← Magyarország

Mfv.10954/2006/3 – Kúria

Mfv.I.10.954/2006/2.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Vass Gábor ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Oroszi Sándor ügyvéd által képviselt ECOVÍZ Kft. alperes ellen rendes felmondás jogellenessége jogkövetkezményei megállapítása iránt a Pest Megyei Munkaügyi Bíróságnál 7.M.1261/

  1. szám alatt megindított és másodfokon a Pest Megyei Bíróság 8.Mf.24.661/2005/
  2. számú közbenső ítéletével jogerősen elbírált perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő k ö z b e n s ő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Bíróság számú közbenső ítéletét hatályában fenntartja. 8.Mf.24.661/2005/
  3. I n d o k o l á s : A felperes keresetében a munkáltató rendes felmondása jogellenességének megállapítását, az ehhez fűződő jogkövetkezmények alkalmazását, és az alperes prémium fizetésre kötelezését kérte, eredeti munkakörébe történő visszahelyezésének mellőzésével. A Pest Megyei Munkaügyi Bíróság 7.M.1261/2003/
  4. számú közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperes
  5. augusztus 28-án jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát, és az az ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a felperes
  6. szeptember 4-étől állt az alperes alkalmazásában,
  7. január 1-jétől az alkatrészgyártó egység üzemvezetőjeként dolgozott. Az alperes a
  8. augusztus 25-én kelt 3/
  9. számú igazgatói utasításában a kft. szervezeti struktúrájának átalakításáról rendelkezett, amely értelmében a
  10. szeptemberében szervezetileg különválasztott alkatrészgyártó és klórozó üzemegység összevonásra kerül, és mindkét üzemvezető munkaköre megszűnik. A felperes
  11. augusztus 28-án délben gyógyszerfelírás céljából felkereste háziorvosát, aki ezen a napon betegállományba vette. A felperes az orvosi vizsgálatot követően visszatért munkahelyére, ahol 14 óra 30 perc körül a munkáltatói jogkör gyakorlója magához hivatta a rendes felmondás átadása érdekében. A felmondási idő kérdésben a felek között vita támadt, a felperes a felmondási iratot - annak kijavítását kérve - nem vette át, rövid idővel később pedig elhagyta munkahelyét. A következő napon - betegállományára figyelemmel - a felperes munkahelyén nem jelent meg, a felmondás
  12. szeptember 9-én került részére átadásra. A munkaügyi bíróság közbenső ítélete szerint az alperes nem tudta azt a körülményt bizonyítani, hogy a felperes
  13. augusztus 28-án nem tájékoztatta a betegállománya tényéről, a munkavállaló pedig igazolta, hogy a felmondás közlését megelőzően táppénzes állományba került. Tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszüntetésére az Mt.
  14. §

(1)bekezdésében szabályozott tilalom ellenére került sor, a felmondás jogellenes volt. Az alperes fellebbezése folytán eljárt Pest Megyei Bíróság 8.Mf.24.661/2005/
  1. számú közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság megállapítása szerint a felperes kötelezettsége volt a munkáltatói jogkör gyakorlóját tájékoztatni táppénzes állományba vételéről, amely tényt az alperesi ügyvezető tagadásával szemben nem bizonyított. Ugyanakkor a rendelkezésre álló adatok alapján az állapítható meg, hogy
  2. augusztus 28-án a felmondás átadása nem történt meg, a felperes az átvételt nem tagadta meg, a munkáltató pedig legkésőbb
  3. augusztus 29-én tudomást szerzett a felperes keresőképtelen állományáról. Ennek ellenére - noha tudta, hogy a felperes felmondási tilalom alatt áll -
  4. szeptember 1-jén postára adta a rendes felmondást tartalmazó munkáltatói döntést. Mindebből következően a rendes felmondás felmondási tilalomba ütközött, így az jogellenes. Az alperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalára irányult a felperes perköltség fizetésre kötelezése mellett. Álláspontja szerint a jogerős ítélet az Mt.
  5. §,
  6. § és a Pp.
  7. §
(1)bekezdésében foglaltakat sérti. Érvelése szerint az eljáró bíróságok figyelmen kívül hagyták azon jogszabályi rendelkezést, amely szerint a feleket együttműködési kötelezettség terheli, és a törvény által részükre megállapított jogokat kizárólag rendeltetésszerűen gyakorolhatják. A bíróságok nem oldották fel a bizonyítékok közötti ellentmondásokat és nem értékelték a perbeli napról készült jelenléti ívet. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban a Pp. 275. §-ának
(1)bekezdésére tekintettel a rendelkezésre álló periratok alapján dönt, nincs helye a bizonyítékok újra értékelésének, azaz felülmérlegelésnek. Az ügy érdemét érintő jogszabálysértést a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen és logikátlan, iratellenes, nem megfelelően indokolt mérlegelése valósíthat meg [Pp. 206. §
(1)bekezdés, 221. §
(1)bekezdés, BH 2001/197., BH 2002/29.]. A munkaviszony megszüntetésére irányuló nyilatkozatot írásba kell foglalni, amely a másik féllel való közléssel válik hatályossá. A közlés a nyilatkozatnak az érdekelt, vagy az átvételre jogosult személy részére történő átadással valósul meg (Mt. 87. §
(2)bekezdés). A jogerős ítélet helytállóan állapította meg, hogy a felperes részére
  1. augusztus 28-án a rendes felmondás átadása nem történt meg. A felperes sérelmezte a felmondási idő mértékét, ezért a felmondásról rendelkező irat kijavítása vált szükségessé, amelyre adminisztrációs hiányosságok miatt nem került sor. A felperes részére ezen a napon a rendes felmondás kézbesítésének megtörténte tehát nem volt megállapítható annak ellenére sem, hogy az irat tartalmát egyébként a felperes megismerte. A felperes állította, hogy
  2. augusztus 28-án az orvos táppénzes betegállományba vette, és ezt a tényt munkáltatójával is közölte. A felperes személyes meghallgatása során (
  3. sorszámú jkv.) a tárgyaláson jelenlevő ügyvezető a munkavállaló által elmondottakat nem kifogásolta, csupán tanúkénti meghallgatásakor állította, hogy a felperes betegségét és keresőképtelenségét előle elhallgatta a felmondás elkészítésének időpontjában. A jogvita eldöntése szempontjából nincs jelentősége a jelenléti íven rögzítetteknek, mivel a perbeli napon a felperes - az alperes által sem vitatottan - munkahelyén megjelent és bizonyítottan munkát végzett orvosi vizsgálata ellenére is. Az Mt.
  4. §-ának
(1)bekezdése szerint a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a betegség miatti keresőképtelenség időtartama alatt. A munkáltató legkésőbb általa sem vitatottan -
  1. augusztus 29-én tudomással bírt a felperes táppénzes állományáról, ennek ellenére
  2. szeptember 1jén postára adta a felmondási idő tekintetében kijavított rendes felmondást. Az eljáró bíróságok helytállóan állapították meg, hogy a munkáltató intézkedése felmondási tilalomba ütközött, ezért az jogellenes. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
  3. §-ának
(3)bekezdése alapján a Pest Megyei Bíróság 8.Mf.24.661/2005/
  1. számú közbenső ítéletét hatályában fenntartotta. A közbenső ítéletre tekintettel a felülvizsgálati eljárás költsége és illetéke kérdésében nem kellett döntést hozni. Budapest,
  2. augusztus
  3. Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.