felperes részéről az ellenőrzés jegyzőkönyvéhez csatolt iratokkal, de a felperesnek a keresethez csatolt orvosi igazolása sem egyezik meg az ellenőrzés jegyzőkönyvéhez csatolt orvosi igazolásokkal, ezért az alperes jogszerűen állapította meg a jogsértést a magasabb összegű családi pótlék és a gyermekgondozási segély folyósítása kapcsán és a felperest a Cst. 41.§ /5/ bekezdése alapján törvényesen kötelezte a jogalap nélkül folyósított ellátás megtérítésére. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a felperes keresetét, mint alaptalant elutasította. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat hozatalát. Felülvizsgálati kérelmében kifejtett álláspontja szerint a Cst. 41.§ /5/ bekezdése alapján a megtérítésre nem kötelezhető, mert a jogalap nélkül felvett ellátás megállapítására okot adó orvosi igazolást nem a felperes állította ki, nem is az érintett dolgozója, hanem az egészségügyi intézmény. Amennyiben az intézmény nem keltezte az igazolást vagy azt nem a megfelelő nyomtatványon állította ki, ez a mulasztás nem róható a felperes terhére. A dolgozó a felülvizsgálaton némi késedelemmel, de megjelent, így továbbra is igazolt a gyermek veleszületett rendellenességből eredően a fogyatékosság és az ellátásra való jogosultság, a megtérítésre kötelezése ezért téves és törvénysértő. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Utalt arra, hogy a felperes keresetéhez csatolt orvosi igazolásból egy dátummal ellátottat nyújtottak be, amely ugyan tartalmában azonos az ellenőrzés jegyzőkönyvéhez csatolttal, de a jegyzőkönyvhöz csatoltról a keltezés hiányzik. Mindkét orvosi igazoláson az igénylő születési éve tévesen került feltüntetésre és a gyermek betegsége veleszületettként van feltüntetve. A peres eljárás során beszerzett orvosi igazolás eredetije helyesen tartalmazza az igénylő születési évét és a gyermek állapotát nem veleszületettként tünteti fel, azon a kiállítás dátuma is szerepel. A felperesi igényelbíráló szervnek észlelnie kellett volna ezeket a durva szabálytalanságokat, ezért nem folyósíthatta volna Tóth Józsefné részére az ellátásokat. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§ /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275.§ /2/ bekezdése és 272.§ /2/ bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértés körében vizsgálta felül. A Cst. 41.§ /5/ bekezdése alapján az igényelbíráló szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye és az ellátást a /2/ bekezdés alapján az ellátás felvevőjétől visszakövetelni nem lehet. A perbeli esetben helytállóan állapította meg az alperes és az elsőfokú bíróság is, hogy a benyújtott orvosi igazolások egyrészt érvényességüket vesztették, másrészt a keresethez csatolt orvosi igazolás eltérő az ellenőrzés jegyzőkönyvéhez csatolt két orvosi igazolástól, továbbá nem egyezik meg az eredeti orvosi igazolásokkal. Lejárt érvényességű orvosi igazolás alapján felülvizsgálati időn túli időpontra vonatkozóan az ellátás nem folyósítható, mert az ellátásra való jogosultság orvosi igazolással nem igazolt. Az igényelbíráló szerv mulasztást követett el, amikor a folyósításkor nem vizsgálta, hogy az érintett dolgozója érvényes, szabályosan kiállított orvosi igazolással igazolta-e az ellátásra való jogosultságát. Mindebből következően az alperes jogszerűen kötelezte a felperest a Cst. 41.§ /5/ bekezdése alapján a jogalap nélkül felvett ellátás megtérítésére és az elsőfokú bíróság jogszabálysértés nélkül utasította el a felperes alaptalan keresetét. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a 275.§ /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Pp. A sikertelen felülvizsgálati kérelemmel élő felperes a Pp. 270.§ /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78.§ /1/ bekezdése alapján köteles az alperes jogi képviselettel perköltsége megfizetésére. felmerült felülvizsgálati A bírósági eljárás a Cst. 40.§-a alapján illetékmentes. Budapest,
- március
- Dr. Kárpáti Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella sk. előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán sk. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok