Pfv.IV.22.092/2009/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Beke Dezsőné dr. ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Király László ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés iránt a Szegedi Városi Bíróság előtt 18.P.20.893/
- számon megindított és a Csongrád Megyei Bíróság 4.Pf.21.365/2009/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak - külön felhívásra - 172.600 (százhetvenkettőezer-hatszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s : Az ügyben releváns tényállás szerint
- november 10-én a peres felek közüzemi szerződést kötöttek a .. hrsz. alatti ingatlan gázellátására, amelynek alapján a felperes gázszolgáltatásra, az alperes pedig díj fizetésére volt köteles. A felek közüzemi szerződéses jogviszonyban álltak a .. szám alatti fogyasztási hely tekintetében is. Az .. hrsz. alatti ingatlanban
- november 11-én szerelték fel a
- gyártási számú Zinkeisen G-
- típusú, az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített, plombával ellátott gázmérőórát, míg a .. szám alatti ingatlanban
- január 15-én szerelték fel a
- gyártási számú Pignone G-
- típusú hitelesített, plombával ellátott gázmérőórát. A plomba jele mindkét óra esetében 98/KO volt.
- október 18-án a felperes alkalmazottai műszaki felülvizsgálatot tartottak a két fogyasztási helyen, amelynek során jegyzőkönyvet vettek fel és rögzítették a két gázmérőóra leszerelésének tényét a plombák felülvizsgálata céljából. A .. hrsz. alatti ingatlanból leszerelt gázmérőóra a
- plombaszámmal ellátott
- számú zsákba, míg a másik ingatlanból leszerelt mérőóra a
- plombaszámú
- számú zsákban került elhelyezésre.
- november 13-án .. megvizsgálta a gázmérőórákat és jegyzőkönyvben rögzítette, hogy az .. hrsz-ú ingatlan gázmérőórája tekintetében a plomba nem megfelelő kivitelű, azon gyári hitelesítési bélyegző lenyomat nem látható, a plombafészekben idegen tárgy található, amely maga az idegen plomba. Ezen hamis 98K6 OMH jel látható, így hiteles mérésre az nem alkalmas. A gázmérőórát visszahelyezte az eredeti zsákba, majd azt a
- plombaszámmal ellátva lezárta. A .. szám alatti ingatlanról leszerelt gázmérőóra vizsgálata során azt állapították meg, hogy a beszállító zsákot a vizsgálat előtt felbontották, majd azt a
- plombával visszazárták. A felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy ezen óra tekintetében a plombafészekben található idegen plombán hamis 98K6 OMH jel látható, azaz a gázmérő működésében befolyásolt. A felülvizsgálat után a mérőt az eredeti zsákba helyezték vissza, amelyet
- plombával zártak le. Egyéb befolyásolásra alkalmas jelet nem találtak a vizsgálatok során. Az alperes ellen 3684/2002.Bü. számon folyamatban volt büntetőeljárás során nyomszakértőt rendeltek ki, aki szakvéleményében megállapította, hogy a .. hrsz. alatti fogyasztási helyről leszerelt gázmérőóra plombáit kivették a tartójából, fogóval megroncsolták, annak érdekében, hogy az azon levő mintázatok felismerhetetlenné váljanak. A mérőedény mért oldali kivezető csonkján szabálytalan alakú, repesztett peremszélű anyagfolytonossági hiány látható. A számláló szerkezetet biztosító ólomzár házilag készült beütő szerszámmal került kialakításra. Míg a .. szám alatti fogyasztási helyről leszerelt mérőóra vizsgálata során azt állapította meg, hogy a hitelesített és felszereléskori 98KO jelzésű plomba helyett 98K6 jelzésű, házilag készített betűvel ellátott plomba volt a mérőórán elhelyezve. Ezen kívül a mérőedény mért oldali kivezető csonkján három darab szabályos alakú, 6 mm-es átmérőjű furat, míg további kettő darab 10 mm átmérőjű szabálytalan, egymást érő furat volt elhelyezve. Az eljárás során kirendelt gépész gazdasági és műszaki igazságügyi szakértő megállapította, hogy a .. hrsz-ú ingatlan tekintetében 1.079.578 forint értékű méretlen gázmennyiség került vételezésre, míg a másik ingatlan tekintetében 373.706 forintot tett ki a gáz mennyisége. A szakvélemény szerint a
- november 13-án készült felülvizsgálati jegyzőkönyv tartalmából kitűnően a gázmérő kimenő csonkjának belső részén mechanikai sérülés nem volt látható, az utóbb vizsgált sérülések a felülvizsgálatot követően szándékos rongálással keletkeztek és ez a beavatkozás nem a fogyasztónál történt. A mérőórák leszereléskori állapotának megváltozása miatt tényleges, bizonyítható mérés nélküli gázvételezést utólagosan nem tudott megállapítani. A szakvéleményből kitűnően a gázmérőórák megfúrása olyan mérvű, amely következtében az egyik mérő egyáltalán nem, a másik mérőn pedig csak 50-100 %-os terhelés között lehetett mérést végezni. A Csongrád Megyei Bíróság 1.B.73/2004/
- számú ítéletével az alperest bűnösnek találta egy rendbeli bélyeghamisítás vétségében, az ellene emelt lopás bűntettének vádja alól felmentette. Megállapította, hogy az OMH plombákat eltávolították, a mérőóra számláló szerkezetét ezt követően hamis házi gyártású plombával látták el. Azonban az nem volt bizonyítható, hogy az alperes szabálytalanul gázt vételezett volna. A felperes keresetében szerződésszegés miatt 2.876.495 forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest, mivel működésében befolyásolt mérőn keresztül vételezte a gázt, az OMH által hitelesített plombákat meghamisította, ezért a felemelt gázdíj, az eljárás során felmerült egyéb költségek és a szakértői díj viselésére is köteles. Előadta, hogy a két darab mérőóra OMH plombájának meghamisításával lehetővé vált a hozzáférés a számlálóművekhez, amelynek alapján megvalósult a befolyásolt mérővel való gázvételezés. Az első fokú ítélet a felperes keresetét elutasította, és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 140.000 forint perköltséget. Az első fokú ítélet szerint a felperes nem tudta bizonyítani, hogy a perbeli gázmérőórák működésébe beavatkoztak annak érdekében, hogy méretlen gázvételezésre kerüljön sor. A felperes őrizetében, érdekkörében olyan elváltoztatásokat okoztak a perbeli gázmérőórákban, amely megakadályozta annak lehetőségét, hogy a felperes az őt terhelő bizonyítási kötelezettségnek sikerrel eleget tegyen. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét és arra kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 2.876.495 forint tőkét, ebből 2.827.695 forint tőke után
- július
- napjától, míg 48.800 forint tőke után
- július
- napjától a kifizetésig, minden naptári félév teljes idejére, az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal azonos mértékű késedelmi kamatot és 570.000 forint első- és másodfokú perköltséget. A jogerős ítélet megállapította: az alperes nem tette vitássá, hogy mindkét fogyasztási helyen hiteles mérésre alkalmas mérőóra került felszerelésre és az is vitathatatlan, hogy a mérőórák plombáit meghamisították, amit több szakértői vizsgálat és a büntetőeljárás ténymegállapításai is alátámasztottak. A szabálytalan vételezés időpontjában hatályos
- évi XLI. törvény (Gszt.)
- §
(2)bekezdés c) pontja alapján a plomba meghamisítása olyan szerződésszegésnek minősül, amely a Gszt. 27. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti felemelt díj megfizetését vonja maga után. A jogerős ítélet hivatkozott arra is, hogy jogerős ítélet állapította meg az alperes bűnösségét az OMH plombák meghamisítása miatt bélyeghamisítás vétségében, ehhez pedig a polgári bíróság a Pp.4.§
(2)bekezdése alapján kötve van. Az alperes nem vitatta a követelés összegszerűségét, ezért jogerős ítélet a kereseti kérelemmel egyezően kötelezte az alperest az áramdíj és a kártérítés megfizetésére. A perköltség viseléséről a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint határozott. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az első fokú ítélet helybenhagyását kérte. Felülvizsgálati kérelmében az alperes hivatkozott arra, hogy a büntető bíróság megállapította, hogy lopást nem követett el, ezért nem élt fellebbezéssel a jogerős büntetőítélet megállapítása ellen, miszerint a mérőórák felszerelését követően egy, az eljárás során ismeretlenül maradt személy távolíthatta el a hitelesített plombát és ott hamis jelzésű plombát helyezett el. Előadta, hogy a .. szám alatti fogyasztási helyen leszerelt gázórát a felperes vagy alkalmazottai a következő vizsgálat előtt felbontották, ezért
- november 13-án abban állapodtak meg, hogy a jövőben ez a mérőóra már nem képezi vizsgálat tárgyát. Hitelt érdemlően igazolható, hogy
- október 18-án a gázórákon azok a sérülések, amelyek később keletkeztek, nem voltak fellelhetőek. A leszerelés időpontjában a felperesi alkalmazottak nem tudták megállapítani, hogy a mérőórákban nem eredeti plombák vannak, mert egyrészt nem volt arra hitelt érdemlő igazolásuk, hogy milyen plombával került a gázóra felszerelésre, másrészt az általuk használt öntapadós címkéket a helyszínen nem vették le, azok takarták a számlálószerkezetben lévő plombát. Az öntapadós címkék eltávolítása egy ismeretlen későbbi időpontban történt. Ezt támasztja alá, hogy a helyszíni jegyzőkönyvekben a szerelők az öntapadós címkék sorszámát rögzítették, nem pedig a felperes által hivatkozott OMH plombaszámot. A jogerős ítélet álláspontját a leszereléskor még fel nem ismert és meg nem állapított hamis plombákra alapozta, azonban a felperes nem igazolta azt, hogy milyen plombával szerelték fel a fogyasztásmérőket. A felperes abban az időben nem úgy járt el, hogy a fogyasztó részére a mérőórát a plombaszám ismertetésével adta volna át, hanem úgy, hogy az általa fontosnak tartott öntapadós címke sorszámával adta át azt, amit a felperes által becsatolt alapbizonylat alátámaszt. A per tárgyát képező mérőórák később a felperes birtokában olyan súlyos mechanikai sérüléseket szenvedtek, amelyek alkalmatlanná tették a mérőórát a mérésre. Tévesnek tartotta, hogy a plomba bármilyen jellegű sérülése vagy meghamisítása, önmagában véve szabálytalan vételezést valósít meg. A szakértők kifejezetten arról nyilatkoztak, hogy a per tárgyát képező mérőórák, a felperes birtokában olyan súlyos mechanikai sérüléseket szenvedtek, hogy azok mérésre alkalmatlanná váltak. Hivatkozott arra, hogy a jogerős ítélet figyelmen kívül hagyta a Pp.
- §
(1)bekezdésében foglaltakat, miszerint a felperesnek kétséget kizáróan kell bizonyítani a szerződésszegési eseményt, azonban a felperes nem tudta bizonyítani a szabálytalan vételezés tényét, illetve, hogy a felszereléskor a készülékek milyen OMH plombával kerültek a fogyasztónak átadásra, így azt sem, hogy a leszerelés milyen sorszámú OMH plombákkal történt. A perben igazolta, hogy a szolgáltató által felragasztott címkék sorszáma sértetlenül megegyezett a leszereléskori címkék sorszámával, ugyanakkor a felperes nem adott magyarázatot arra, hogy az alperes tudta és beleegyezése nélkül miért bontották fel a beszállításra szolgáló zsákot, illetve, hogy a lezárt zsákok mellett hogyan történhetett, hogy mindkét órába súlyos beavatkozások történtek és ezáltal a mérőket mérésre alkalmatlanná tették. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A Ptk. 387. §-a szerint közüzemi szerződés alapján a szolgáltató köteles meghatározott időponttól a fogyasztó számára folyamatosan és biztonságosan a fogyasztó igénye szerint meghatározott közüzemi szolgáltatást - így különösen gázt, villamos energiát és vizet nyújtani, a fogyasztó pedig köteles időszakonként díjat fizetni. A Gszt. 26. §
(2)bekezdésének c) pontja értelmében a fogyasztó közüzemi szerződésszegésének minősül, ha a szolgáltatott gázt a gázmérő működésének bármilyen módon való befolyásolásával vételezi. A Pp. 4. §
(2)bekezdés szerint, ha jogerősen elbírált bűncselekmény vagyoni jogi következményei felől polgári perben kell határozni, a bíróság a határozatában nem állapíthatja meg, hogy az elítélt nem követte el a terhére rótt bűncselekményt. A Csongrád Megyei Bíróság 1.B.73/2004/
- számú jogerős ítéletével megállapította, hogy a két ingatlanon a gázfogyasztást mérő órák felszerelését követően pontosan meg nem határozható időpontban egy, az eljárás során ismeretlenül maradt személy az alperes tudtával és beleegyezésével az eredeti Országos Mérésügyi Hivatal plombáit eltávolította, és a mérőóra számláló szerkezetét hamis 98/K6 jelzésű házi gyártású plombával ellátta. Ezért az alperest bűnösnek találta 1 rendbeli bélyeghamisítás vétségében. A Legfelsőbb Bíróság kiemeli, hogy a Gszt. nem a személyes és közvetlen beavatkozás esetén állapítja meg a fogyasztó szerződésszegését, hanem a bármilyen módon történő befolyásolással megvalósított gázvételezés eredményeként. A polgári bíróság az előtte folyó eljárásban nem állapíthatja meg, hogy az alperes nem követte el a terhére rótt bűncselekményt, tehát azt, hogy a mérőórák plombáján végzett beavatkozásért nem felel. Ezért a gázmérők működésének alperesi befolyásolását megállapító jogerős büntető ítéletre tekintettel, az alperesnek a mérőórák plombálásával és későbbi sérüléseivel kapcsolatos felülvizsgálati érvelését a polgári per bírósága, a javára már nem értékelhette. A felperes felülvizsgálati indokai közül - a fentiekre tekintettel - alapvetően az minősült érdemben is vizsgálható kérdésnek, hogy a Gszt.
- §
(2)bekezdés c) pontjában meghatározott szerződésszegés önmagában azon az alapon megállapítható-e, hogy az eredeti plombákat kicserélték, ha ezen túlmenően a fogyasztó terhére sem a büntető ítélet, sem egyéb bizonyíték a mérőórába történő tényleges fizikai beavatkozást nem bizonyította. A Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.21.606/2005/
- számú felülvizsgálati határozatában e kérdést már eldöntötte és megállapította, hogy a fogyasztó közüzemi szerződésszegésének minősül, ha a szolgáltatott gázt a gázmérő működésének bármilyen módon való befolyásolásával vételezi. Ez azt jelenti, hogy ha a gázmérő berendezést bármilyen okból, bárki részéről olyan külső hatás éri, amely megteremti annak lehetőségét, hogy a mérőberendezés ne a valós fogyasztást mérje és a gázt ilyen mérőberendezés léte mellett vételezik, a szerződésszegés megvalósul. Önmagában azon az alapon tehát, hogy a perbeli gázmérőórák plombáit jogosulatlanul kicserélték - amely miatt az alperes büntetőjogi felelőssége jogerősen megállapításra is került - az alperes terhére a felemelt díjfizetési kötelezettséget megalapozó fogyasztói szerződésszegés megállapítható. A fentiek alapján tehát nem sértett jogszabályt a jogerős ítélet, amikor az alperes szerződésszegését megállapította, és a Gszt.
- §
(1)bekezdésének b) pontja, valamint a 3/
- (I.20.) Kormányrendelet
- számú mellékleteként kiadott Gázszolgáltatási Közüzemi Szabályzat
- §
(4)bekezdése alapján a felemelt gázdíj, a kártérítés és a költségek megfizetésére kötelezte az alperest. Mindezeknek megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és a pervesztes alperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte a felperes jogi képviseletével felmerült és a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)és
(5)bekezdésének megfelelően megállapított felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. Budapest,
- április
- Dr. Mészáros Mátyás sk. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna sk. bíró, Dr. Kiss Mária sk. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő