Pécsi Ítélőtábla Pf.II.20.292/2009/
- szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla a dr. Baánné dr. Danika Klára ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a személyesen eljáró alperes neve (alperes címe) alperes ellen 14.500.000,- Ft kártérítés és járulékai megfizetése iránt indított perben - amelybe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a Alperesi beavatkozó (alperesi beavatkozó címe) perbehívott beavatkozott - a Baranya Megyei Bíróság
- április
- napján kelt 9.P.21.369/2008/
- számú ítélete ellen a felperes
- sorszámú fellebbezése kapcsán a mai napon tartott fellebbezési tárgyaláson meghozta az alábbi ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest arra, hogy az állam javára - az illetékes hatóság felhívásában írt módon és időben - fizessen meg 870.000 (nyolcszázhetvenezer) forint feljegyzett másodfokú eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A felperes azért indított kártérítési pert a megbízásából eljáró alperesi ügyvéd ellen, mert a jogi képviselő a szerződés szerkesztésével járó feladatai teljesítése során nem az ügyvédtől elvárható gondossággal járt el, amiből eredően a felperes által harmadik személynek megfelelő biztosíték nélkül folyósított kölcsönt az adós nem fizette vissza, és ezáltal a felperest kár érte. Az alperes a kereset elutasítását kérte, mert álláspontja szerint mindenben a tőle elvárható gondossággal járt el. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, mert álláspontja szerint a perben a felperes nem tudta bizonyítani azt, hogy az alperes jogellenes magatartásával okozati összefüggésben maradt el az adósának folyósított kölcsön visszafizetése. Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, kérve az elsőfokú döntés teljes megváltoztatását és a kereseti kérelmének való egészében történő helytadást. Megítélése szerint a megyei bíróság a helyesen megállapított tényállásból nem megfelelő jogi következtetések levonásával hozta meg az elutasító döntését. Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felperesi fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság a tényállást - amelyet helyesnek fogadva el a felperes sem támadott - az eljárás adatainak helyes és okszerű egybevétésével állapította meg és abból helytálló jogi következtetések levonásával hozta meg az ítéletét, amelyet ezért a másodfokú bíróság a Pp. 253.§
(2)bekezdés alapján helybenhagyott figyelemmel a Pp. 254.§
(3)bekezdésére - a helyes indokainál fogva. A másodfokú bíróság is úgy ítélte meg, hogy erdészeti szakismeretek és a vonatkozó erdészeti szakmai előírások ismeretének hiánya az okiratokat szerkesztő alperesi ügyvédnek nem róható a terhére. Ebből következően az alperes sem ismerhette fel azt, hogy a biztosítékként felkínált famennyiség a kölcsön összegére tekintettel esetleg nem alkalmas a funkciója betöltésére. Azt a tényt viszont mindkét fél, így a felperes is észlelhette, hogy a szóban forgó famennyiség kivágását biztosító hatósági engedély hiányzik, ennél fogva az értékesítés akadályba ütközhet. F. L. aggálytalan tanúvallomásából viszont kitűnik, hogy az alperest konkrétan arról nem tájékoztatta, hogy a lekötött famennyiség mekkora értéket képvisel. Ily módon függetlenül attól, hogy a G. Gy.-el kötött szerződésben mekkora érték szerepel, ez még nem alapozza meg teljes bizonyossággal annak megállapíthatóságát, hogy az okiratot szerkesztő alperesnek ezzel ellenétes tényekről lett volna tudomása, aminek ellenére hozta össze a felperes és G. Gy. közötti kölcsönügyletet. Utal továbbá arra a másodfokú bíróság, hogy az alperessel szembeni nyomozást megszüntető határozat is hasonló tényeket állapított meg. A felperesi kereset teljes egészében sikertelen lett, így a Pp. 78.§
(1)bekezdés alapján a felperesnek a másodfokú eljárásra szóló illetékkedvezmény megvonása következtében a módosított 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdésére is figyelemmel, a feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket az állam javára meg kell térítenie. Az alperesnek a fellebbezési eljárásban költsége nem merült fel, így erről a bíróságnak rendelkeznie nem kellett. Pécs, 2010. április 13. Dr. Juhász László s.k. a tanács elnöke, Dr. Fekete Bálint s.k. előadó bíró, Dr. Hrubi Adrienn s.k. bíró