A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Bfv.I.916/2009/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- év február hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : A közokirattal visszaélés vétsége és más bűncselekmény miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Veszprém Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva, a Tapolcai Városi Bíróság 2.B.371/2008/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban a védő díjaként felmerült (hétezer-ötszáz) forint bűnügyi költséget az állam viseli. 7.500 A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult ebben az ügyben újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s: A Tapolcai Városi Bíróság a
- január 8-án kihirdetett és perorvoslatok hiányában ugyanezen a napon jogerőre emelkedett 2.B.371/2008/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondotta ki 4 rb a Btk.
- §-ának
(1)bekezdése szerinti közokirattal visszaélés vétségében és a Btk. 313/C. §
(7)bekezdésének a) pontja szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségében, és e cselekmények miatt 2 évre próbára bocsátotta. Kötelezte az állam javára 11.034 Ft bűnügyi költség megfizetésére. A jogerős ítélettel megállapított tényállás lényege szerint a terhelt az általános iskola 8 osztályát végezte el. Alkalmi munkából él, havonta 50.000-100.000 Ft jövedelemmel rendelkezik. Nős, négy kiskorú gyermekét tartja el. Vagyona egy használt személygépkocsi. Büntetett előéletű.
- és 1997 között három alkalommal volt büntetve vagyon elleni bűncselekmény miatt. Ezt követően előbb 1998-ban jogerőre emelkedett ítéletével a Tapolcai Városi Bíróság, majd 2000-ben jogerőre emelkedett ítéletével a Sárvári Városi Bíróság orgazdaság vétsége, illetve társtettesként elkövetett garázdaság vétsége miatt egyaránt pénzbüntetésre ítélte. A terhelt
- május 1-jén 11 óra körül T., a K-i úton lévő benzinkút Shop részében tartózkodott. Ugyanide ment be autóvezetést tanuló sértett az oktatóval és egy tanuló-társával. Miután vásároltak, a sértett a pénztárcáját az általa használt asztalon felejtette, majd az üzletből kiment. Ezt követően a terhelt az asztalhoz lépett, s onnan eltulajdonította a sértett 500 Ft értékű pénztárcáját, amelyben 15.300 Ft készpénz, 2 db, összesen 2.500 Ft értékű ékszer, valamint a sértett személyi igazolványa, lakcímkártyája, adó és tb. kártyája, illetve még egy OTP bankkártya volt. Ezt követően a terhelt a helyszínről eltávozott. Néhány perc múlva a sértett visszatért, azonban pénztárcáját már nem találta meg. A terhelt cselekményével a sértettnek 18.300 Ft kárt okozott, amelyet - a tárgyaláson 25.000 Ft-ot kifizetve - a sértettnek megtérített. E jogerős határozat ellen a Be.
- §-a
(1)bekezdésének a) pontja alapján anyagi jogszabálysértés miatt Bf.2040/2009/1-
- számon a Veszprém Megyei Főügyészség nyújtott be a terhelt javára felülvizsgálati indítványt, nevezettnek a 4 rb. közokirattal visszaélés vétségének és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségének vádja alól bűncselekmény hiányában felmentése érdekében. Az indítványban kifejtett jogi álláspont szerint sem a vádirati, sem az ítéleti tényállás nem rögzít olyan tényt, amely arra utalna, hogy a terhelt a közokiratok és a bankkártya elvételén túl azokat a „megszerzés" a Legfelsőbb Bíróság 1/
- Büntető Jogegységi Határozatában foglalt értelmezésének megfelelően, visszaélésszerűen meg is szerezte volna. Ennek hiányában viszont sem a 4 rb. a Btk.
- §-ának
(1)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő közokirattal visszaélés vétségének, sem a Btk. 313/C. §
(7)bekezdés a) pontjában foglalt megszerzéssel elkövetett - készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségének törvényi tényállása nem valósult meg, miután sem a sértett tulajdonát képező közokiratok, sem a bankkártya vonatkozásában a jogtalan megszerzés ténye nem nyert bizonyítást. Ekként a terhelt bűnösségének megállapítására anyagi jogszabálysértéssel került sor. A Legfőbb Ügyészség BF.2470/2009. számú átiratában a megyei főügyészség indítványát, a felmentésnek a Be. szerinti jogcímét megjelölve - továbbá indítványozva, hogy a Legfelsőbb Bíróság állapítsa meg azt is, az eljárás során felmerült bűnügyi költséget a Be.339.§-ának
(1)bekezdése alapján az állam viseli fenntartotta. A nyilvános ülésen a legfőbb ügyész képviselője átiratukkal egyezően nyilatkozott. Az indítványhoz a védő is csatlakozott. A Legfelsőbb Bíróság a támadott határozatot egyrészt a felülvizsgálati indítványban foglalt, a Be. 416. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti okból, másrészt - hivatalból (Be. 423. §-ának
(5)bekezdése) - a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti abszolút eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében vizsgálta felül. Ennek során a Veszprém Megyei Főügyészség, Ügyészség jogi álláspontját nem osztotta. illetve a Legfőbb A Btk. 277. §
(1)szerint a közokirattal visszaélés vétségét az követi el „Aki olyan közokiratot, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, mástól, ennek beleegyezése nélkül, jogtalanul megszerez, vagy azt megsemmisíti, megrongálja vagy eltitkolja". A Btk. 313/C. §
(7)bekezdés a) pontja pedig akként rendelkezik, hogy „Aki olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, mástól, ennek beleegyezése nélkül, jogtalanul megszerez, vétséget követ el". A Tapolcai Városi Bíróság - a Be. rendelkezései szerint csak rövidítetten indokolt - ítéletében mindenben az anyagi jogszabályok helyes értelmezésével állapította meg a 4 rb. közokirattal visszaélés vétségében, továbbá készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel való visszaélés vétségében a terhelt bűnösségét. A közokirattal visszaélés vétségének törvényi tényállási elemét képező „megszerzés" elkövetési fordulat értelmezésével kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság 1/2009. számú Büntető Jogegységi Határozatának 1. pontja az alábbiak szerint rendelkezik: A Btk. 277. §-ának
(1)bekezdésében meghatározott okirattal visszaélés vétségének „megszerzés" elkövetési fordulata nem azonos a Btk. 316. §-ának
(1)bekezdésében írt „elvétel" elkövetési magatartással. A „megszerzés" megvalósulásához viszonylag hosszabb ideig tartó, visszaélésszerű, a közokiratok iránti bizalom megingatására alkalmas birtoklás szükséges. Pusztán arra tekintettel, hogy a tetten ért tolvaj az idegen dologgal együtt rövid időre - okiratot is magához vett, a lopás bűncselekményének (Btk. 316. §
(1)bekezdés) kísérletével halmazatban az okirattal visszaélés vétségének (Btk. 277. §
(1)bekezdés) - eshetőleges szándékú megszerzéssel elkövetett - kísérlete nem állapítható meg. A jogegységi határozat indokolása nem hagy kétséget afelől, hogy a közokirattal visszaélés elkövetési magatartását alkotó „megszerzéshez" az is szükséges, hogy az eshetőleges szándékkal elvett közokiratot az elkövető viszonylag tartósan birtokolja. Amennyiben az elkövető a lopott tárcával, ruhadarabbal, táskával stb. együtt az abban szokásosan elhelyezett közokiratokat - akár meggyőződve azokról, akár nem - is elveszi, majd a közokirat birtoklásával rövid időn belül a sértetthez történő visszajuttatást lehetővé tevő módon felhagy, a megszerzésre irányuló eshetőleges szándék nem állapítható meg. Elkerülte az indítványozó figyelmét, hogy az irányadó tényállásból nem derül ki olyan tény, miszerint a terhelt egyáltalán felhagyott volna a sértettől eshetőleges szándékkal elvett okiratok, illetve bankkártya birtoklásával, azoknak a sértetthez való visszajuttatását akár csak elvben is lehetővé tette volna. Azok közül egy sem került feltalálásra. Nincs tehát olyan tény, ami az okiratok, illetőleg a bankkártya feletti viszonylag tartós birtoklására irányuló szándék meglétét kétségessé tenné. A jogegységi határozatban foglaltakra figyelemmel is egyértelmű, hogy az adott törvényi tényállás megvalósulásához a kérdéses okirattal történő további rendelkezés - a megsemmisítést kivéve, amely másik törvényi fordulata a cselekménynek - nem szükséges. Ellenkezőleg, amennyiben valaki, a közokirattal visszaéléssel megszerzett közokiratot - avagy a megszerzett bankkártyát ténylegesen felhasználja, akkor már más, súlyosabb bűncselekményt valósíthat meg (Btk. 274. §-a, illetőleg 313/C. §
(1)-
(6)bekezdése. Nem követhető tehát az a felfogás, amely a jogegységi határozatban foglaltak olyan irányú kiterjesztését tartja szükségesnek, miszerint a közokirattal visszaélés vétsége - és hasonlóan a bankkártyával visszaélés vétsége - csak akkor állapítható meg, ha felderítést nyer, hogy a helyszínen nem hagyott kérdéses okiratnak, illetőleg bankkártyának ténylegesen mi lett a későbbi sorsa. A Legfelsőbb Bíróság az ügyben nem észlelt abszolút eljárási szabálysértést /Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja, Be. 3. §
(1)bekezdés
- b)és
- c)pontja és II-IV. pontja/ sem. A fentiekből következően a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta, ezért a támadott határozatot a Be.426. §-ának megfelelően hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezést a Be.3.§-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatának lehetőségét pedig a Be.416.§
(4)bekezdésének b) pontja zárja ki. Az ismételt felülvizsgálati indítvány tilalmáról a Be. 418. §-ának
(3)és 421. §-ának
(3)bekezdése rendelkezik. A Legfelsőbb Bíróság határozata a Be. 420. §-ának
(1)bekezdésén alapul. Budapest,
- február
- Dr. Édes Tamás s.k. a tanács elnöke, Dr. Szabó Péter s.k. előadó bíró, Dr. Horváth Ibolya s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző MGy