Gfv.X.30.449/2008/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Szűcsné dr. és dr.Szűcs Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a dr. Birkás János ügyvéd által képviselt alperes ellen közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságon 6.G.40.125/2007. számon indult és a Debreceni Ítélőtábla 2008. június 4-én kelt Gf.IV.30.016/2008/7. számú ítéletével jogerősen befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő í t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Debreceni Ítélőtábla Gf.IV.30.016/2008/7. számú ítéletének a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, a felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen alperesnek 15.000,- (Tizenötezer) Ft Áfá-t is magában felülvizsgálati eljárási költséget. meg az foglaló Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A felperes az alperesnek 1974-től igazgatóságának elnöke volt. tagja, 1977. októberétől az A felügyelő bizottság elnökeként eljáró M. J., 2006. június 1-jén tájékoztatta őt arról, hogy az alperes szövetkezeti tagságának 16%a a közgyűlés soron kívüli összehívását indítványozta. 2006. július 7-ig kérte ezért a közgyűlés összehívása iránti intézkedések megtételét, e célból az igazgatóság összehívását. Közölte azt is, hogy ennek hiányában az alapszabályban előírtak szerint fog eljárni. A felperes a megjelölt határidőig az igazgatóság ülését nem hívta össze. Annak megtartására M. J. intézkedésére, 2006. június 9-én került sor. Ezen az ülésen a felperes is jelen volt. Az ülésről készített jegyzőkönyv szerint, M. J., szó szerint ismertette a felügyelő bizottsághoz az alperes tagságának 16%-a által írott levelet. Eszerint, az elnöki tisztséget betöltő felperessel szemben a tagok bizalmatlanságukat juttatták kifejezésre. Kijelentették, hogy nem értenek egyet elnöki jogkörében hozott intézkedéseivel, vezetési stílusával. Indítványozták az összehívandó közgyűlés napirendjére kitűzni az elnök tisztségből való visszahívását, és az elnökválasztást. Kérték továbbá nevük és adataik titkos kezelését is. M. J. a jelenlévőket tájékoztatta arról is, a beadványban foglaltakat a felügyelő bizottság megtárgyalta, és egyhangú határozatot hozott arról, hogy a közgyűlés összehívását az igazgatóságnál indítványozzák. Mindezt jegyzőkönyvben is rögzítette. Az elnöki tisztséget betöltő felperes, az igazgatóság nevében eljárva a rendkívüli közgyűlést nem hívta össze, annak ellenére, hogy az igazgatóság tagjai a mellett foglaltak állást. Helyette M. J., a 2006. június 12-én kelt meghívóval, 2006. június 28-ára, a napirendi pontok megjelölésével azt összehívta. A napirendi pontok között szerepelt többek között a levezető elnök megválasztása, a szavazatszámláló bizottság megválasztása, a felügyelő bizottsághoz beadott bizalmatlansági indítvány ismertetése, titkos szavazás a bizalmatlansági indítványról, a felügyelő bizottság választása, amennyiben a bizalmatlansági indítványt a közgyűlés elfogadta, tisztségviselő választás, titkos szavazással. A meghívó utalt ezen kívül arra is, hogy a rendkívüli közgyűlés megtartására azért került sor, mert a tagság 16%-a írásbeli beadványt nyújtott be a felügyelő bizottsághoz a szövetkezet elnökének személyével kapcsolatban. A közgyűlés M. J.-t választotta meg levezető elnöknek. Határozott továbbá a felperes igazgatósági tagsági viszonyból való visszahívásáról, elnöki tisztségéből való felmentéséről. Megválasztotta igazgatósági elnöknek M. J.-t és a felügyelő bizottság tagjának, illetve elnökének T. J.-t, a felügyelő bizottság tagjának K. M.-t. A felperes keresetében az igazgatósági tagságából visszahívó, illetve az elnöki tisztségéből felmentő közgyűlési határozat, valamint M. J. szövetkezeti elnökké, T. S. felügyelő bizottsági taggá és elnökké, K. M. felügyelő bizottsági taggá választásáról szóló közgyűlési határozat hatályon kívül helyezését kérte. Állította, hogy a perbeli közgyűlésen érvényes határozat hozatalra nem kerülhetett sor. Az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. tv. (a továbbiakban: Usztv.) 36.§ /2/ bekezdése, illetve 39.§ /2/ bekezdése értelmében M. J. felügyelő bizottsági tagsága 2003. január 17-én megszűnt. Hozzátartozójának igazgatósági taggá válásával felügyelő bizottsági tagsága összeférhetetlenné vált. A rendkívüli közgyűlést ezért nem arra jogosult személy hívta össze. A felperes előadta azt is, hogy a rendkívüli közgyűlésnek a felügyelő bizottság általi összehívásának az Usztv.43.§ /2/ bekezdés
- d)pontjában előírt feltételei sem állottak fenn. Az igazgatóságot ugyanis a rendkívüli közgyűlés összehívásának kötelezettsége nem terhelte. A tagok indítványát a felügyelő bizottság elnökeként eljáró M. J. nem bocsátotta rendelkezésre. Nem volt ellenőrizhető az sem, hogy a közgyűlés összehívását kezdeményező tagok valóban a tagság legalább 10%-át képviselik. A felperes állította azt is, hogy az igazgatóság elnökének visszahívása nem szerepelt a közgyűlési meghívóban a napirendi pontok között. Sérelmezte azt, hogy az alapszabályban írtakkal szemben, akadályoztatásának hiányában nem volt módja a közgyűlést levezető elnöki tisztséget betölteni, arra M. J.-t kérték fel a jelenlévők. Utalt arra is, hogy a jegyzőkönyvet az alapszabály előírása ellenére a közgyűlés elnöke nem írta alá. Az, ezért hiteles okiratként nem fogadható el. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság, a Debreceni Ítélőtábla Gf.IV.30.047/2007/9. számú végzésével elrendelt megismételt eljárás során hozott ítéletével, a felperes keresetét elutasította. A felperes által állított jogszabály- és alapszabálysértéseket a rendkívüli közgyűlés összehívásával, lefolytatásával és a határozatok meghozatalával összefüggésben megállapítani nem tudta. Rámutatott, hogy az iratokhoz csatolt 1/F/4. szám alatti, a felügyelő bizottság elnökének az igazgatósághoz írt, 2006. június 1-jei leveléből, a 11/F/7. alatt található, a 2006. június 9-én tartott, igazgatósági ülésről készült jegyzőkönyvből azt állapította meg, hogy az Usztv.3.§ /2/ bekezdésében meghatározottak szerint, az alperes tagságának 16%-a, illetve a felügyelő bizottság élt a közgyűlés összehívásának indítványozására vonatkozó jogával. Az alperes igazgatósága e kérelmeknek annak ellenére nem tett eleget, hogy az Usztv.24.§ /1/ bekezdése szerint a közgyűlés összehívása, főszabályként a hatáskörébe tartozott. Az Usztv.43.§ /2/ bekezdés
- d)pontja alapján ezért a felügyelő bizottság jogosult volt helyette eljárni. Hangsúlyozta azt is az elsőfokú bíróság, hogy az Usztv.23.§ /2/ bekezdése nem írja elő azt, hogy az igazgatóságnak előzetesen vizsgálnia kéne a rendkívüli közgyűlés összehívására irányuló indítvány jogszerűségét, megalapozottságát. Kifejtette azt is, hogy a felügyelő bizottsági előterjesztésből, az igazgatósági ülésen részt vevők számára ismert volt, hogy a közgyűlés összehívását a felperes tisztségét érintő napirendi pont megtárgyalása végett indítványozták az arra jogosultak. Az elsőfokú bíróság rámutatott, hogy a jelen perben elbírálandó jogvita keretei között, a hiteles cégnyilvántartási adatokkal szemben, M. J. felügyelő bizottsági tagságának megszűnését megállapítani nem lehetett. A felperes alaptalanul hivatkozott ezért arra, hogy ő a felügyelő bizottság nevében, a rendkívüli közgyűlés összehívására nem volt jogosult. Az elsőfokú bíróság az iratok között fellelhető 1/F/3. szám alatti meghívóból megállapította azt is, hogy a rendkívüli közgyűlés összehívására az Usztv.24.§ /2/ bekezdésében előírt határidőben került sor. Az Usztv.24.§ /3/ bekezdésében foglaltak szerint az tartalmazta, a határozatok meghozatalát megelőzően tárgyalandó kérdéseket. A 3., 5. és a 10. pont egybevetéséből a szövetkezeti tagok számára egyértelmű volt, hogy az igazgatósági elnök tisztségéről, a bizalmatlansági indítvánnyal összefüggő kérdésekről kell dönteni. Az Usztv. 30.§ /2/ bekezdése alapján, amely azt tartalmazza, hogy a közgyűlés jogosult levezető elnököt választani, nem tulajdonított jogi jelentőséget annak, hogy az alapszabályban írtak ellenére nem az igazgatóság elnökét, a felperest választották meg levezető elnöknek. Az elsőfokú bíróság álláspontja az volt, hogy a levezető elnök aláírása hiányában is, a határozatképes közgyűlésen meghozott határozatok tartalma egyértelműen megállapítható volt, a formai hiányosság azok érvényességére nem hatott ki. A felperes fellebbezése folytán indult másodfokú eljárás során eljárt bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta. Az alperes 2006. június 28-án tartott közgyűlésén, a M. J. szövetkezeti elnökké, T. S. felügyelő bizottsági taggá és elnökké, K. M. felügyelő bizottsági taggá választásáról szóló határozatot hatályon kívül helyezte, azt meghaladóan a keresetet elutasító rendelkezést helybenhagyta. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást a jogvita eldöntéséhez szükséges mértékben feltárta. Helytállóan utasította el a keresetet a felperes igazgatósági tagságából történő visszahívásáról, elnöki tisztségéből való felmentéséről szóló határozat tekintetében. Az elsőfokú bíróság indokait azonban szükségesnek tartotta pontosítani. Hangsúlyozta, hogy az Usztv.23.§ /2/ bekezdése alapján, a rendkívüli közgyűlés összehívását, az igazgatósághoz írott 2006. június 1-jei levelében, a felügyelő bizottság kezdeményezte. Okként a tagság 16%-a által, hozzá írott kérelemre hivatkozott. A másodfokú bíróság rámutatott ugyanakkor arra, hogy M. J. felügyelő bizottsági tagsága és elnöki tisztsége, összeférhetetlenség miatt, az Usztv.39.§ /2/ bekezdése alapján, a törvény erejénél fogva megszűnt. A perben nem volt vitatott ugyanis, hogy közte és az igazgatósági taggá választott R. F. között hozzátartozói jogviszony áll fenn. A másodfokú bíróság ennek ellenére úgy ítélte, hogy M. J., a felügyelő bizottság, mint testület nevében, illetve képviseletében, jogszabály és alapszabály erre vonatkozó tiltó rendelkezése hiányában, a közgyűlés összehívására jogosult volt. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a közgyűlési meghívó a felperes visszahívására vonatkozó napirendi pontot tartalmazta. A felsorolt napirendi pontok alapján e kérdés napirendre tűzése megállapítható volt. A másodfokú bíróság a fellebbezést M. J., T. S. és K. M. megválasztását tartalmazó határozatra vonatkozó döntés tekintetében az alábbiak miatt tartotta alaposnak. Álláspontja az volt, hogy a meghívó tartalma alapján, a felügyelő bizottsági tagok megválasztásának napirendre tűzésére következtetni nem lehetett. E kérdésről, feltüntetés hiányában a jelen lévők nem hozhattak érvényesen határozatot. A megválasztásukról szóló döntést hatályon kívül kellett helyezni. A hatályon kívül helyezés érinti M. J. szövetkezeti elnökké választását is. Arról ugyanis a felügyelő bizottsági tagok megválasztásával együtt, egy határozatban rendelkeztek a tagok. A felperes a jogerős ítéletnek a kereset részbeni elutasításáról szóló rendelkezése ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Kérte e részben annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének e részbeni megváltoztatását és a felperes igazgatósági tagsági viszonyából visszahívásáról, illetve igazgatósági elnöki tisztségéből felmentéséről szóló határozat hatályon kívül helyezését. Jogszabálysértésként az Usztv.24.§ /3/ bekezdésére, 23.§ /2/ bekezdésére, 43.§ /2/ bekezdés
- d)pontjára, 15.§-ára hivatkozott. Állította, hogy az általa megjelölt közgyűlési határozat érvényes meghozatalára nem kerülhetett sor. A felperes visszahívásának, illetve felmentésének kérdését a rendkívüli közgyűlési meghívó nem tartalmazta. A szövetkezet tagjai, az igazgatósághoz, a közgyűlés összehívása iránt kérelmet nem nyújtottak be. A felügyelő bizottság igazgatósági ülés összehívását, és nem közgyűlés összehívását kezdeményezte. Nem jelölt meg továbbá írásban, az összehívandó közgyűlés által megtárgyalandó napirendi pontot, azaz írásbeli okot az összehívásra. Az igazgatóság, közgyűlés összehívására vonatkozó kötelezettsége hiányában, nem mulasztott. Mulasztására alapítva a felügyelő bizottság közgyűlés összehívására nem volt jogosult. A felperes hangsúlyozta azt is, hogy az alapszabály III/1. pontja értelmében, az igazgatóság jelenlévő elnökeként a közgyűlést neki kellett volna levezetni. Az alperes a jogerős ítélet hatályban fenntartását indítványozta. A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Pp.275.§ /2/ bekezdése alapján, a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy az, az alábbiakra tekintettel nem jogszabálysértő. A Legfelsőbb Bíróság egyetértett az eljárt bíróságoknak azon álláspontjával, hogy a rendkívüli közgyűlési meghívóból - annak nem szakszerű megfogalmazása ellenére - a tagság számára egyértelmű volt, hogy milyen kérdések kerülnek megvitatásra. A bizalmatlansági indítvány, illetve az arról való szavazás, és a tisztségviselő választás napirendre tűzése egyértelműen kifejezte számukra, hogy a szövetkezet elnökének tisztségéről kell majd dönteniük. A napirendek értelmezését segítette a meghívóhoz fűzött megjegyzés is. Az Usztv. 24.§ /3/ bekezdés megsértésére ezért a felperes alaptalanul hivatkozott. Az általa megjelölt határozat érvénytelensége arra hivatkozással, hogy olyan tárgyban döntött a közgyűlés, amely napirendi pontként a meghívóban nem került feltüntetésre, nem volt megállapítható. A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján, az Usztv.23.§ /2/ bekezdésének megsértésére se tudott következtetni. A 2006. június 1-jei levél, amelyet M. J. a felügyelő bizottság nevében az igazgatósághoz írt, írásban, egyértelműen tartalmazza azt a felügyelő bizottsági indítványt, amely a közgyűlés összehívását a szövetkezeti tagság 16%-ának kérése miatt szükségesnek tartja. Az igazgatóság számára, írásban, az igazgatósági ülésen készült jegyzőkönyvben az is rögzítésre került, hogy a szövetkezeti elnök tisztségéből való visszahívásának és az új elnök megválasztásának összehívásának indoka. megtárgyalása a rendkívüli közgyűlés A felügyelő bizottság Usztv. 23.§ /2/ bekezdése alapján előterjesztett indítványa ellenére az igazgatóság a közgyűlést nem hívta össze. Az Usztv.43.§ /2/ bekezdés
- d)pontja szerint ezért a felügyelő bizottság jogosult volt eljárni. A felperes így az Usztv.23.§ /2/ bekezdésének és a 43.§ /2/ bekezdés
- d)pontjának megsértésére is alaptalanul hivatkozott. A jogerős ítélet a közgyűlési hatáskörbe tartozó kérdésekről rendelkező Usztv.15.§-át sem sérti, és a felperes által megjelölt közgyűlési határozat érvénytelensége, az alapszabály III/1. pontjában foglaltak ellenére sem állapítható meg. Az alapszabály említett rendelkezése valóban azt tartalmazza, hogy az igazgatóság elnöke egyben a közgyűlés elnöke is. Távolléte esetén áll fenn a közgyűlésnek hatásköre a levezető elnök megválasztására. Az alapszabály azonban nem tiltja, hogy a legfőbb szerv ülésén a tagok szavazati jogukat gyakorolva, a jelenlevő igazgatósági elnök helyett mást válasszanak meg levezető elnöknek. Az alperesi szövetkezetben a tagság és az elnök között kialakult viszonyra tekintettel nem volt kifogásolható, hogy e feladattal mást, M. J.-t bízták meg. Utal arra a Legfelsőbb Bíróság, hogy az iratok között fellelhető közgyűlési jegyzőkönyv szerint az alperes szövetkezet 100 tagjából 79 tag ott volt a közgyűlésen. A levezető elnök megválasztásáról 78 "igen" és 1 "nem" szavazattal hoztak határozatot. A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a fentiekben kifejtettek szerint a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértéseket megállapítani nem tudta. A jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott részét, a Pp.275.§ /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes a Pp.270.§ /1/ bekezdése alapján alkalmazandó, Pp.78.§ /1/ bekezdése értelmében köteles az alperes jogi képviseleti munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költségét megtéríteni. Budapest, 2009. március hó 9. napján. Dr.Bodor Mária sk. a tanács elnöke, Dr.Pethőné dr.Kovács Ágnes sk. előadó bíró, Dr.Vezekényi Ursula sk. bíró. A kiadmány hiteléül: (………………………………………………………) bírósági tisztviselő