Kfv.37652/2009/9 – Kúria

Kfv.III.37.652/2009/9.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Máté Szabolcs ügyvéd által képviselt V. E. felperesnek a Dél-alföldi Regioális Államigazgatási Hivatal alperes ellen építési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálta iránt indult perben - amelybe az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott a személyesen eljárt H. F. beavatkozó - a Csongrád Megyei Bíróság

1. július
2. napján kelt 3.K.20.332/2009/
3. számú jogerős ítélete ellen a felperes által
4. és Kfv/
5. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Csongrád Megyei Bíróság 3.K.20.332/2009/
6. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy alperesnek 10.000./azaz perköltséget. 15 napon tízezer/ belül fizessen meg az forint felülvizsgálati Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S A 10049 hrsz-ú Sz., Sz. u.
7. szám alatti ingatlan tulajdonosa a felperes, amely szomszédos a 13048 hrsz-ú Sz., Sz. u.
8. szám alatti ingatlannal, amely az alperesi beavatkozó tulajdonában áll. Az alperesi beavatkozó bejelentése alapján indult építésügyi hatósági eljárásban az elsőfokú építésügyi hatóság kötelezte
9. október
10. napján felperest a szomszédos ingatlan oldalhatárán álló melléképületszárnyra vonatkozóan szakértői vélemény készítésére. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú építésügyi hatóság
11. február
12. napján az elsőfokú döntést megsemmisítette és új eljárást rendelt el. A megismételt eljárásban hozott
13. február
14. napján kelt határozatban kötelezte a felperest a melléképület helyreállítására, melyet a felperes fellebbezése folytán az elsőfokú hatóság saját hatáskörben visszavont. Az elsőfokú építésügyi hatóság
15. március
16. napján felhívta felperest, hogy a melléképületet 60 napon belül állítsa helyre, és arról készítsen szakértői véleményt és azt a hatósághoz nyújtsa be. Ezt követően
17. július
18. napján kötelezte felperest a melléképületszárny kéményének 30 napon belüli helyreállítására vagy a kéménytest tetőn kívüli részének elbontására, a fennálló veszélyhelyzet megszüntetésére. Ezt a döntést az alperesi hatóság
19. december
20. napján kelt 1761-12/
21. számú határozatával megváltoztatta és arra kötelezte felperest, hogy a melléképületnek a határfalát állítsa helyre. A Csongrád Megyei Bíróság a jogerős határozat felülvizsgálata iránt benyújtott felperesi keresetet elutasította. Megállapította, hogy a felperes tulajdonában lévő ingatlan állapotát az alperes kellően tisztázta a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
22. évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./
23. §-ában foglalt tényállás-tisztázási kötelezettségének eleget tett, a melléképület helyreállítása indokolt volt, mert az az életés a vagyonbiztonságot veszélyeztette. Leszögezte a jogerős ítélet, hogy a korábbi döntések és az azok során követett eljárás nem képezte a vita tárgyát, ugyanakkor nem sérült a felperes tisztességes ügyintézéshez való joga, személyéhez fűződő jogai és ügyféli jogai, mert - szemben a felperes állításával - az építésügyi hatóság úgynevezett egyeztető eljárásra idézte felperest, amelyen személyes meghallgatására sor kerülhetett volna, de azon felperes nem jelent meg. A felperes idézés és felhívás nélküli különböző beadványait és panaszait a hatóság megválaszolta, amikor pedig idézés nélkül megjelent, arról a hatóság jegyzőkönyvet vett fel. Minderre tekintettel a felperes jogainak gyakorlásában akadályozva nem volt, személyéhez fűződő jogok megsértésével kapcsolatos igényei pedig nem a közigazgatási határozat jogszerűségének vizsgálata során orvosolhatók. A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a megyei bíróság új eljárásra utasítását. Kifejtette, hogy a jogerős ítélet tévesen állapította meg, hogy az eljárt hatóságok a Ket.
24. §-ában foglalt tényállástisztázási kötelezettségüknek eleget tettek, és tévesen került megállapításra az is, hogy felperesnek nem sérült a tisztességes eljáráshoz, ügyintézéshez való joga. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte hatályában fenntartását annak helyes indokai alapján. az ítélet A felperes felülvizsgálati indokok alapján: kérelme nem volt alapos, az alábbi Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
25. évi LXXVIII. törvény /a továbbiakban: Étv./
26. § /2/ bekezdése értelmében a tulajdonos köteles az építmény állapotát, állékonyságát a jogszabályokban meghatározott esetekben és módon időszakonként felülvizsgáltatni, és a jó műszaki állapothoz szükséges munkálatokat elvégeztetni. A felperes által hivatkozott Ket.
27. § /1/ bekezdése szerint a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. A Legfelsőbb Bíróság elöljáróban rögzíti, hogy az érintett épület utóbb elrendelt lebontása, annak elvégzésével kapcsolatos kérdések nem tartoznak a jelen per tárgyához, tekintve, hogy a jelen perben felülvizsgálni kért határozat mindössze a támfal helyreállításáról rendelkezett. Az Étv.
28. § /2/ bekezdéséből következik, hogy az építésügyi hatóság, az általa elrendelt munkálatok elvégzésére az ingatlan tulajdonosát kötelezheti, függetlenül attól, hogy a munkálatokat igénylő helyzet kinek a hibájából alakult ki, kit terhel azért a felelősség. Mindezért jelen per eldöntése szempontjából nem volt jelentősége annak, hogy az alperesi beavatkozó tevékenységének volt-e köszönhető a kialakult helyzet, e kérdés rendezése polgári per keretében lehetséges. A határozat rendelkezései kellően részletesek voltak, többszöri helyszíni szemlén alapultak, fényképfelvételek támasztották alá, hogy leomló kéménytéglák, illetőleg a melléképület határfalának meglazult téglái áthullhattak a beavatkozói ingatlanra. Az alperesi határozat indokolása megállapította, hogy erre már volt is példa, de nem származott káresemény, sem életveszély, mert a hulló téglákat a korábban meglévő beavatkozói épület felfogta. Rögzítette, hogy az eltelt időszak alatt a felperesi épület tovább romlott, nemcsak a kéményről a beavatkozói ingatlanra áthulló téglák jelentenek életveszélyt, hanem a tűzfal felső téglasorainak meglazult téglái, valamint a kifelé bukó fal további elmozdulása is. A fal elmozdulása fokozottan bekövetkezhet a téli időjárásra tekintettel a hóteher következtében. A repedéseken keresztül a csapadék a vakolatlan, repedt vályogfalat, a tetőszerkezet elemeit, illetőleg a födémet tovább áztathatja, károsíthatja, mely az épület állékonyságát tovább rontja. A kémény melletti repedések miatt a kémény használata esetén az égéstermék helyiségekbe juthat, ezzel veszélyeztetve a melléképületet használók életét, egészségét. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a határozat megállapításait felperes a perben érdemben nem vitatta. ezen A Legfelsőbb Bíróság teljes mértékben egyetértett a jogerős ítélet azon álláspontjával, - melyet a felperes felülvizsgálati kérelmében nem tudott megdönteni -, hogy az eljárás során mindvégig a felperes beadványai megválaszolásra kerültek, rendkívül részletes alperesi határozat is kitért az egyes felperesi beadványokra, személyes meghallgatásra volt idézve egyeztetés keretében a felperes, melyen nem jelent meg, és amikor megjelent, akkor valóban jegyzőkönyvbe vették az általa elmondottakat. Mindebből következik, hogy a felperesnek nem sérült a Ket.
29. § /1/ bekezdésében rögzített tisztességes ügyintézéshez való joga, és a Ket.
30. §-ában foglalt tényállás-tisztázási kötelezettségét sem mulasztotta el az ügyben eljárt hatóság. Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Polgári perrendtartásról szóló
31. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
32. § /3/ bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság a perköltségről a Pp.
33. § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
34. § /1/ bekezdése alapján, míg az illetékről az illetékekről szóló
35. évi XCIII. törvény
36. § /1/ bekezdés és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet
37. § /2/ bekezdése alapján határozott. Budapest,
38. március
39. Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács András sk. előadó bíró, dr.Kovács Ákos sk. bíró