← Magyarország

Kfv.35437/2006/7 – Kúria

Kfv.I.35.437/2006/7.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Juhász Béla ügyvéd által képviselt felperesnek a Rózsa Sándor főhadnagy által képviselt Vám- és Pénzügyőrség Közép-magyarországi Regionális Parancsnoksága alperes ellen jövedéki ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fővárosi Bíróságon 8.K.32.078/

  1. számon indított, és ugyanezen bíróság
  2. június 6-án kelt 8.K.32.078/2005/
  3. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes részéről
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 8.K.32.078/2005/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A jövedéki hatóság
  6. július 27-én a felperes által működtetett piacon ellenőrzést végzett. Az ellenőrzés során a hatóság a felperes által lakattal lezárt elárusító-asztalban - amely nem volt bérbe adva - összesen 520 csomag magyar adójegy nélküli, ukrán zárjeggyel ellátott cigarettát talált, amelyet lefoglalt, és jövedéki eljárást kezdeményezett. Az eljárás eredményeként az első fokú hatóság - jövedéki adótörvénysértés miatt - kötelezte a felperest 1.166.880 Ft jövedéki bírság megfizetésére. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes -
  7. április 27-én kelt 3447/
  8. sz. határozatával - az első fokú határozatot helyben hagyta. A felperes kérte. keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését Az első fokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában hivatkozott a Ptk.
  9. § /1/, valamint
  10. § /1/ bekezdésére, és ennek alapján megállapította, hogy a felperes a lefoglalt jövedéki termékek tekintetében birtokosnak minősült. Ezért a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
  11. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.)
  12. § /1/ bekezdés b) pontja, /2/ bekezdés b) és c) pontjai, valamint a
  13. § /3/ és /4/ bekezdései alapján jövedéki bírság megfizetésére kellett kötelezni. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül helyezését, keresetének megfelelő ítélet meghozatalát. Az volt a jogi álláspontja, hogy a birtoklásra nézve egyenes vagy eshetőleges szándéka nem állt fenn, a feltalálást követően pedig a birtoklásról lemondott. Nem tartozik a Jöt.
  14. § /1/ és /4/ bekezdései által meghatározott alanyi körbe, a határozatok nem felelnek meg a Jöt.
  15. § /5/ bekezdés b./ pontjában foglaltaknak. Hivatkozott a 8/2004 (III.10.)PM. számú rendelet
  16. és 117.§aiban, a
  17. évi XCII. törvény 97.§.

(4)bekezdésében foglalt eljárási szabályok megszegésére is. Az alperes kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Jöt.
  1. § a) pontja részletesen, pontos felsorolással meghatározza a törvény személyi hatályát. E szerint: a törvény rendelkezéseit a/ jövedéki terméket és az annak előállítására alkalmas, e törvényben meghatározott terméket előállító, raktározó, tároló, szállító, forgalmazó, külföldről beszerző (beszállító) külföldre értékesítő, illetve egyéb módon birtokló jogi személyre, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetre és természetes személyekre (a továbbiakban együtt: személy) kell alkalmazni. A Jöt.
  2. § /1/-/3/ bekezdései rögzítik a személyekre vonatkozó jövedéki bírság kivetésével járó eseteket, amelyekben a legsúlyosabb szankció az adózás alól elvont termékhez kapcsolódik. A Jöt.
  3. § /4/ bekezdése akként rendelkezik, hogy a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és más gazdálkodó szervezet - amennyiben a Jöt.
  4. §
(1)bekezdés a/ és b/ pontjaiban meghatározott tevékenységet folytat - a /3/ bekezdés szerinti bírságalap ötszörösének, kereskedelmi mennyiség esetén tízszeresének megfelelő mértékű jövedéki bírság megfizetésére köteles. Az ismertetett szabályozásra figyelemmel a felülvizsgálati kérelemben kifejtett jogi érvelés téves mivel a felperes, mint „más gazdálkodó szervezet" és mint a „törvényben meghatározott terméket egyéb módon birtokló személy" a Jöt. hatálya alá tartozik. Birtokosnak az a személy tekinthető, aki a birtokot megszerzi, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon a hatalmába kerül. A birtok valamely dolog feletti tényleges hatalmat jelenti. A tényleges hatalom arra való tekintet nélkül minősül birtoklásnak, hogy azt a személy a saját nevében és saját részére, vagy más nevében gyakorolja. A birtokos személyét elsősorban a tényleges helyzet határozza meg, és nem az, hogy a tudata átfogja-e a birtokosi minőséget. A birtokosi minőség megállapításánál nincs jelentősége a személy jó avagy rosszhiszeműségének, és annak sem, hogy az szándékos, avagy gondatlan magatartás következménye illetve, hogy a birtokos személye megegyezik-e a tulajdonoséval vagy sem (Ptk.
  1. § /1/ bekezdése). A felek által nem vitatott tényállásból következően a tényleges hatalmat az adózatlan lefoglalt jövedéki termékek felett az ellenőrzés időpontjában kizárólag a felperes gyakorolta, birtokosi pozícióban volt. Az első fokú bíróság helyesen mutatott rá, hogy a Jöt. objektív felelősségi szabályokat tartalmaz, kimentésre nem ad lehetőséget, ezért a felperes által előadottak nem adhatnak alapot a határozatok hatályon kívül helyezésére. Az első fokú bíróság jogszerűen állapította meg azt is, hogy a Jöt.
  2. § /5/ bekezdés b) pontja szerinti szabályozásból következően a 800 db-ot meghaladó mennyiségű cigaretta kereskedelmi mennyiségnek minősül. A törvényben előírt mérték átlépésével az egész feltalált mennyiség kereskedelmi mennyiségnek minősül. A Jöt. nem tartalmaz olyan szabályt mely szerint e mennyiség alatt adójegy nélkül is forgalmazható cigaretta, illetve, hogy azt nem lehet lefoglalni, vagy a bírság alapjául szolgáló mennyiségbe beszámítani. A kereskedelmi mennyiségnek kizárólag a bírság mértékénél van jelentősége, tehát a határozatok e körben is törvényesek. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
  3. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban a pernyertes alperesnek felszámítható perköltsége nem merült fel. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes az illetékekről szóló
  4. évi XCIII. törvény
  5. § /1/ bekezdése, valamint a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/
  6. (VI.26.) IM rendelet
  7. § /2/ bekezdése alapján köteles megfizetni. Budapest,
  8. szeptember
  9. Dr. Madarász Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Danziger Éva sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.