Bfv.1145/2009/5 – Kúria

(1)bekezdésébe ütköző és

(2)bekezdése szerint minősülő társtettesként elkövetett lopás vétségének minősíti, a szabadságvesztés tartamát 1 (egy) év 6 (hat) hónap börtönre enyhíti, a pénzmellékbüntetés kiszabását mellőzi, egyebekben hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban védői díjként felmerült 6.800 (hatezer-nyolcszáz) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult ebben az ügyben újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s: A Tatabányai Városi Bíróság, mint a fiatalkorúak bírósága a 2008. július 4-én kihirdetett 13.Fk.295/2008/14. számú ítéletével a felülvizsgálattal érintett I. rendű terheltet bűnösnek mondotta ki társtettesként elkövetett lopás bűntettében (Btk.316.§-ának

(1)bekezdése,

(2)bekezdés d) pontja, és

(4)bekezdés b/1. pontja), kiskorú veszélyeztetésének bűntettében (Btk.195.§-ának

(2)bekezdése) és testi sértés bűntettének kísérletében (Btk.170.§-ának

(1)és

(2)bekezdése). Ezért halmazati büntetésül, mint többszörös visszaesőt, 2 év börtönbüntetésre, 4 év közügyektől eltiltásra és 100.000 Ft meg nem fizetés esetén 5.000 forintonként börtönbüntetésre átváltoztatandó - pénzmellékbüntetésre ítélte, egyben a feltételes szabadságra bocsátásból is kizárta. A terheltre korábban jogerősen kiszabott, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett 1 év börtönbüntetés végrehajtását elrendelte, és egy korábbi szabadságvesztés büntetésből engedélyezett feltételes szabadságát megszüntette. Az általa őrizetben töltött időt a szabadságvesztésbe beszámította. Bűnjelekről rendelkezett és a felmerült bűnügyi költségből 23.290 Ft megfizetésére kötelezte a terheltet. Az ítélet ellen az ügyész a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának anyagi jogszabályt sértő volta miatt és a büntetés súlyosítása végett, míg a terhelt és védője enyhítés érdekében fellebbezett. A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság a

1. február 9-én meghozott 1.Fkf.472/2008/
2. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, és a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházként határozta meg. További előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, egyes bűnjelek lefoglalásának megszüntetéséről, egyben azok megsemmisítéséről rendelkezett, és a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére is kötelezte a terheltet. A városi bíróság által megállapított, és a másodfokú bíróság által is irányadónak tekintett tényállás az I. rendű terhelt vonatkozásában lényegében a következő. Az I. rendű terhelt az általános iskola 8 osztályát végezte el, szakképzettséggel nem rendelkezik. A T. Kft. 50%-os tulajdonosa, és ügyvezetője, ismeretlen jövedelemmel. Egyéb vagyonnal nem rendelkezik, egy gyermeke után havi 15.000 Ft tartásdíjat fizet, más tartozás nem terheli. Porckorongsérvben és gyomorfekélyben szenved. Büntetett előéletű. 2001-ig hat alkalommal volt büntetve, ezt követően pedig a cselekmény elkövetéséig a következő ítéletekkel került elítélésre. A Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság a
3. január 11-én jogerőre emelkedett 13.B.34.476/1999/
4. és 26.Bf.7045/2000/
5. számú ítéletével 6 rb. lopás bűntette miatt halmazati büntetésül 2 év 8 hónap börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra, ezt követően a Monori Városi Bíróság a
6. április 6-án jogerőre emelkedett 7.B.256/1998/
7. számú ítéletével orgazdaság vétsége és magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül 8 hónap - végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetésre és 30.000 Ft pénzmellékbüntetésre ítélte. A felfüggesztett szabadságvesztés büntetés végrehajtása utólag elrendelésre került. Fenti két szabadságvesztés büntetést a Pesti Központi Kerületi Bíróság a
8. április 5-én jogerőre emelkedett 20.Fk.30.005/2006/
9. számú ítéletével összbüntetésbe foglalta. Az összbüntetésként megállapított 2 év 10 hónap börtönbüntetésből a terheltet
10. november 13-án feltételes szabadságra bocsátották, amely
11. november 12-én járt volna le. Ezen túlmenően a Monori Városi Bíróság a 2001-ben jogerőre emelkedett ítéletével orgazdaság bűntette miatt pénzbüntetésre, 2002-ben jogerőre emelkedett ítéletével ittas járművezetés vétsége miatt pénzbüntetésre és 2 év járművezetéstől eltiltásra, a Budakörnyéki Bíróság az ugyancsak 2002-ben jogerőre emelkedett ítéletével cserbenhagyás vétsége és ittas járművezetés vétsége miatt, halmazati büntetésül, pénzbüntetésre és 2 év 2 hónap járművezetéstől eltiltásra, míg a Kecskeméti Városi Bíróság a
12. január 17-én jogerőre emelkedett B.2377/1997/
13. számú ítéletével társtettesként elkövetett lopás bűntette és más bűncselekmény miatt 2 év végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Ezután a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság a
14. szeptember 20-án jogerőre emelkedett 20.Fk.30.432/2003/
15. számú, és 21.Fkf.7392/2005/
16. számú ítéleteivel bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett lopás bűntette és más bűncselekmények miatt, halmazati büntetésül, mint különös visszaesőt 4 év 6 hónap börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra, és 2 év járművezetéstől eltiltásra ítélte. Büntetését
17. szeptember 30-án töltötte ki. A Budapesti XVIII-XIX. Kerületi Bíróság a
18. március 14-én jogerőre emelkedett 8.B.604/2003/
19. számú ítéletével bűnsegédként elkövetett lopás bűntettének kísérlete, és más bűncselekmény miatt, halmazati büntetésül 1 év, - végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre a Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2007-ben jogerős ítéletével lopás bűntettének kísérlete miatt, mint visszaesőt, 50 nap közérdekű munkára ítélte. A 2001-
20. közötti fenti elítélések alapját képező bűncselekményeket a terhelt
21. június
22. és
23. június
24. között követte el. * * * Az I. rendű terhelt és élettársa, az
25. augusztus 4-én született II. rendű terhelt
26. november 6-án délután vásárlási szándékkal jelent meg a T-i áruházban. Az áruházból a terheltek az ittas állapotban lévő I. rendű terhelt kezdeményezésére különböző kozmetikai cikkeket, ruhadarabokat és elemet tulajdonítottak el oly módon, hogy az I. rendű terhelt a II. rendű terhelt jelenlétében a parfümökről az áruvédelmi jelzést a nála lévő késsel eltávolította, azokat a többi termékkel együtt ruházatába rejtette. A II. rendű terhelt az I. rendű terhelt ezen tevékenységét takarással segítette. Az I. rendű terhelt a csomagolásukból kibontott elemeket a II. rendű terheltnek odaadta, és rábírta, hogy azokat ruházatába rejtse, és így eltulajdonítsa. Ezt követően a II. rendű terhelt maga is egy szempillaspirált és egy krémet rejtett a ruházatába. Az áruház vásárlóterét előbb az I. rendű terhelt hagyta el. Őt a biztonsági szolgálat feltartóztatta és a szolgálati irodába kísérte. Ott a terhelt a ruházatába rejtett termékeket egy asztalra kirakta. Ez idő alatt a biztonsági szolgálat a II. rendű terheltet is feltartóztatta, és az irodába bekísérte. Nevezett az általa eltulajdonított árúkat ugyancsak átadta. Az ittas állapotban lévő I. rendű terhelt már a bekísérésekor is agresszíven, támadóan lépett fel a biztonsági őrökkel szemben, őket szidalmazta, fenyegette. Amikor észrevette, hogy barátnőjét is feltartóztatták, még agresszívabb lett. Miután felszólították, hogy a zsebeit ürítse ki, zsebéből kést vett elő, kinyitotta, és azzal hadonászni próbált. Azonban a II. rendű terhelt a kezét lefogta és az ő segítségével L. M. biztonsági igazgató a kést elvette. Az I. rendű terhelt előbb megnyugodott, majd rövid idő múlva a biztonsági igazgatót szidalmazni kezdte, és egy alkalommal a sértett nyakának bal oldalát ökölbe szorított jobb kezével, közepes erővel, horogszerűen megütötte. A bántalmazástól a sértett nyakának felszínén, a bal oldala tenyérnyi felületen duzzanat, illetve rándulás keletkezett, amely 8 napon belül gyógyult. Az elkövetés erejét, módját, helyét tekintve fennállt a 8 napon túl gyógyuló sérülés keletkezésének lehetősége. A terheltek összesen 45.934 Ft értékű árut tulajdonítottak el. Az okozott kár teljes egészében megtérült. Fenti értéken belül a 4 üveg parfüm értéke összesen 18.847 Ft volt. Az I. rendű terhelt tudta azt, hogy a II. rendű terhelt kiskorú, a
27. életévét nem töltötte be. A Tatabányai Városi Bíróság a
28. március 26-án kelt -
29. sorsz. végzésével ítéletét akként javította ki, hogy a pénzbüntetést - ha feltételei fennállnak - fegyházbüntetésre kell átváltoztatni. A jogerős határozatok ellen a Be.416.§-a

(1)bekezdésének

1. a)és
2. b)pontjára hivatkozással, a vagyon elleni bűncselekmény anyagi jogszabályt sértő minősítése, és ezzel összefüggő törvénysértő büntetéskiszabás miatt, továbbá a közügyektől eltiltás mellékbüntetés és a pénzmellékbüntetés együttes kiszabását sérelmezve, végül pedig kifogásolva a pénzmellékbüntetés átváltoztatási fokozatának utóbb történt megváltoztatását is, a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Indítványát lényegében azzal indokolta, hogy a lopás bűncselekményét kizárólag az elkövetési érték alapján kellett volna minősíteni, ehhez képest a halmazati büntetés, és a két mellékbüntetés alkalmazása eltúlzottan súlyos büntetést jelent. A Legfőbb Ügyészség Fk.BF.3312/2009/1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartva, a támadott határozatok hatályban tartását indítványozta. Az ügyészi álláspont szerint az irányadó tényállás alapján az eljárt bíróságok törvényesen minősítették az I. és II. rendű terhelt vagyon elleni bűncselekményét, a Btk.316.§-ának

(1)bekezdésébe ütköző, és a

(2)bekezdés d) pontjára figyelemmel, a

(4)bekezdés b/1. pontja szerint minősülő lopás bűntettének. A terheltek által szándékegységben együttesen eltulajdonított áruk értéke összesen 45.934 Ft volt. Ezen elkövetési érték alapján vagyon elleni cselekményüket valóban lopás vétségének (Btk.316.§ának

(2)bekezdése) lehetett volna minősíteni. Azonban az I. rendű terhelt - avégett, hogy az eltulajdonítást lehetővé tegye összesen 4 üveg parfümről a nála lévő késsel erőszakosan eltávolította az áruvédelmi jelzést és a parfümöket ezt követően vonta ki a tulajdonos birtokából. E magatartása az állandósult ítélkezési gyakorlat szerint kimerítette a dolog elleni erőszakkal elkövetés fogalmát, s erre figyelemmel okszerűen történt a kisebb értékre elkövetett lopásnak, a fentebb megjelöltek szerinti büntettkénti minősítése. Az eljárt bíróságok a többszörös visszaeső terhelttel szemben, a halmazati büntetési tétel keretein belül törvényes mértékű büntetést szabtak ki, és a Btk.42.§-ának

(3)bekezdése alapján törvényes a szabadságvesztés fegyház végrehajtási fokozatának meghatározása is. Miután az eljárt bíróságok megállapították, hogy a pénzmellékbüntetés kiszabásának feltétele fennáll, azt a Btk.64.§-a

(1)bekezdésének a) pontja szerinti kötelező törvényi rendelkezés alapján alkalmazták. A Btk. nem tilalmazza több mellékbüntetés egyidejű alkalmazását sem. Törvényes az átváltoztatási fokozat utólag fegyházként megállapítása is. E végzés egyébként, miután nem ügydöntő határozat, felülvizsgálat tárgyát nem is képezheti. A nyilvános ülésen a terhelt felülvizsgálati indítványát azzal a kiegészítéssel tartotta fenn, hogy a parfümök eredetileg is ki voltak bontva a dobozaikból, hogy megtekinthetők legyenek. Így a parfümös üvegekről áruvédelmi jelzést nem kellett levágni. Az elemek is csomagolásukból kibontva voltak a polcon. Azokat innen vette el, és adta át élettársának. Hivatkozott arra is, hogy cselekménye befejezettnek nem tekinthető, miután az intézkedést követően az eltulajdonított árukat a sértettnek teljes egészében visszaszolgáltatták. A védő a terhelt indítványának megfelelő határozat meghozatalát kérte. A dolog elleni erőszakkal elkövetés vitatása körében arra utalt, hogy kétséges miszerint az áruvédelmi jelzés eltávolítása, miután az nem a hozzáférést akadályozza meg, hanem csak egy jelzőcímke dolog elleni erőszak megállapítását megalapozza. Amennyiben pedig minősítő körülmény nem forog fenn, úgy a vétségkénti minősítés mellett a büntetés enyhítése is indokolt, mivel az eltúlzottan súlyos. Bár nem tartozik a felülvizsgálat körében vizsgálható jogsértések közé, de az elkövetéskor és az elbíráláskor hatályos jogszabályi rendelkezésekhez képest a pénzbüntetés átváltoztatási fokozatának utólagos meghatározása anyagi jogszabálysértéssel történt. A legfőbb ügyész képviselője átiratukkal hatályban tartását indítványozta. egyezően az ítéletek A Legfelsőbb Bíróság a támadott határozatokat a felülvizsgálati indítvány tartalmának megfelelően a Be.416.§-a

(1)bekezdésének b) pontjában - továbbá a Be.423.§-a

(5)bekezdésének megfelelően a c) pont szerinti eljárásjogi okok tekintetében, hivatalból - kizárólag az I. rendű terhelt tekintetében és a támadott vagyon elleni bűncselekményre, illetőleg a büntetéskiszabásra vonatkozó részében vizsgálta felül. Ennek során az eljárt bíróságok által megállapított tényállás a Be.423.§-ának megfelelően a felülvizsgálat során is mindenben irányadó volt. Így a terheltnek a tényállást vitató azon érveivel, miszerint a parfümökről az áruvédelmi jelzést nem vágta le, a Legfelsőbb Bíróság nem foglalkozott. A felülvizsgálati indítvány a következők szerint alapos. A Btk.316.§

(1)bekezdésében meghatározott lopás bűncselekményének egyebek mellett minősítő körülménye a dolog elleni erőszakkal elkövetés /Btk.316.§

(2)bekezdés d) pontja/, illetőleg e minősítő körülmény fennforgása esetén a szabálysértési értékre elkövetett lopás már vétségnek minősül. A Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának 40/2007. számú BK véleménye szerint a kisebb értékre, a nagyobb értékre, a jelentős értékre, vagy a különösen nagy értékre elkövetett lopás akkor minősül Btk.316.§-a

(2)bekezdésének a)-d) pontjára tekintettel súlyosabban, ha annak legalább a szabálysértési értékhatárt meghaladó része az e rendelkezésekben meghatározott módon valósul meg. A szabálysértési értékhatár a Btké. 2007. július 1-től történt módosításra figyelemmel a cselekmény elkövetése idején már 20 ezer forint volt (Btké.28.§-a

(1)bekezdésének e) pontja). A vagyon elleni bűncselekmény minősítését az irányadó tényállás alapján a fentieknek megfelelően vizsgálva megállapítható, hogy a tényállás az összesen 45.934 Ft elkövetési értéken belül mindössze 4 üveg, összesen 18.847 Ft értékű - széferekkel védett - parfüm vonatkozásában rögzítette azt, hogy „a parfümökről az áruvédelmi jelzést a nála lévő késsel a terhelt eltávolította". Ekként a 40/2007. BK véleményben kifejtetteknek megfelelően a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy miután a dolog elleni erőszaknak a szabálysértési értéket meg nem haladó részcselekményre nézve valósult meg, az a körülmény bűncselekmény egészét nem minősítheti súlyosabban. Ennek megfelelően a cselekmény mind a dolog elleni erőszakkal elkövetéssel érintett részértékre, mind a további, azzal nem érintett részértékre nézve együttesen a Btk.316.§-a

(2)bekezdésének I. és II. fordulata alapján 1 rb. lopás vétségének minősül. Az azonos időben elkövetett ugyanazon törvényi tényállás alá eső cselekmény ugyanis természetes egység. Alaptalan viszont az a terhelti hivatkozás, hogy amiatt, mert cselekményüket felfedték, az eltulajdonított árut tőlük teljes egészében visszavették, a cselekmény kísérleti szakban (Btk.16.§-a) maradt. Az irányadó tényállás mellett a töretlen bírói gyakorlat szerint, a cselekmény befejezettnek minősül. Egyrészt azért, mert a terheltek ruházatukban elrejtették az eladótérben az eltulajdonított árukat, másrészt, mert azokat a pénztáron keresztül ki is vitték a bolt eladóteréből. A kifejtetteknek megfelelően a felülvizsgálat a terhelt további bűncselekményeinek vizsgálatára nem terjedt ki. Ugyanakkor a minősítés változtatása mellett a Be.416.§

(1)bekezdés

1. b)pontja alapján vizsgálatot igényelt, hogy a cselekmény jogi minősítésével kapcsolatos anyagi kihatással volt-e. jogszabálysértés a büntetés kiszabására A Legfelsőbb Bíróság ezt a kérdést igenlően döntötte el. A törvény a halmazatban megállapított cselekmények közül a kiskorú veszélyeztetésének bűntettét és a testi sértés bűntettének adott esetben megállapított kísérletét súlyosabb büntetési tétellel fenyegeti. Azonban a jelen ügyben a cselekmények elkövetési körülményeire, a kiskorú veszélyeztetésének vonatkozásában, a terhelt és a sértett élettársi kapcsolatra, a testi sértés kísérleti szakban maradására tekintettel a terhelt terhére a halmazati büntetésen belül legjelentősebb súllyal a vagyon elleni bűncselekmény jelentkezik. Miután pedig e tekintetben a lopás büntetési tételének felső határa 3 évről 2 évre mérséklődött, a Legfelsőbb Bíróság úgy találta, hogy az egyéb vonatkozásban helyesen feltárt bűnösségi körülmények mellett - jelen esetben már súlyosítóként értékelve a részbeni dolog elleni erőszakkal elkövetést - a Btk.37.§-a szerinti büntetési célokat és 83.§-ában foglalt büntetéskiszabási elveket halmazati büntetésként a többszörös visszaeső terhelttel szemben 1 év 6 hónapi szabadságvesztés szolgálja megfelelően. A büntetés ezen tartama mellett annak végrehajtási fokozata a többszörös visszaeső terhelttel szemben is börtön (Btk.43.§-ának
2. a)pontja). A terhelt a két mellékbüntetés együttes kiszabását is sérelmezte. Ennek kifogásolása alaptalan, az anyagi jogi szabályok az eljárt bíróságoknak erre megfelelő lehetőséget biztosítottak. Anyagi jogszabálysértéssel alkalmazása. történt azonban a pénzmellékbüntetés Az elkövetéskor és az elbíráláskor egyaránt hatályos rendelkezések szerint (Btk.64.§-ának

(1)bekezdése) a pénzmellékbüntetés kiszabásának ugyanis egyebek mellett az is feltétele, hogy a terhelt megfelelő jövedelemmel, vagy vagyonnal rendelkezzék. A tényállás azt rögzíti, hogy a

1. november 13-án
2. november 12-ig feltételes szabadságra bocsátott terhelt egy ismeretlen értékű kft. 50%-os részarányú tulajdonosa, egyben ügyvezetője és jövedelme is ismeretlen. A kft-n kívül, egyéb vagyonnal nem rendelkezik. Korábbi házasságából származó gyermeke után havi 15.000 Ft tartásdíjat fizet. Élettársi viszonyban él a fk. II. rendű terhelttel, akinek eltartásáról ugyancsak gondoskodik. Beteges állapotú, porckorongsérvben és gyomorfekélyben szenved. Az eljárt bíróságok a cselekmények miatt kiszabott szabadságvesztésen túlmenően - a törvény kötelező rendelkezéseinek megfelelően - elrendelték egy korábban jogerősen kiszabott 1 évi tartamú szabadságvesztés végrehajtását, és a terhelt korábban engedélyezett feltételes szabadságát is megszüntették. Ilyen körülmények között, miután a terhelti résztulajdont képező kft. értéke nincs rögzítve, és az sem tisztázott, hogy az áruházi lopást elkövető terhelt milyen jövedelemmel rendelkezik, a feltárt személyi és vagyoni viszonyok mellett a hosszabb tartamú szabadságvesztés letöltése előtt álló terhelt anyagi, vagyoni helyzete összességében nem lehetett alkalmas a pénzmellékbüntetés kiszabására. A fentieknek megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a támadott határozatokat az I. rendű terhelt tekintetében a Be.427.§-a

(1)bekezdésének a) pontja alapján részben megváltoztatta. A terhelt vagyon elleni cselekményét a Btk.316.§-a

(1)bekezdésében meghatározott és a

(2)bekezdés I. fordulata szerint minősülő kisebb értékre megvalósított - társtettesként elkövetett lopás vétségének minősítette. Ezért, és a terhére megállapított kiskorú veszélyeztetésének bűntette, valamint testi sértés bűntettének kísérlete miatt, mint többszörös visszaesőt, halmazati büntetésül 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte. Ugyanakkor a pénzmellékbüntetés kiszabását mellőzte. Egyebekben, arra is figyelemmel, hogy az ügyben a Be.416.§

(1)bekezdés c) pontja szerinti abszolút eljárásjogi szabálysértést nem észlelt, a támadott határozatokat hatályukban fenntartotta. A felülvizsgálati eljárás során kirendelt védői díjként felmerült bűnügyi költséget a Be.429.§-a

(1)bekezdésének megfelelően az állam viseli. A Legfelsőbb Bíróság ítélete ellen fellebbezésnek, és felülvizsgálatnak nincs helye (Be.3.§-ának

(4)bekezdése, és 416.§a

(4)bekezdésének b) pontja). Az ismételt felülvizsgálati indítvány tilalmáról a Be.418.§-ának

(3)és 421.§-ának

(3)bekezdése rendelkezik. A Legfelsőbb Bíróság ítélete a Be.420.§-ának

(1)bekezdésén alapul. Budapest,

1. március
2. Dr. Belegi József s.k. a tanács elnöke, Dr. Szabó Péter s.k. előadó bíró, Dr. Horváth Ibolya s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző MGy