Kf.27005/2010/6 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.005/2010/

1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Erdei Attila ügyvéd által képviselt felperesnek a Hernádi és Kovács Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Hernádi Eleonóra ügyvéd által képviselt Magyar Energia Hivatal (1081 Budapest, Köztársaság tér 7., Hiv. sz.: ...) alperes ellen energia ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság
2. évi október hó
3. napján kelt 27.K.32.215/2009/
4. számú ítélete ellen a felperes által
5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (azaz tízezer) forint másodfokú perköltséget, valamint az államnak - az illetékügyekben eljáró hatóság - külön felhívására 36.000 (azaz harminchatezer) forint fellebbezési illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A szolgáltató mint elosztói engedélyes biztosítja a felperes tulajdonában és használatában álló ingatlan gázellátását. A felperes
6. májusában téves gázmérés miatt túlszámlázást vélelmezett és 1000 m3 földgázmennyiség jóváírásával számla helyesbítést kezdeményezett a szolgáltatónál. Ezt a kérelmét a szolgáltató nem teljesítette, ezért a felperes a gázmérőórájának pontossági vizsgálatát kérte. A felperes megbízottja a
7. május
8. napján kiállított munkalappal igazoltan - a 12974970 gyártási számú, BK-G-4T típusú, 19745 m3 óra állású gázmérőórát - a felperesi fogyasztási helyen leszerelte és becsomagolta. A munkalapon feltüntetett adatok valódiságát a felperes aláírásával igazolta. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: MKEH ) a
9. augusztus 25-én kiadott bizonyítványban az elvégzett vizsgálat eredményeként azt rögzítette, hogy a felperesi gázmérőóra a szemrevételezés és pontosság szempontjából is megfelelő, hiteles mérésre alkalmas. A
10. szeptember 22-én a felperes jelenlétében lefolytatott metrológiai vizsgálatról készült jegyzőkönyvben tett szakértői megállapítás szerint a mérőeszköz a rendeltetésszerű használat okozta változásoktól eltekintve megfelel az engedélyezési dokumentációnak. A szolgáltatóval lefolytatott egyeztetés után a felperes panasszal fordult az alpereshez. Részletezve előadta kifogásait a szolgáltató eljárásával kapcsolatosan. Kiemelte, hogy jelentős késedelemmel került sor a mérőóra bevizsgálására. Sérelmezte, hogy a metrológiai vizsgálatkor a gázmérőóra számlasora - fotófelvétel bizonyítja - 19744,859 m3 volt, míg leszereléskor a munkalap által igazoltan az óraállás 19745,00 m3 volt. Hivatkozott arra, hogy a gázmérőóra szétszerelését végző szakember észlelte, hogy a gázmérő egysége vadonatúj, teljes gyári zsírban van, amely megjegyzése szerint meglepő egy 9 éves gyakorlatilag szabadban lévő mérőóránál. Álláspontja szerint ezek a körülmények kétségessé teszik, hogy a fogyasztási helyen leszerelt mérőóra vizsgálatára került-e sor. Jelezte, hogy a szerkezeti vizsgálat eredményéről nem értesült, mert a jegyzőkönyvet nem kapta meg. Kérte 1000 m3 gázmennyiség jóváírását, valamint a mérőóra bevizsgálásával kapcsolatos költségek megtérítését. Az alperes a
11. április
12. napján kelt ... számú határozatában kötelezte a szolgáltatót, hogy a földgázellátás minőségi és szolgáltatási színvonalának be nem tartása - a mérő pontossági vizsgálatának késedelmes elvégeztetése - miatt 5000 forint kötbért fizessen meg a felperesnek. Előírta, hogy a szolgáltató a MKEH által elvégzett szerkezeti vizsgálatról készült jegyzőkönyv egy példányát küldje meg a felperesnek. Ezt meghaladóan a felperesnek a gázmérő pontosságát kifogásoló panaszát elutasította azzal, hogy a rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható, hogy a fogyasztási helyen leszerelt állapotban került megvizsgálásra a gázmérő. A gázmérő számlálóállásának kismértékű eltérésével összefüggésben pedig elfogadta a szolgáltatónak azt a magyarázatát, miszerint a leolvasáskor az Üzletszabályzatban foglaltak szerinti egész m3 adatokat kell megadni. Rögzítette továbbá, hogy a felperesnek a szolgáltatóval szemben fennálló kártérítési igényének elbírálására hatásköre nincs, azt a felperes polgári peres eljárásban érvényesítheti. A felperes keresetében kérte az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és a hatóság új eljárásra való kötelezését. Álláspontja szerint az alperes nem kellően körültekintően tárta fel a tényállást és a rendelkezésre álló adatokból okszerűtlen következtetésre jutott a panasz elutasítása tekintetében. Hangsúlyozta, hogy az alperesnek a panaszban megjelölt bizonyítatlan körülményeket tisztáznia kellett volna, oly módon, hogy nyilatkoztatja a vizsgálatot végző személyeket avagy ismételt vizsgálatot rendel el. Tévedett az alperes, amikor elfogadta az óraállásra adott szolgáltatói magyarázatot tekintettel arra, hogy a szolgáltató Üzletszabályzatának nincs olyan rendelkezése, ami azt írná elő, hogy az általános leolvasáson túl a fogyasztói panasz miatti gázmérő leszerelésnél is egész értékű m3 adatokat kell megadni, és a számláló tizedes jegyeit nem kell figyelembe venni. Megismételte azt a kifogását, hogy mivel nem ismerte a metrológiai szerkezeti vizsgálati jegyzőkönyvben írtakat, elesett annak lehetőségétől, hogy arra észrevételt tehessen és bizonyítási indítványt terjesszen elő. Az alperes a határozatában foglaltak fenntartása mellett a felperesi kereset elutasítását kérte. Nem vitatta, hogy a fogyasztói panasz kivizsgálásánál a szolgáltató Üzletszabályzata kerekítésre vonatkozó előírást nem tartalmaz, de a mindennapi gyakorlatban ez egy szokásos és bevett eljárás. A kerekítés alkalmazásával a szolgáltató jogszabálysértést nem valósított meg. A rendelkezésre álló dokumentáció egyértelműen azt támasztja alá, hogy a fogyasztási helyről leszerelt mérőórát vizsgálták és ennek eredményeként az került megállapításra, hogy az műszakilag megfelelő, és hiteles mérésre alkalmas. A perbe a szolgáltató - értesítés ellenére - beavatkozni nem kívánt. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy az alperes tényállás tisztázási és indokolási kötelezettségének eleget téve hozta meg döntését. Rögzítette, hogy a metrológiai szerkezeti vizsgálati jegyzőkönyv szerint a mérő nem szennyezett, egyéb rendellenességre utaló megállapítást nem tartalmaz, ezért a vizsgálatot végző szakembernek a felperes által hivatkozott kijelentései az ügy megítélése szempontjából irrelevánsak. A gázmérő az eljárás során mindvégig beazonosítható volt, ezért kétség kívül kizárható, hogy nem az a mérőóra lett megvizsgálva, amit a fogyasztási helyről leszereltek. A felperes észrevételezés nélkül aláírta azt a munkalapot, amelyben a mérőóra állásaként 19745 m3 került feltüntetésre. Az elsőfokú bíróság nem értékelte az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértésként azt, hogy a felperes csak később kapta meg a metrológiai szerkezeti vizsgálaton készült jegyzőkönyvet. A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének és az alperes határozatának hatályon kívül helyezését, és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Hangsúlyozta, hogy a szolgáltató Üzletszabályzata szerint nem lehet kerekítést alkalmazni, erre nincs jogszerű lehetősége, ezért ez magyarázatként - a gázmérő leszereléskori és vizsgálatkori óraállása közötti eltérésére - nem fogadható el. Az alperes határozatában nem adott arra választ, hogy a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt óraállás helyett milyen alapon fogadott el egy másik óraállást. Ennek hiányában alappal feltételezhető, hogy a mérőórát manipulálták és lehetséges, hogy ugyanazon a gázórán történt a vizsgálat, de nem a leszereléskori állapotában. Nyilvánvaló, hogy egy kilenc éves, gyakorlatilag a szabadban álló mérő belső szerkezete nem lehet olyan állapotban, mint egy új, gyári zsírban lévő mérőóra szerkezete, amire a vizsgálatot végző szakember is utalt. E kérdéskör tisztázására sem az alperes, sem a bíróság nem törekedett. Az alperes az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte érdemben helyes indokai alapján. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a polgári perrendtartásról szóló
13. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 340.§-ának