G.21183/2008/20 – Balassagyarmati Törvényszék

(1)bekezdésében meghatározott késedelmi kamatát. A bíróság felperes ezt meghaladó kereseti kérelmét elutasítja. Kötelezi a bíróság felperest, alperesnek 15 napon belül fizessen meg 737.000,-Ft + ÁFA ügyvédi munkadíjat, valamint 236.250,-Ft szakértői költséget, mint perköltséget. Felperes és alperes ezt meghaladó költségeiket saját maguk kötelesek viselni. Ezen ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek a Fővárosi Ítélőtáblához (Budapest), melyet a Nógrád Megyei Bíróságnál (Balassagyarmat, Köztársaság tér 4.) kell írásban 3 példányban benyújtani. Tájékoztatja a bíróság peres feleket, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. Tájékoztatja továbbá a bíróság feleket arról is, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a Fővárosi Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Indokolás: A bíróság a lefolytatott eljárás adatai alapján a következő tényállást állapította meg: Felperes jogosultként alperessel, mint kötelezettel szemben fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet terjesztett a bírósághoz, mely Gpk. …........ szám alatt került iktatásra. Ezen kérelmében a kötelezettet számlatartozás címén 22.341.003,- Ft tőke, ennek

1. január hó
2. napjától a kifizetésig járó évi 11 %-os kamata, valamint 300.000,- Ft ügyvédi munkadíj, mint perköltség megfizetésére kérte kötelezni. Előadta, a kötelezett a követelt 22.341.003,- Ft összeggel azért tartozik, mert …....... Község Önkormányzata gesztori tevékenysége mellett megvalósult térségi szennyvíz beruházási munkálatainak ráeső részét a kérelemben felsorolt számlák ellenére, többszöri felszólítás mellett nem fizette ki, és nem utalta vissza a felperesnek a …....... által részére kifizetett 5.500.376,- Ft-ot, mint tartozatlan fizetést sem. Az eljárásban érvényesített számlakövetelések a …....... által alperesnek kifizetett összegen felül a következő: A
3. sorszámú számla 6.283.738,- Ft bruttó összegéből az 5.135.120,- Ft támogatás figyelembevétele után fizetendő még 1.148.618,- Ft; A
4. számú számla szerinti 27.727,077,- Ft bruttó összegből a 15.000.213,- Ftos támogatás figyelembevétele után fizetendő még 12.726.864,- Ft, s végül a 165084 számú számla szerinti bruttó 5.637.312,- Ft-ból a 2.672.167,- támogatás figyelembevétele után fizetendő még 2.965.145,- Ft, összesen ezen három számla kapcsán 16.840.627,- Ft, valamint az 5.500.376,-Ft mint tartozatlan fizetés, mindösszesen: 22.341.003,- Ft és annak fizetési meghagyásban írt naptól számított kamata. A fizetési meghagyáshoz mellékelte a felperesi önkormányzat által, az alperesi önkormányzat polgármesterének írt felszólítását, melyben tájékoztatásra került az alperes arról, hogy a …....... és térsége szennyvíz beruházási munkálatainak beruházása kapcsán az első ütem lezárult, ennek pénzügyi elszámolása már korábban megtörtént, mellyel összefüggésben több alkalommal került sor egyeztetésre az érintett térségi polgármesterek bevonásával. Ezen egyeztetések eredményeként nem maradt kétség a felől, hogy az alperes jelentős összeggel tartozik a beruházásból, s mely a fizetési kötelezettségüknek – 165082, 407370,
5. számú számlákból a támogatások után fizetendő összegek, vagyis 16.840.627,- Ft-ot jelent – nem tettek eleget. Tartozik továbbá az alperes még 5.500.376,- Ft-tal, mely tartozatlan fizetésként jelentkezik, s melynek visszautalása a felperesi gesztor felé ugyancsak esedékes. Előadta, az egyeztető tárgyalások során ugyanis megállapodás született a felek között arról, hogy a társult önkormányzatok részére, a kivitelező által utalt többlet bevétel költségarányosan legyen szétosztva a községek között. Erre figyelemmel felszólította az alperest 8 napon belül fizessen meg a felperes felé 22.341.003,- Ft-ot. A felperes jelezte alperes felé, hogy az alperesi önkormányzat három kisebb összegű számla összegét kiegyenlítette, de ezek csak pár százezer forintos számlák voltak. A nagy összegű tartozás hosszabb ideje fennáll. Kötelezett a fizetési meghagyás átvételét követően törvényes határidőn belül az abban foglaltakkal szemben ellentmondással élt, melynek kapcsán az eljárás perré alakulva a G.20............ szám alatt folytatódott tovább. Az alperes ellentmondásában előadta, felperesi követelést alaptalannak tartja a következők miatt: …........ Község Önkormányzata
6. július hó 6-án finanszírozási szerződést kötött az OTP Bank Rt-vel, ….......-................ szennyvízcsatorna – hálózat építés céltámogatással megvalósuló beruházás pénzügyi bonyolítására. A finanszírozási szerződés 5./ pontja szerint a céltámogatás összege bruttó 342.510.000,- Ft. A beruházási adatlap VIII./ pontja szerint …....... Község 198.560.000,- Ft, míg …....... község 143.985.000,- Ft támogatásban részesült. Az elszámolások során …....... Község Önkormányzata nem ezen támogatási összegeket vette figyelembe, hanem …....... község vonatkozásában 215.369.000,- Ft-ot, míg az alperes vonatkozásában 126.486.000,- Ft-ot.
7. július hó 6-án köttetett egy másik finanszírozási szerződés …....... Község Önkormányzata, és az OTP Bank között, …....... és Térsége szennyvíztisztító telep építésének pénzügyi bonyolítására. E finanszírozási szerződés 5./ pontja szerint a céltámogatás összege bruttó 140.635.000,- Ft. Beruházási adatlap VIII./ pontja szerint …....... község 42.021.000,- Ft támogatásban részesül. Az elszámolások során pedig e vonatkozásában 47.815.900,- Ft támogatásról ír. Alperes az általa felsorolt finanszírozási és elszámolási különbségek miatt, a felperesi követelést alaptalannak tartja. Az ellentmondáshoz csatolt ….......,
8. július hó 6-án kelt céltámogatással megvalósuló beruházáshoz finanszírozási szerződés megnevezésű okiratot, mely létrejött …....... Község Önkormányzata, mint számlatulajdonos, másrészről pedig az OTP Rt. között a céltámogatással megvalósuló folyamatban lévő, valamint az
9. és a további években induló céltámogatásban részesülő beruházások pénzügyi lebonyolítására az ott írt feltételekkel. A finanszírozási szerződés 3./ pontja szerint a beruházás megnevezése: ….......-.......... szennyvízcsatorna-hálózat építése. Az 5./ pont szerint a beruházás tervezett összköltségének pénzügyi forrásai: Saját forrás 441.790,- Ft, céltámogatás: 342.510.000,- Ft. A 6./ pont szerint a megítélt céltámogatást jóváhagyó törvény száma: 7/1998.ÖK. Csatolta ellentmondásához a Kormányrendelethez
10. számú mellékletként beadott igénybejelentő lapot, melyben …....... Község Beruházó Önkormányzat állandó népessége 2.078 főben …....... 751 főben lett megjelölve. Ezen igénybejelentő lap VIII./ pontjában …....... Község Önkormányzat támogatásának mértéke többlet támogatással %-osan 40 %-ban, …....... 50 %-ban lett megjelölve, még az igényelhető céltámogatás összege …....... községnél 198.560.000,- Ft-ban, még …....... 143.950.000,- Ft-ban került megjelölésre. Csatolta …....... és Térsége szennyvíz beruházás, szennyvízcsatorna-hálózat építési költségeiről való kimutatást, mely szerint a költségek összesen 634.329.141,- Ft; …....... része 401.964.900,- Ft, …....... része 232.364.241,- Ft. Csatolta a kimutatást …....... és Térsége szennyvíz beruházás, szennyvízcsatornahálózat építéséhez kapott támogatásokról, melyből a céltámogatás összege …....... részére 172.295.336,- Ft, községek része 101.189.325,- Ft. Összesen céltámogatás: 273.484.661,- Ft. TEKI támogatás …....... részére: 32.744.880,- Ft. Községek részére : 19.231.120,- Ft; CÉDE támogatás: …....... részére 3.150.000,- Ft. Községek részére: 1.850.000,- Ft; Vízügyi alaptámogatás …....... részére: 28.525.770,- Ft. Községek részére: 16.753.230,- Ft; Megyei KAC támogatás …....... részére: 11.746.350,- Ft. Községek részére: 6.898.650,- Ft; KAC támogatás …....... részére: Községek részére: 40.931.250,- Ft. 69.693.750,- Ft. Összesen …....... részére céltámogatás, TEKI, CÉDE, Vízügyi alap, megyei KAC, KAC = 318.156.086,- Ft; Míg a községek része : 186.853.575,- Ft. Ellentmondásához csatolta továbbá céltámogatással megvalósuló beruházáshoz a ….......,
11. július 6-án kelt finanszírozási szerződést, mely a …....... Község Önkormányzata, mint számlatulajdonos, valamint az OTP Bank Rt. mint beruházások pénzügyi lebonyolítója között létre. Ezen finanszírozási szerződés 3./ pontja szerint a beruházás megnevezése : …....... és Térsége Szennyvíztisztító-telep építése. Beruházás tervezett összköltségének pénzügyi forrásai: saját forrás: 107.765.000,- Ft; Céltámogatás: 140.635.000,- Ft. Csatolta az 1-es számú mellékletként Kormányrendelethez csatolt igénylő lapot fénymásolatban, melyben beruházó önkormányzatként megjelölésre került …....... község. Az igényelt céltámogatás szennyvíztisztító-telep építése; Települési folyékony hulladéktisztító-telep építése. A beruházó önkormányzatok: …......., állandó népessége : 2.078, …....... község állandó népessége: 751; …....... község állandó népessége 975, …....... község állandó népessége: 596, …....... község állandó népessége: 290, …....... község állandó népessége 697, …....... község állandó népessége
12. Mindösszesen: 6.
13. Ezen igénylő lap VIII./ pontja szerint ezen beruházás kapcsán …....... igényelhető céltámogatás: 42.021.000,- Ft, …....... 18.133.000,- Ft, …....... 23.598.000,- Ft, …....... 14.407.000,- Ft, …....... 6.955.000,- Ft, …....... 16.891,- Ft, …....... 18.630.000,- Ft. Igényelhető céltámogatások összesen: 140.635.000,- Ft. Végül ezen beruházás kapcsán is csatolásra került alperes részéről …....... és Térsége szennyvíz beruházás, szennyvíztisztító-telep építési költségeinek kimutatása, mely költség összesen: 204.119.127,- Ft, ebből a támogatott költség 202.955.197,- Ft, a nem támogatott költség 1.163.930,- Ft. Ezen belül …....... része támogatott költség: 68.995.460,- Ft, nem támogatott költség 1.163.930,- Ft, összesen: 70.159.390,- Ft. Községek része: Támogatott költség: 133.959.737,- Ft. Összesen: 133.959.737,- Ft. Csatolta végül a kimutatást …....... és Térsége szennyvíz beruházás, szennyvíztisztítótelep építéséhez. Támogatás …....... részére céltámogatásként 38.252.720,- Ft, vízügyi alaptól : 4.998.000,- Ft, megyei KAC-tól 768.760,- Ft, KAC támogatás 14.090.960,- Ft. Mindösszesen támogatás ….......nek: 58.110.440,Ft. Támogatás községek részére: Céltámogatás: 74.255.280,- Ft, vízügyi alap támogatása:9.702.000,- Ft, megyei KAC támogatás : 1.492.300,- Ft, és KAC támogatás. 27.353.040,- Ft. Összesen: 112.802.620,- Ft. …....... és Községek támogatása mindösszesen: 170.913.060,- Ft. Az ellentmondást követően felperes érdemi nyilatkozatában előadta, az alperesi ellentmondás a jóhiszemű pervitel szabályait sérti, mivel a követelés alaptalannak nyilvánításán túl, semmilyen olyan elszámolást nem csatol, melyről kiderülne a perben tartozatlan követelésről lenne szó. Előadta, az alperes által csatolt finanszírozási szerződés jellegéből és tartalmából adódóan nem azonos a gesztori beruházással megvalósult szennyvíz beruházás elszámolásával. Ráadásul olyan okirati mellékleteket csatolt ellentmondásához, melyek nem a finanszírozási szerződés tartozékai, hanem az állami támogatás pályázatának a mellékletei, amelyek ugyancsak nem azonosak a megvalósulással. Felperes tényként nem vitatta, hogy az érintett önkormányzatok közreműködésével …....... Község Önkormányzatának gesztorálása mellett állami támogatás igénybevételével két kivitelezés történt: Egyrészt …....... és …....... községet érintő szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése, másrészt a társult önkormányzatokat érintő szennyvíztisztító-telep megépítése. A társult önkormányzatok társberuházói megállapodást kötöttek, amelyben mindkét beruházás vonatkozásában a szerződéses szabadság rendelkezései alapján abban állapodtak meg, hogy a kivitelezés költségeit a települések lakosság arányában osztják meg egymás között. A szerződés hátoldalán rögzített mértékben. E szerint …....... akkori lélekszáma: 738 fő volt, ami 12 %-os mértékű költség megosztást eredményez. A társberuházási megállapodással érintett szennyvíztisztítótelep beruházási költségeinek ekkénti megosztása eredményeként az alperesnek a szennyvíztisztító-telep beruházási költségeiből fennálló tartozása : 1.148.618,- Ft. A szennyvízcsatorna beruházási költségeinek megoszlása …...... és …....... község között 63-37 %-os arányban történt, a szennyvízcsatorna beruházásainak költségeire vonatkozó kimutatás szerint. Ezen kimutatás alapján számítva, a szennyvízcsatornahálózat építéséből eredően az alperes fennálló tartozása : 15.692.009,- Ft. Tartozik még alperes felperes felé a …..... Kft. kivitelező által közvetlenül az alperesnek utalt, és a saját erőbe beszámítandó 5.500.376,- Ft bérleti díjjal is. Ugyanis a pályázati anyagban szereplő önkormányzati saját erő gyakorlati fedezete úgy teremtődött meg, hogy a kivitelezést végző cég különféle jogcímen bérleti díjakat fizetett az önkormányzatok részére területhasználat és egyéb jogcímen. Az érintett önkormányzatok a köztük létrejött megállapodásban arról állapodtak meg, hogy a beruházás kivitelezőjétől kapott bérleti díjakat is a társberuházói megállapodás szerinti százalékos arányban számolják el. Ezt a jegyzőkönyvet …....... polgármestere is utólag aláírta. Így az elszámolás során az ebben foglaltak rá is irányadóvá váltak. Ez képezi alapját a …....... Kft. által átutalt 5.500.376,- Ft követelésnek, melyet ….......nek a gesztor felperes felé kellett volna tovább utalnia. A felperesi érdemi nyilatkozathoz csatolt társberuházói megállapodás létrejött …......., - …........., - …......, - …......, – …......, - …......., - …....... Községek Önkormányzatai között. A 7 település szennyvízcsatornázása és egy közös szennyvíztisztító-teleppel történő ellátás engedélyezési tervdokumentáció elkészítése, engedélyezési eljárás lefolytatása központi támogatások pályázatainak elkészíttetése, a létesítmények közbeszerzési eljárás útján történő megvalósíttatása tárgyában. A társult önkormányzatok megállapodtak abban, hogy a hét község szennyvízcsatorna- hálózatainak és közös szennyvíztisztító-telepének létesítését közös beruházásban valósítják meg. A megállapodás 3./ pontjában rögzítették a társult önkormányzatok a beruházással felmerülő összes költséget közösen viselik az alábbi megbontásban: A közös szennyvíztisztító-telep és járulékos munkái települések lakossága arányában. A települések szennyvízcsatorna-hálózata : Településekre megbontott tervezési, kivitelezési és egyéb költségek szerint a megvalósításra vonatkozó szerződések alapján. A településeket összegkötő gerincvezetékek vonatkozásában: az érintett települések közösen, lakosság arányában. Ezt a megállapodást mind a hét község önkormányzata nevében a polgármester, így az alperesi polgármester is aláírta. Mind a hét község vonatkozásában az aláírások alatt szerepel azon képviselői testület határozatának a száma, amellyel a megállapodás jóváhagyásra került. Csatolta felperes
14. augusztus 23-án …....... Község Polgármesteri Hivatalában felvett jegyzőkönyvet, melynek tárgya volt …....... és Térsége szennyvíz beruházás I. ütemének pénzügyi elszámolása. Ezen jegyzőkönyvben foglaltak szerint felperesi község polgármester …............. ismertette a jelenlévőkkel a
15. március 11-én megtartott egyeztető megbeszélésen elhangzottakat azt, hogy a településenként a szennyvíz beruházás I. ütemével kapcsolatos számlaegyeztetések megtörténtek. Tájékoztatta jelenlévőket …....... Község Önkormányzat Képviselő Testülete a szennyvíz beruházás pénzügyi lezárásával megbízta …....... vállalkozót, aki részletesen megvizsgálta a beruházás pénzügyi elszámolásait, a települések pénzügyi előadóival egyeztetett és a befizetésekről, valamint pénzügyi elszámolásokról, településenként elkészítette a táblázatokat, melyeket augusztus 23-i ülésen minden település pénzügyi előadójával és polgármesterével külön-külön is ismertetett. Tájékoztatta jelenlévőket már a márciusi megbeszélésen is ismertetve lett a jelenlévőkkel, hogy a beruházás kivitelezőjétől kapott bérleti díjbevételek nem a megállapodásnak megfelelő százalékos arányban kerültek befizetésre. Van település, ahonnan kevesebbet, van ahonnan több bérleti díjat fizettek be, melyet korrigálni kell. Felperes polgármestere előadta, ezen jegyzőkönyvben foglaltak szerint, hogy amikor a beruházások elkezdődtek, a társult önkormányzatok megállapodtak, hogy a bevételek és kiadások fedezete lakosság szám arányosan történjen. Mindannyian a megállapodó felek tudták, hogy a saját erő kiegészítéséhez bérleti díj bevételekre van szükség, ami a kezdeti időben szintén százalékos arányban lett szétosztva. Nem tudja mi az oka annak, hogy ez a rendszer a beruházás vége felé nem így működött. Álláspontja az volt, hogy a kivitelezéshez kapott bérleti díjbevételeket a társberuházói megállapodásban rögzített százalékos arányban kell elszámolni. Ezzel a javaslattal a többi polgármester is egyetértett. Ezt követően erről a javaslatról döntve a polgármesterek megerősítették, hogy a beruházás kivitelezőjétől kapott bérleti díj bevételeket a társberuházói megállapodásban százalékos arányban számolják el az önkormányzatok részére. A fennálló állapotot ennek megfelelően korrigálják és a különbözeteket felhalmozási pénzeszköz átadás-átvétel formájában a tartozások kiegyenlítésével egy időben rendezik. A jelenlévő polgármesterek egyöntetűen elfogadták a javaslatot, kérték felperes község polgármesterét, hogy a jegyzőkönyvet alperes polgármesterével írattassa alá. Alperesi polgármester a jegyzőkönyvet alá is írta utólag. Ezzel kapcsolatosan azonban az volt az álláspontja, hogy ez az aláírás csak az irat tartalmának megismerését jelenti részéről. Alperes érdemi ellenkérelmében tett előadása szerint nem vitatta, hogy felperesi Község Önkormányzatának bonyolításában két beruházást végeztek: az egyik csak a kettőjüket érintő szennyvízcsatorna-hálózat létesítése, a másik pedig a több környező önkormányzatot érintő szennyvíztisztító-telep létesítése volt. Ezen beruházásokhoz mindkét esetben valamennyi önkormányzat igénybe vette a rendelkezésre álló támogatási lehetőségeket, melyek alperest a következőkben részletezettek szerint illetik meg: Csatornahálózat : céltámogatás 114.941.000,- Ft, CEDE támogatás: 1.850.000,- Ft, TEKI támogatás: 19.112.000,- Ft. Megyei KAC támogatás: 6.898.000,- Ft, KAC támogatás: 40.931.000,- Ft. Vízügyi alap támogatása: 16.795.000,- Ft. Összesen: 200.527.000,- Ft. Szennyvíztisztító-telep vonatkozásában : Céltámogatás: 14.506.000,- Ft, Megyei KAC támogatás: 271.000,- Ft, KAC támogatás: 4.973.000,- Ft. Vízügyi alap támogatása: 1.764.000,- Ft. Összesen: 21.514.000,- Ft. A támogatások elszámolása kapcsán hivatkozott az
16. évi LXXXIX. tv.
17. évben hatályos rendelkezéseire, különösen annak
18. §.

(1),

(2)bekezdéseiben, valamint

1. számú mellékletében foglaltakra, mely szerint, „Települési Önkormányzatok közös beruházása esetén a céltámogatás a törvényben meghatározott mérték 10 % ponttal – az 1.000 fő alatti állandó lakosú községek önkormányzatai számára 20 % ponttal – emelt összege.” A közös beruházásként megvalósuló szennyvíztisztító-telep építése esetére 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzata részére is ezen támogatási mértéket biztosította a jogszabály. …....... község lakosság létszáma a perbeli időszakban 1.000 fő alatti, míg …....... községé e fölötti volt. Mindezeket figyelembe véve alperesi álláspont szerint az építési költségeket illetően számítása szerint …....... vonatkozásában a szennyvízcsatorna -hálózat építési költsége nettó 232.364.000,- Ft, + Áfa 58.091.111,- Ft, összesen 290.455.000,- Ft. A szennyvíztisztító-telep építési költsége nettó 24.494.000,- Ft + 6.124.000,- Ft ÁFA, összesen 30.618.000,- Ft. A saját erőként teljesített rész a szennyvízcsatorna- hálózat esetén 89.828.000,- Ft, míg a szennyvíztisztító-telep esetén 9.104.000,- Ft, összesen: 98.932.000,-Ft. Felperes részére kiegyenlített számlák szennyvízcsatorna-hálózat esetén 94.017.000,Ft, szennyvíztisztító-telep esetén 9.816.000,- Ft, mindezek alapján a beruházások egyenlege alperesi számítás szerint az alábbiak szerint alakul: Szennyvízcsatorna-hálózat: Beruházás összköltsége : 290.455.000,- Ft. Alperes javára számolandó támogatások összege: 200.527.000,- Ft. Saját erő: 89.828.000,- Ft. Kifizetett számlák: 94.017.000,- Ft. Egyenleg: 5.189.000,- Ft. Szennyvíztisztító-telep: A beruházás összköltsége: 30.618.000,- Ft. Az alperes javára számolandó támogatások összege: 21.514.000,- Ft. Saját erő: 9.104.000,- Ft. Kifizetett számlák összesen: 9.816.000,- Ft. Egyenleg: 712.000,- Ft. Mindezekre figyelemmel alperes álláspontja szerint felperes felé a beruházással kapcsolatban tartozása nincs. Azt követően
2. szeptember 29-én az alperes felperes felé a 165082 számlára hivatkozva 1.148.618,- Ft-ot, ugyancsak
3. szeptember 29-én a 165084 számlára hivatkozva, 2.965.145,- Ft-ot utalt át. Alperes a 165082, valamint
4. számú számlákat előadása szerint
5. december hó
6. napján vette át, és azokat
7. szeptember 29-én egyenlítette ki. Perben tett nyilatkozata szerint ezen számlák ellen kifogással nem élt, az elszámolás helyességét előadása szerint összességében vitatta. A 407370 számú számla kapcsán azt adta elő, annak eredeti példánya nem áll az alperes rendelkezésére, ugyanis a
8. augusztus 26-án tartott egyeztetés során felperes csupán egy másolati példányt hagyott az alperesnél, mivel abban maradtak, hogy azt részben alaki, részben tartalmi hibák miatt módosítani kell. Erre vonatkozóan faxon is kaptak megerősítést, azonban a korrigált számlát a mai napig nem kapták meg, nyilatkozták. Hivatkozott arra, ezen a számlán sem annak kelte, sem fizetési határideje feltüntetve nincsen. Alperes polgármestere …....... Község Önkormányzat Képviselő Testületéhez írt
9. március 9-én kelt 357-4/
10. számú levelében arról tájékoztatta a felperesi képviselő testületet, miszerint nagyon sajnálja, hogy hosszú ideig elhúzódott a pénzügyi elszámolások ideje, s ebből kifolyóan nézetkülönbségek, viták alakultak ki. Nem vonja kétségbe a számítások helyességét, de úgy gondolja, újra át kell tekinteni közösen a beruházás pénzügyi menetét az első számláktól kezdődően, mert lehetett a beruházás során olyan egyéb körülmény, ami esetleg nem lett figyelembe véve az elszámolásoknál. Gondolt itt konkrétan arra, hogy a kivitelező a beruházás során …....... pusztán végzett munkája külön lett-e kezelve és számlázva. Alperes a 165082, valamint 165084 számú számlák kiegyenlítése kapcsán arra hivatkozott, hogy ezeknek a számláknak a kiegyenlítése jogfenntartással történt részükről, adójogi szempontokra tekintettel, de a teljesítés ellenére a követelés jogosságát a már előadottak alapján változatlanul vitatta.
11. augusztus 23-án …....... Község Polgármesteri Hivatalában a …....... és Térsége szennyvíz beruházás pénzügyi elszámolásának lezárása tárgyában egy feljegyzés készült, mely megbeszélés során a jelenlévő polgármesterek – alperesi polgármester is – megállapították, hogy az önkormányzatok részére …....... Községi Önkormányzat, mint gesztor által
12. január 31-én kiállított következő számlák eredetei példányai nem állnak rendelkezésre: …....... község vonatkozásában a 407363, …....... 407364, …....... 407365, …....... 407366, …....... 407367, ….......
13. számú számla. Rögzítésre került ezen számlákat az önkormányzatok nem kapták meg, így az ÁFA visszaigénylésben sem tudták szerepeltetni. Ezen feljegyzés szerint tehát az alperesi önkormányzat az 1.148.618,- Ft összegű, 407365 számlát reklamálta, mint olyat, amely nem áll az alperesi önkormányzat rendelkezésére. Ez a számla lett csatolva és ezt követően történt meg annak alperes részéről a kiegyenlítése. Alperes által vitatott előadása szerint csak másolatban megkapott számlát a felperes a 022375 számú számlájával
14. július hó 3-i kelettel, és
15. július hó 18-i fizetési határidővel helyesbítette. Ezen számla tárgya …....... és Térsége szennyvíz beruházás községre eső része a társberuházói megállapodás alapján. Módosított számla összeg a korábbi 12.726.864,- Ft-tal szemben 9.046.388,- Ft. Az alperes, előadása szerint a felperes által megküldött ezen helyesbítő számlát, mivel annak jogosságát vitatta, - visszaküldte mégpedig 1122-3/
16. számú átiratával. Ezen
17. július 11-én kelt átirattal küldte vissza a 125-9/
18. iktatószám alatti helyesbítő számlát és mellékleteit azzal, miszerint a beruházással kapcsolatos költségek, illetve a számla összege általuk továbbra is vitatott. A beruházási összeghez tartozó támogatások megosztásának felülvizsgálata szükséges. Ezt követően a G. 20.839/
19. számú eljárás a polgári perrendtartás
20. §.

(1)bekezdés a./ pontja alapján szünetelőbe került. A felperes ezt követően az eljárás folytatását kérte. Az ügy G. 20............ ügyszám alatt folytatódott. A folytatólagos eljárásban felperes előadta az alperes két -féle százalékos megosztást szeretne alkalmazni. A

1. augusztus 23-án …....... Község Polgármesteri Hivatalában kelt jegyzőkönyvben a beruházásban résztvevő felek képviselői megerősítették, hogy a beruházás kivitelezőjétől kapott bérleti díjakat a társberuházói megállapodás %-os arányában számolják el az önkormányzatok. Mindezen nyilatkozatokkal ellentétes az alperes nyilatkozata. Alperes vitatása esetén bármelyik a megállapodást aláíró polgármester a megállapodás tartalmát szóban is megerősíti. Ennek következtében csak egyféle, a lakosság számarányában való megosztás felel meg az akaratának és a megállapodás tartalmának. Ezt követően az eljárás
2. május hó
3. napján megtartott tárgyaláson felek kölcsönös kérelmére a Polgári perrendtartás
4. §.

(1)bekezdés a./ pontja alapján szünetelőbe került. A felperes

1. november 7-én bírósághoz érkezett G.21.......... ügyszám alatt iktatott kérelmében az eljárás folytatását kérte. Az ügyben a bíróság igazságügyi könyvszakértői bizonyítást rendelt el. Szakértő az előterjesztett szakvéleményében megállapította miszerint 7 önkormányzat résztvételével, …....... Község Önkormányzatának gesztori feladatvállalása mellett több állami támogatás igénybevételével két önálló beruházás történt. Egyrészt a kizárólag …....... és …....... községeket érintő szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése, másrészt a hét társult önkormányzatot érintő szennyvíztisztító-telep megépítése. A beruházás folyamata alatt minden számla a …....... (gesztor) önkormányzat nevébe került kiállításra, és a bruttó fizetési kötelezettséget is a gesztornak kellett teljesíteni. Ezzel párhuzamosan a beruházáshoz kapcsolódó állami támogatásokat is a gesztor kapta meg. Az egyes községeket terhelő részt a gesztor önkormányzatnak kellett továbbszámláznia ÁFA-val növelt összegben. Bruttó átszámlázott költségek saját forrásrészének legjelentősebb tételét a kivitelező …....... Kft. által kifizetett közterület használati díjak, - bérleti díjak jelentették. A díjak egymás közötti megosztása is vitaforrást okozott a településeket képviselő polgármesterek között. E kérdés eldöntésére
2. augusztus 23-án tartottak egyeztetést az érintettek és döntöttek a beruházás kivitelezőjétől kapott bérleti díjak egymás közti arányának megállapítási módjáról. A beruházás pénzügyi lezárását követően nyilvánvalóvá vált, hogy …....... és …....... községek nem azonos módon értelmezik, a közöttük fennállt társberuházói jogviszonyból eredő kötelmeket és jogosítványokat. Szakértő tanulmányozta a bíróság által rendelkezésére bocsátott periratokat, továbbá megkereste a gesztor …....... Község Önkormányzatát s az ott található alapadatok egyeztetése után az alperes …....... Községi Önkormányzatát is, ahol szintén egyeztetett nyilvántartásaik, könyvelésük összegét illetően. A felektől kapott információk birtokában készítette el az egyes kimutatásokat, vetette össze a felek véleményét, és ezek birtokában értékelt, majd adta meg könyvszakértői megállapításait. Egyértelműen kijelentette, hogy a két peres fél közötti ellentmondás az állami támogatások megosztása, és a bérleti díjak pénzügyi rendezésének módjából ered. Megállapítható volt az is, hogy az alapadatok tekintetében a felek között nagyságrendi eltérés nincs. Előadta, A helyi önkormányzathoz címzett, és céltámogatási rendszeréről szóló többször módosított
3. évi LXXXIX. tv. tartalmazza a támogatható célok között a szennyvíztisztító-telep és a szennyvízcsatorna-hálózat építésének feltételeit. Ezen törvény
4. §-a kimondja, a központi támogatással közösen megvalósított beruházás esetén a keletkezett vagyon megosztásában a felek megállapodása az irányadó. Ennek hiányában pénzügyi hozzájárulásuk arányában oszlik meg az állami támogatásnak megfelelő tulajdoni hányad. Kérdés, hogy egy közös, több önkormányzat által megvalósított beruházás esetén a kapott állami céltámogatás az egyes érintett községek kiszámolt, elfogadott, az egyes képviselő testületek által határozatban jóváhagyott összeget eltéríthető-e a közös beruházás megvalósulása miatt. A 7 település által aláírt, és jóváhagyott társberuházói megállapodás tekinthető az alapokiratnak a közös beruházás megvalósítása tárgyában. Ennek az okiratnak 3./ pontja meghatározza, hogy a társult önkormányzatok a beruházással felmerülő összes költséget közösen és milyen megbontásban viselik. A társberuházói megállapodásban azonban kizárólag a költségek viselésének megbontásáról rendelkeztek az érintettek és annak egyetlen pontjában sem rendelkeznek a bevételek, ezen belül pedig az igényelt és megkapott állami támogatások, beszedett bérleti díjak megosztásáról. Az ügy másik alapokirata a
5. augusztus 23-i jegyzőkönyv, amely szakértői álláspont szerint tartalmát tekintve a társberuházói megállapodás kiegészítésének módosításának tekinthető. Ugyanis bár a felperesi polgármester bevezetőjében a pénzügyi elszámolás technikai részének lezárása után megvitatásra, a beruházás kivitelezőjétől kapott bérleti díjak kérdését teszi, …....... község polgármestere nyilatkozik, hogy amikor elkezdték a beruházást megállapodtak a települési önkormányzatok, hogy a bevételek és a kiadások fedezete lakosság számának arányában történjen. A polgármesterek megerősítik, hogy a beruházás kivitelezőjétől kapott bérleti díj bevételeket a társberuházói megállapodásban százalékos arányban számolják el az önkormányzatok részére. S mivel szakértő szerint a három alapdokumentum, a rendelkezésére álló ismert jogszabály sem nyújt egyértelmű eligazítást a közös beruházások kapcsán kapott állami támogatások, bevételek, felperes által megvalósított elszámolási rendjére, kezelésére vonatkozóan. Feltétlenül kijelenthető, hogy a támogatások vetítési arányára, annak megváltoztatására vonatkozó jegyzőkönyv határozat, a felektől kapott információ szerint nem készült. Mindezekre figyelemmel szakértő szakvéleményében mind a felperes, mind az alperesi álláspont szerint megállapította a tartozást. A bíróságra bízva a jogi alapok meghatározása után az eset eldöntését. A felperesi álláspontot és számítási módot alkalmazva alperes tartozása 15.496.815,- Ft, melyből számlák alapján fennálló tartozás 12.726.864,- Ft. Bérleti díj tartozás pedig 5.500.438,- Ft. Az alperesi számítások és álláspont alapján a tartozás felperes felé összesen 740.567,Ft. A szakértői vélemény átvételét követően felperes kereseti kérelmét a következők szerint terjesztette elő és tartotta fenn. A felperes kérte kötelezze a bíróság alperest arra, hogy a már teljesített 165084 számú számla után, melynek összege 2.965.145,- Ft volt, 450.503,- Ft kamatot fizessen meg. Kérte továbbá kötelezze a bíróság alperest, a helyesbített számla alapján 9.996.377,Ft, valamint ennek
6. július hó
7. napjától a kifizetés napjáig számított törvényes kamatai megfizetésére. Kérte továbbá kötelezni alperest a bérleti díj elszámolás kapcsán 5.500.438,- Ft, ennek
8. augusztus hó
9. napjától számított törvényes kamatai megfizetésére is. Kérte végül alperest perköltségében is marasztalni. A szakértői álláspontot illetően korrektnek tartotta abban a tekintetben miszerint jogi kérdésben a szakértő nem kíván állástfoglalni, s ezért a szakvéleményt peres felek jogi álláspontját figyelembe véve, mindkét változatban kidolgozta. Ugyanakkor ellentmondásosnak tartotta a szakvéleményt, hogy miközben megállapítja a jogi háttér egyértelműségének hiányát, az összefoglaló részben a válaszadásnál az alperesi jogi álláspontot veszi figyelembe. Kiemelten hivatkozott arra, hogy a
10. augusztus 23-án kelt jegyzőkönyv tanúsága szerint a polgármesterek, hogyan értelmezték a teljes beruházás elszámolását. Arra is hivatkozott, amennyiben az elszámolással az alperes nem értett egyet, úgy az elszámolás helyességének megállapítását neki kellett volna kérnie a bíróságtól, nem pedig azt a magatartást tanúsítani, hogy befogadja a számlát, aztán nem fizet. Bizonyítási indítványt is előterjesztett még a megállapodás és elszámolás tartalmára és annak értelmezésére, továbbá a felek közötti egyeztetés és elszámolás ellenőrző könyvvizsgálatára. Az alperes a szakértői vélemény előterjesztését követően a felperes kereseti igényét 740.567,- Ft-ban elismerte. Ezen összeg kapcsán viszont a kamatfizetés kezdő időpontját a helyesbítő számlára hivatkozva
11. július hó
12. napjával tartotta jogosnak. Ugyanis a fizetési határidő a helyesbítő számlánál
13. július hó
14. napja volt. Ezt meghaladóan a felperesi kereseti kérelem elutasítását kérte, és a felperesnek perköltségben történő marasztalását kérte. Kérte a felperes bizonyítási indítványának teljes körű elutasítását is. Mivel a felperes által bejelentett tanúk az ügyben a már megállapítottakkal szemben további a per érdemét érintő nyilatkozattal szolgálni nem tudnak. A bíróság a felperesnek a VI. számú előkészítő iratában előterjesztett bizonyítási indítványát elutasította. Az ott megjelölt polgármesterek, akiket tanúként kívánt meghallgattatni a felperes, tulajdonképpen a
15. augusztus 23-i jegyzőkönyvben foglaltak értelmezésére, az abban foglaltak tartalmára vonatkoztak. Ezt a tartalmat pedig egyértelműen meglehet a jegyzőkönyvből állapítani. Az elvégzett könyvvizsgálattal kapcsolatos tanúbizonyítást sem tartotta szükségesnek a bíróság az ügy eldöntése szempontjából, figyelemmel az ügyben beszerzett igazságügyi szakértői véleményben foglaltakra. A bíróság a perbeli tényállás megállításához vizsgálat tárgyává tette a felperes, valamint az alperes által becsatolt okirati bizonyítékokat, megnyilatkoztatta peres felek képviselőit, továbbá az eljárás során tanúkat is meghallgatott, és az ügyben igazságügyi könyvszakértői bizonyítást rendelt el. Ezen bizonyítási eljárás lefolytatásának eredményeként megállapította: a felperes kereseti kérelme csak részben megalapozott. A felperes kereseti kérelmét a
16. számú, valamint
17. számú számlákba foglalt 1.148.618,-Ft, valamint 2.965.145,-Ft-os összegek késedelmes, már a peres eljárás után történő kiegyenlítése miatt a
18. szeptember 29-ig fennálló kamatkövetelésre, összesen a két számla után 450.503,-Ft-ra tartotta fenn. Hivatkozott még a Polgári törvénykönyv
19. §-ában foglaltakra, és 301/A. §-ban foglaltakra is. E körben az alperes érdemi ellenkérelme, illetőleg nyilatkozata az volt, ezt a két számlát nem azok jogosságának elismerése miatt egyenlítette ki, hiszen a felperes elszámolásának metodikáját vitatta. A kiegyenlítés oka pusztán az volt, hogy APEH vizsgálat miatt ki kellett a számlákat egyenlítenie, tehát a kifizetés jogfenntartással történt. A felperes kereseti kérelmét a 407.
20. számú számlával kapcsolatosan a Ptk.
21. §ában foglaltakra és a 301/A. §-ára alapította. Kifejtette, a GK. 66-os számú állásfoglalásban foglaltak szerint a beruházás befejezésének időpontjában alperes a társberuházó szerződésben foglaltak szerint köteles lett volna elszámolni, ha pedig akár eredetben, akár másolatban az elszámolást, vagy a számla helyességét vitatta volna, azt köteles lett volna a felperes felé jelezni. A perbe becsatolt iratok azt igazolják, hogy alperes soha ilyen jelzéssel nem élt, és amennyiben az elszámolás bármely tételét vitatta volna, úgy azt konkrétan meg kellett volna jelölnie. Felperes az alperes részére ajánlva megküldte a helyesbítő számlát, amelyből megállapítható, hogy a támogatások elszámolása után az alperes által fizetendő összeg 9.046.338,-Ft, mely összegnek a fizetési határideje
22. VII.
23. napja volt. Az alperes ezen számlaköveteléssel kapcsolatosan előadta, a felperes által küldött helyesbítő számla is annak jogosságát vitatva visszaküldésre került a felperesnek arra hivatkozással, hogy az alperes a beruházási összeghez tartozó támogatások megosztásának jogosságát nem fogadja el, annak felülvizsgálatát tartja továbbiakban is szükségesnek. Álláspontja szerint a beruházással kapcsolatos költségek, illetve a költségek megosztásának metodikája általuk továbbra is vitatott. Végül a felperes a …....... Kft. által alperesnek utalt 5.500.376,-Ft többletbérleti díj felperes részére történő megfizetésére irányuló kereseti kérelmét a …............ Község Polgármesteri Hivatalában
24. augusztus 23-i jegyzőkönyvben foglaltakra hivatkozva -a beruházás kivitelezőjétől kapott bérleti díjat társberuházói megállapodásban %-os arányban számolják el egymás között a részvevő önkormányzatok- továbbá a Ptk.
25. §-ra, valamint
26. §-ára, míg e körben a kamatigényét a Ptk.
27. §-ra alapította. Utóbbi kapcsán alperesi álláspont az volt, hogy a befolyt bérleti díjat mindig átutalta a felperesnek, tehát ezzel kapcsolatosan sincs tartozása a felperes felé. A Ptk.
28. §.

(1)bekezdése értelmében a tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg, de az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthető, vagy a szerződés érvénytelen. Ugyanezen §.

(2)bekezdése szerint a tartozás elismerése a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal történik. Mindezen jogszabályi rendelkezésből következően tehát a tartozás elismerés egy egyoldalú címzett jogügylet, nyilatkozat amely meghatározott személyhez szól. Jelen esetben ilyen nyilatkozat megtételére alperes részéről felperes felé nem került sor. A Ptk.

1. §-a rendelkezik arról ha a kötelezett kamattal és költséggel is tartozik és a fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elég, azt elsősorban a költségre, ezután a kamatra és végül a főtartozásra kell elszámolni. A kötelezett ettől eltérő rendelkezése hatálytalan. A Ptk.
2. §.

(1)bekezdése szerint a pénztartozás teljesítésének helye -ha jogszabály kivételt nem tesz- a jogosult lakóhelye, illetőleg székhelye. A

(2)bekezdés értelmében a jogosult a határnapot megelőzően, illetőleg a határidő kezdete előtt felajánlott teljesítést is köteles elfogadni; ilyenkor a teljesítés és a lejárat közötti időre kamat vagy kártalanítás nem jár. A feleknek az ilyen kamatra vagy kártalanításra vonatkozó megállapodása -jogszabály engedélye hiányában- semmis; a semmisség a szerződés egyéb rendelkezéseire nem hat ki. A Ptk. 4. §.

(1)bekezdése értelmében a polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni. Ugyanezen §.

(4)bekezdése kimondja: ha ez a törvény szigorúbb követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. Aki maga sem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a másik fél felróható magatartására hivatkozhat. Az előbbiekben idézett törvényi rendelkezések szerint a pénztartozásokra is kiterjednek a teljesítés általános szabályai, ugyanúgy mint más szolgáltatásokra. A visszterhes szerződéseknél az ellenszolgáltatást az nyújtja, aki a dolog szolgáltatás tekintetében jogosulti pozícióban van. Ugyanakkor a Ptk. 292. §.

(2)bekezdése, annak szövegezéséből megállapíthatóan a kölcsönre van tekintettel a kérdés rendezésénél. A Ptk. 4. §.

(1)bekezdése a jóhiszeműség és a tisztesség követelményét várja el a jogalanyoktól, míg a 4. §.

(4)bekezdés az együttműködés keretében általánosan érvényesülő elvként az adott helyzetben általában elvárható magatartás tanúsítását kívánja meg. A Ptk. 361. §.

(1)bekezdése szerint: aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni. A

(2)bekezdés kimondja: nem köteles visszatéríteni a gazdagodást az, aki attól visszakövetelés előtt elesett, kivéve ha: számolnia kellett a visszatérítési kötelezettséggel, és felelőssége a gazdagodás megszűnéséért megállapítható, vagy rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz. Ezen utóbbi törvényi rendelkezés szerint a jogalap nélküli gazdagodás kötelezettséget keletkeztethet a szerzett vagyoni előny visszatérítésére. erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a gazdagodó a gazdagodástól a visszakövetelés előtt elesett, vagy ha a gazdagodó rosszhiszemű volt, vagy egyébként számolnia kellett a visszatérítési kötelezettséggel. A Ptk. 205. §.

(1)bekezdése értelmében a szerződés a felek akaratának kölcsönös egybehangzó kifejezésével jön létre. A

(4)bekezdés szerint a felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A Ptk. 207. §.

(1)bekezdése alapján a szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint érteni kell. A Ptk. 277. §.

(1)bekezdése szerint a szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. Jelen ügyben eldöntendő kérdés az volt, helyes-e a felperes által alkalmazott elszámolás az alperes vonatkozásában és ehhez képest tartozik-e alperes a felperesnek; s ha igen milyen összeggel. A bíróság felperes kereseti kérelmében foglalt követeléseket a maguk összességében azon alperesi ellenkérelem tükrében vizsgálta, miszerint a felperes által az állami céltámogatások megosztásánál alkalmazott metodika nem megfelelő. Az ügybe bevont igazságügyi könyvszakértő által kifejtettek szerint a felperes nézőpontja az, hogy a községek által végzett beruházás -ez egy közös beruházás-, melyhez közösen igénylik a jogszabály szerinti támogatásokat. Megítélésük szerint, ha az állami céltámogatásként kisebb összeget tudtak volna érvényesíteni, akkor a rendelet szerinti támogatási arány miatt valószínűsíthetően többet kaptak volna más forrásokból. Így felperes számára, az általa alkalmazott módszer az egyértelmű, nevezetesen, hogy a megítélt összes támogatást nem lehet községekre feldarabolni, csak egységesen lehet kezelni, s az

1. évi LXXXIX. törvény
2. §-ának rendelkezése kizárólag a megszerezhető támogatások mértékére vonatkozik, s nem arra, hogy egy közös beruházás esetén ez az adott önkormányzat számára jogszerű igényként is jelentkezhetne. Kifejtette az alperesi véleményt is, miszerint egy adott közösség számára jogszerűen járó állami céltámogatási összeget egy közös beruházásban való részvétel miatt lecsökkenteni és más községek számára jóváírni nem lehet. A beruházási adatlap a finanszírozási szerződés 8./ pontja is így szól: „közös beruházásnál igényelhető céltámogatás számítása az egyes önkormányzatokat megillető támogatás figyelembevételével.” Ha az alperesi község nem vett volna részt a közös beruházásban, akkor a többiek ÁFA támogatási aránya is romlott volna. Nem tudják elfogadni a felperes álláspontját azért sem, mert azzal indokolni, hogy amennyiben a céltámogatás összegét kisebb mértékben sikerült volna megszerezni, akkor a másik öt -féle támogatást növelni tudták volna, pusztán fikció. Jogilag az adott támogatások megítélésre kerültek, az egyes támogatásokra előírt törvényi feltételekkel. Az alperes soha sem tett olyan nyilatkozatot, hogy a községet megillető rész, akár egy forintjáról is a közös beruházásra tekintettel lemondana, vagy akár lemondanának. A döntése meghozatalánál a bíróság teljes egészében osztotta az alperesnek e körben kifejtett és a szakértői véleményben rögzített álláspontját. Mindezekre figyelemmel a felperest még megillető kötelezettség összegét a beszerzett igazságügyi- adó és könyvszakértői véleménynek a
3. módszere alapján fogadta el. Eszerint az alperes községre eső beruházás összes bruttó költsége 321.244.302,-Ft. Az állami támogatástól …....... Községre jutó összeg 222.043.504,-Ft. Ennek különbsége a …....... Község által biztosítandó saját erő összege, vagyis 99.200.798,-Ft. …....... által többleti bérleti díjként átvett, de nem őt megillető összeg 5.500.438,-Ft. Saját erő + többletbérleti díj kötelezettség összesen a kettő összege 104.701.236,-Ft. Az alperes Község által a felperes részére ténylegesen átutalt összeg 103.960.669,-Ft. A kettő összeg különbsége, vagyis 740.567,-Ft ami alperest terhelő kötelezettség összege. Mindezekre figyelemmel a bíróság ezen összeg megfizetésére kötelezte az alperest a felperes javára, annak késedelmi kamataival együtt. A kamatfizetés kezdő időpontjánál osztotta az alperes azon álláspontját, mely szerint a helyesbítő számla fizetési határideje
4. VII.
5. napja volt, tehát késedelmi kamatfizetési kötelezettsége a még fennálló tartozás után az alperesnek
6. VII. hó
7. napjától áll fenn. A bíróság a késedelmi kamatfizetés mértékét a Ptk.
8. §.

(1)bekezdése szerint állapította meg. A perben felperes minimális részben lett pernyertes, ezt figyelembe véve kötelezte a bíróság a Pp. 77. §., továbbá a Pp. 81. §.

(1)bekezdése alapján, hogy a rendelkező részben írt összegű perköltséget fizesse meg az alperesnek, amely a felmerült ügyvédi költségből, továbbá a kirendelt igazságügyi szakértő díjából tevődik össze. Az ítélet elleni fellebbezési lehetőség a Polgári perrendtartás 233. §.

(1)bekezdésén alapszik. Balassagyarmat,

1. év november hó
2. napján Szőllősné Dr. Juhász Erzsébet s.k., bíró