A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.I.1.180/2009/6.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Budapesten,
- évi március hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : Az emberölés bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 6.B.785/2008/
- számú és a Debreceni Ítélőtábla Bf.I.378/2009/
- számú ítéleteit hatályában fenntartja. A felülvizsgálat során felmerült 22.500,ötszáz)forint bűnügyi költséget az állam viseli. (huszonkétezer- A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság a
- év április hó
- napján kihirdetett 6.B.785/2008/
- számú ítéletével a terheltet a Btk.
- §
(1)bekezdésében meghatározott emberölés bűntette miatt 8 évi börtönbüntetésre és 8 évi közügyektől eltiltásra ítélte, és a kényszergyógyítását is elrendelte. Rendelkezett az ügyben felmerült járulékos kérdésekről is. Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész a büntetés súlyosítása, a terhelt és védője téves jogi minősítés és enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést. A bejelentett fellebbezéseket elbírálva a Debreceni Ítélőtábla a
- szeptember
- napján tartott fellebbezési tárgyaláson meghozott Bf.I.378/2009/
- számú ítéletével lényegében csak a bűnjelekre vonatkozó részében változtatta meg az elsőfokú határozatot, érdemben azt nem érintette. A tényállást a felvett bizonyítás helyesbítette, kiegészítette. alapján kis mértékben Az így pontosított tényállás a következőket tartalmazza: A terhelt nős, egy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodott. Autószerelő a szakképzettsége, de letartóztatása előtt mezőgazdasági munkát végzett, napi 2500-3000 Ft jövedelemmel, és rendszeresen még áruszállítást is vállalt. Büntetlen előéletű. 1990-ben körfűrésszel bal kezének III. ujját idegsérülést okozó módon elvágta, emiatt 40 %-os munkaképesség-csökkenést állapítottak meg nála. Korábban lezajlott agyvelőgyulladást követően kialakult súlyos személyiségzavar megbetegedésben szenved, amely kóros elmeállapot a beszámítási képességét enyhe fokban korlátozta. Rendszeresen és nagymértékben fogyasztott szeszesitalt; idült alkoholistának minősül, kényszergyógyítása az igazságügyi elmeorvos-szakértők szerint javasolt. A terhelt
- november 26-án reggeltől kisebb megszakításokkal egész nap egy sörözőben tartózkodott, ahol sört és konyakot fogyasztott. Az esti órákra súlyos fokú alkoholos állapotba került. 21 óra körüli időben a sörözőben a 72 éves sértett és a vele lévő unokaöccse pénzügyi kérdéseken vitatkoztak, amibe a terhelt beleszólt, emiatt közte és a sértett között vita, szóváltás alakult ki. Ezt már befejezték, amikor 22 óra körül a sértett a pult végéhez ment és italt rendelt. A terhelt és a sértett is a pult mellett álltak, amikor a még indulatos, ittas terhelt hátulról megkerülve a sértetthez lépett. Eközben elővette a 25 cm összhosszúságú, 11 cm pengehosszúságú, egyik felén élezett, kifejezett hegyben végződő rugós kését, amellyel három erőteljes mozdulattal határozott szúrást intézett a sértett felső teste irányába. A leadott szúrások egyike elérte a sértett hastájékának bal oldalát, s a bordaív alatt 3 centiméterre behatolt a hasüregbe. A terhelttel szemben álló sértett nem védekezett; ellenben K. S. az asztaltól felállva odaugrott és kabátjánál fogva megpróbálta hátra rántani a terheltet; a sértett unokaöccse pedig a nyakánál fogta meg a ruházatát és így próbálta hátrarántani. Ettől a terhelt a sértettől távolabbra került, majd megfordult és eltávozott a sörözőből. A kb. 2 kilométerre lévő lakására ment, ahol mobiltelefonon felhívta egy szolgálaton kívüli rendőr rokonát, akivel közölte: a sörözőben megszúrt egy férfit. A rendőr értesítette a rendőrséget, ahová akkor már a sörözőből is bejelentés érkezett. A terhelt által leadott közepes-nagy erejű, lentről felfelé, balról jobbra és elölről hátra irányuló, a bal bordaív alatt kezdődő szúrás 2 rendbeli szúrcsatornát hozott létre, amelyek között a kés nem hagyta el a testet. Az egyik erőbehatás következtében egy viszonylag rövidebb szúrcsatorna alakult ki, amelyik áthatolt a haránt vastagbélen, a máj bal lebenyének felszínén és a rekeszen egy felületes sebzést okozva végződött. A másik szúrcsatorna ugyanezen bemeneti nyílásból kiindulva áthatoló bal májlebeny és rekeszizom sérülést hozott létre és a szívizom állományában végződött. Nem volt megállapítható, hogy a két erőbehatást tükröző szúrcsatorna úgy jött-e létre, hogy a terhelt az általa használt kést csak részlegesen húzta ki, és újra szúrt, vagy az első szúrás után a sértett véletlenül elmozdult, esetleg a terhelt ruházatát megragadó személyek rántása miatt jött létre. A sértettet még aznap este kórházba szállították, megműtötték. Ennek során a hasüregben lévő vért eltávolították, ellátták a máj és mellkasi sérüléseit is. Nem észlelték viszont a haránt vastagbélen a bélfal összes rétegét érintő sérülést, majd az ennek következményeként kialakult hashártyagyulladást, ami elvárható gondosság mellett felismerhető lett volna; foglalkozási szabályszegés azonban nem történt. A sértett a műtét után intenzív osztályra került, ahol állapotát stabilizálták, de
- november 28-án keringése összeomlott, újra kellett éleszteni, gépen lélegeztették, november 30-án ismét újraélesztésére került sor, végül
- december 3-án keringési elégtelenség miatt elhalálozott. A bekövetkezett máj, szív és vastagbél sérülése és az ezek következtében létrejött jelentős hasűri vérzés, majd hashártyagyulladás együttesen okozták a halálát, amely a vádlott által okozott szúrt sérüléssel közvetett ok-okozati összefüggésben áll. Diagnosztikus tévedés hiányában a túlélési esélye igen nagy valószínűséggel véleményezhető. Közvetlen életveszély mindenképpen fennállt, esetleges gyógyulása esetén fogyatékosságot eredményeztek volna. is sérülései maradandó A jogerős ügydöntő határozatok ellen, azok hatályon kívül helyezése és új eljárás elrendelése érdekében a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Indokainak lényege szerint az eljárt bíróságok tévesen minősítették a cselekményét halált okozó testi sértés bűntette helyett emberölés bűntettének. Ezt az álláspontját ugyanis az igazságügyi orvosszakértő vélemény, és a másodfokú eljárásban is már megjelölt, a jelen üggyel teljesen analóg eseti döntés (BH.1997/511.) is alátámasztotta. Ennek ellenére a másodfokú bíróság a jogi minősítést érdemben nem indokolta, holott maga is megállapította: „a szúrás leadásakor bennem kétséget kizáróan nem merült fel a sértett megölésének halálának képzete". Mindemellett a terhelt a „nyomozati szakban elkövetett számos eljárási szabálysértést" és a tényállás téves voltát is sérelmezte. A Legfőbb Ügyészség részletesen indokolt írásbeli nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt részben a törvényben kizártnak, a minősítést támadó részében pedig alaptalannak tartotta. Hangsúlyozta, hogy a terhelt által elindított és a halálhoz vezető oksági folyamatba esetlegesen bekapcsolódó, a sértett vagy segítője által tanúsított védekező jellegű magatartás, valamint az ellátó orvosok diagnosztikai tévedése az oksági összefüggést nem szakították meg. (BH. 2006/310.; BH.1985/6.; BH.1985/134.) Erre figyelemmel az emberölés bűntettében történt bűnösség megállapítás, és a vonatkozó jogi indokolás is helyes, ezért a megtámadott határozatok hatályban tartása indokolt. (BF.3407/2009.) Az ügyészi indítványra tett észrevételében a terhelt a tényállás felderítetlen voltára; a tanúk vallomásaiban, szakértői véleményekben fellelhető ellentmondásokra, és arra hivatkozott, hogy a sértett vitathatatlanul „orvosi gondatlanság következtében halálozott el". Továbbá nem nyugodott bele cselekményének a következményébe sem, hiszen hazaérve azt kellő helyen jelentette, és segítséget kért. A Be.
- §-a szerint megtartott nyilvános ülésen a védő - a tényállás azon részére alapozva, hogy szakszerű orvosi ellátás esetén a sértett élete megmenthető lett volna - halált okozó testi sértés, illetve életveszélyt okozó testi sértés megállapítását, és az enyhébb minősítésre figyelemmel a kiszabott büntetés mérséklését indítványozta. A legfőbb ügyész képviselője a védő jogi okfejtését nem osztotta. Kiemelte, hogy a tárgyi tényezők vizsgálatának eredményeként a sértett életben maradása esetén is a terhelt terhére emberölés bűntettének kísérletét kellett volna megállapítani. Egyebekben az írásban kifejtett álláspontját fenntartotta; azzal azonos tartalommal szólalt fel. A terhelt az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában - utalva arra is, hogy pl. a három szúrást senki nem látta - főként a tényállás helyességét vitatta, és elsődlegesen változatlanul az ítéletek hatályon kívül helyezését, másodsorban büntetésének enyhítését kérte. * * * A felülvizsgálati indítvány az alábbiak miatt részben a törvényben kizárt, részben alaptalan. A Legfelsőbb Bíróság előre bocsátja, hogy a felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelyre külön eljárási szabályok vonatkoznak. Felülvizsgálatnak csak a törvényben, a Be.
- §-ának
(1)bekezdésében meghatározott okokból, és kizárólag a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás alapján van helye. A Be. 423. §-ának
(1)bekezdése kötelező erővel írja elő, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozat által megállapított tényállás az irányadó; a tényállás - és értelemszerűen az annak alapját képező bizonyítékok bírói mérlegelése - felülvizsgálati indítványban nem támadható. Ez azt jelenti, hogy a Legfelsőbb Bíróság még az érdemi felülvizsgálat során is a jogerős ítéletben rögzített tényekhez kötve van, s azt, hogy történt-e az ügyben büntető anyagi jogsértés, kizárólag azok alapul vételével vizsgálhatja. Az idézett eljárási szabályokból következően azokat a felülvizsgálati indítványokat, illetve az indítványok azon részeit, amelyek nem felülvizsgálati okra hivatkoznak, vagy a tényállást támadják, érdemi vizsgálat nélkül - mint a törvényben kizártat - el kell utasítania. A terhelt indokait elemezve rögzíthető, hogy olyan büntető eljárási szabálysértésre (Be. 416. §
(1)bekezdés c.) pontja) - amely felülvizsgálati okot jelent - nem hivatkozott. A nyomozás során megvalósult esetleges eljárási szabálysértések pedig felülvizsgálati okot nem képeznek. Másfelől indítványában több vonatkozásban a tényállás megalapozottságát, valamint a bizonyítékok mérlegelését vitatta. Ebben a körben tehát az indítványa a törvénynél fogva kizárt volt; vonatkozó érveivel a Legfelsőbb Bíróság nem foglalkozott. Megjegyzi, hogy olyan feltétlen eljárási szabálysértést, amelyet hivatalból kellett vizsgálnia (Be. 423. §
(5)bekezdése) és amely az ítéletek hatályon kívül helyezésére vezethetett volna - a Legfelsőbb Bíróság nem észlelt. Mindezekre figyelemmel a felülvizsgálat érdemben a cselekmény jogi minősítésére vonatkozott, minthogy a terhelt azt ölési szándékának a hiányát állítva - az irányadó tényállás alapján is törvénysértőnek tartotta. A Be. 416. §
(1)bekezdésének b) pontja értelmében pedig felülvizsgálati ok, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. Ami a minősítés kérdését illeti, a terhelt állításával ellentétben mindenek előtt azt szükséges rögzíteni, hogy az eljárt bíróságok részletes jogi indokát adták annak, hogy a cselekményt miért minősítették emberölés bűntettének. Ennek során az első fokú bíróság még azt is kifejtette, miért nem állapítható meg a terhelt javára az erős felindulásban elkövetett emberölés bűntette (elsőfokú ítélet
- oldal). Az ítélőtábla - megemlítve a felülvizsgálati kérelemben is megjelölt, s „teljesen analógnak" korántsem tekinthető eseti döntést, - szintén részletesen megindokolta, milyen tényezőkből vont következtetést a terhelt eshetőleges ölési szándékára. (másodfokú ítélet
- és
- oldal) Egyértelműen téves az indítványozó azon hivatkozása is, miszerint a másodfokú bíróság azt állapította volna meg, hogy benne - már mint a terheltben - nem merült fel a sértett halálának a lehetősége. A másodfokú határozat ugyanis azt tartalmazza, hogy „a szúrások leadásakor a vádlott tudatában felmerült a sértett halálának képzete". (másodfokú ítélet
- oldal első bekezdés) A cselekmény jogi minősítése szerint is törvényes. a Legfelsőbb Bíróság megítélése Az emberölés, illetőleg kísérlete esetén az elkövető tudata átfogja a sértett halála bekövetkezésének a lehetőségét, és ezt kívánja (egyenes szándék) vagy ebbe belenyugszik (eshetőleges szándék). Ezzel szemben az életveszélyt okozó testi sértés, valamint a halált okozó testi sértés esetén az elkövető szándéka „csupán" testi sértés előidézésére irányul. A két cselekmény elhatárolásához a bírói gyakorlat számára a Legfelsőbb Bíróság
- számú irányelve ad részletes útmutatást. Az irányelv lényege szerint - melyet az ítéletek tartalmából megítélhetően az eljárt bíróságok is figyelembe vettek - az elkövetéskori tudattartalomra főként a külvilágban megnyilvánult és így megismerhető tényekből lehet és kell visszakövetkeztetni. A megállapított tényállás szerint a cselekmény elkövetésekor a terhelt egész napos italozásának következményeként súlyos fokban ittas volt. Miután leittasodása önhibájából eredt, javára a - Btk.
- §-a értelmében - a beszámítási képességét kizáró, vagy azt korlátozó tudatzavart állapota nem volt figyelembe vehető. Ezért az eljárt bíróságoknak a bűncselekmény elkövetési körülményei, annak az ún. tárgyi tényezői alapján azt kellett vizsgálniuk, miként minősülne a cselekmény józan állapotban lévő, teljes beszámítási képességgel rendelkező elkövető esetében. (III. számú Büntető elvi döntés) Az irányadó tények szerint az ittas terhelt az este folyamán vitába keveredett a sértettel, amit ugyan már befejeztek, amikor a még mindig dühös terhelt, pillanatnyi indulatában a sértett elé lépett. Élet kioltására feltétlenül alkalmas, 11 cm. pengehosszúságú, élezett, kifejezetten hegyben végződő rugóskéssel három célzott szúrást irányzott a sértett életfontosságú szerveket tartalmazó testrészére, a felső testére. A szúrások közül egy közepes-nagy erővel leadott szúrás a bal bordaív alatt behatolt a sértett testébe, és több életfontosságú szervet is megsértve közvetlen életveszélyt idézett elő. A cselekménynek ez a külső megjelenési formája - a használt eszköz, a többszörösen is célba vett, életfontosságú szerveket tartalmazó testrész, a szúrás közepes-nagy ereje, és a bekövetkezett sérülések jellege - egyetlen következtetés levonására ad alapot. Nevezetesen: a terhelt feltétlenül felismerte hogy magatartásával a sértett életét is kiolthatja, s ha ezt kifejezetten nem is kívánta, a halálos eredmény lehetőségbe is belenyugodva cselekedett. Miután az elkövetéskor fennálló rögtönös szándéka nem testi sértés okozására, hanem ölésre irányult, a sértett életben maradása esetén is a terhére emberölés bűntettének kísérletét kellett volna megállapítani. Nem tévedtek tehát az eljárt bíróságok, amikor a terhelt cselekményét eshetőleges szándékkal véghezvitt emberölés bűntetteként értékelték. Kétségtelen tény, hogy a halálos eredmény bekövetkezésében orvosi tévedés is közrehatott. Ez a körülmény azonban nem változtat azon, hogy a terhelt befejezett emberölésért tartozik büntetőjogi felelősséggel, miután az ő magatartása indította el azt az okfolyamatot, ami a sértett halálához vezetett. A bírói gyakorlat hosszú ideje egységes abban, hogy az ölési cselekmény és a bekövetkezett halálos eredmény közötti okozati összefüggés nem szakad meg, ha orvosi tévedésnek - mint közreható oknak - is szerepe volt a sértett halála bekövetkezésében. Egyébiránt a diagnosztikai tévedést a másodfokú bíróság a büntetéskiszabás körében - jelentős nyomatékkal - a terhelt javára figyelembe vette. Mindezekre figyelemmel a felülvizsgálati indítvány a jogi minősítést támadó részében alaptalannak bizonyult. A Legfelsőbb Bíróság ezért a terhelt felülvizsgálati kérelmének nem adott helyt, hanem a megtámadott határozatokat a Be.
- §-a alapján a hatályukban fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban a kirendelt védő díjával felmerült bűnügyi költséget a Be.
- §-ának
(1)bekezdése értelmében az állam viseli. E végzés elleni fellebbezést a Be. 3. §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatának lehetőségét a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. A jogerős ügydöntő határozatokkal szembeni ismételt felülvizsgálati indítvány tilalmáról a Be. 418. §-ának
(3)és 421. §-ának
(3)bekezdése rendelkezik. Budapest,
- március
- Dr. Édes Tamás s. k. a tanács elnöke, Dr. Horváth Ibolya s. k. előadó bíró, Dr. Mészár Róza s. k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő MTné