Gfv.X.30.223/2008/4.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Legfelsőbb Bíróság a dr.Somogyi Ákos ügyvéd által képviselt Budapest Főváros Önkormányzat (felperes címe) felperesnek a Zwierczykné dr.Szakál Ibolya ügyvéd által képviselt I.r., valamint a dr.Roczkó Zita ügyvéd által képviselt II.r. alperes ellen szerződés semmisségének megállapítása iránt a Fővárosi Bíróság előtt 8.P.25.120/
- szám alatt indult, és a Fővárosi Ítélőtábla
- január 8-án kelt 5.Pf.21.025/2007/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által a jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül meghozta a következő ítéletet í t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.21.025/2007/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I.r. alperesnek 25.000,- (Huszonötezer) Ft felülvizsgálati perköltséget. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A budapesti XIX. kerületi hrsz-ú ingatlanok 1985-ben kerültek kisajátításra. A tulajdoni lap szerint tulajdonosként a Magyar Állam, kezelőként a Fővárosi Tanács VB. Városrendezési és Építészeti Főosztálya került az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre. A Polgármesteri Hivatal
- június 27-i határozatával a kezelői jog utólagos rendezése tárgyában határozatot hozott és a perbeli ingatlanokat a C. kezelésébe adta. A Fővárosi Tanács VB. Városrendezési és Építészeti Főosztályt, mint kezelőt törölték az ingatlan-nyilvántartásból és kezelőként az I.r. alperest jegyezték be. Az időközben felszámolás alá került I.r. alperes az ingatlanokat
- augusztus 29-én megkötött szerződéssel értékesítette a II.r. alperesnek. A II.r. alperes tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került. Felperes keresetében a
- augusztus 29-én megkötött adásvételi szerződés semmisségének a megállapítását kérte. Állította, hogy a helyi önkormányzatokról szóló
- évi LXV. tv. (Ötv.) 107.§ /2/ bekezdése alapján az adásvétellel érintett ingatlanok a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába kerültek, így a megkötött szerződés a Ptk.117.§ /1/ bekezdésébe ütközik. A felperes a semmisség megállapítása mellett a szerződéskötés előtti állapot helyreállítását is kérte, illetve annak megállapítását, hogy az ingatlanok
- szeptember 30-án az Ötv. hatálybalépésének napján a felperes tulajdonába kerültek. Alperesek a kereset elutasítását kérték. I.r. alperes hivatkozott arra, hogy a felperesnek nincs jogi érdekeltsége, mert a szerződés érvénytelenségének megállapítása esetén a felperes az ingatlan tulajdonjogát nem szerezné meg. Az I.r. alperes vagyona - a perbeli ingatlanok - az
- évi XXXIX.tv. és az
- évi IV.tv. alapján szabadon átruházható volt. A II.r. alperes többek között arra hivatkozással kérte a kereset elutasítását, hogy a perbeli ingatlanok tulajdonjogát nem a felperes, hanem a kerületi Önkormányzat szerezhette volna meg az Ötv. alapján, továbbá, hogy jóhiszemű vevőként került az ingatlannyilvántartásba bejegyzésre. A Fővárosi Bíróság
- május 23-án kelt ítéletében a felperesnek az alperessel
- augusztus 29-én megkötött adásvételi szerződés semmisségének megállapítására irányuló keresetét elutasította, rendelkezett a perköltség viseléséről. Ítélete indokolásában kifejtette, a felperes jogi érdekét nem igazolta. A tulajdoni lap adatai szerint az 1985-ben történt kisajátításkor a Fővárosi Tanács VB. Városrendezési és Építészeti Főosztályt jegyezték be kezelőként. A kezelői jogot egy 1991-ben hozott határozat alapján törölték és az I.r. alperes kezelői jogát jegyezték be. Mivel az Ötv. hatályba lépésekor a Fővárosi Tanács VB. Városrendezési és Építészeti Főosztálya volt kezelőként bejegyezve az ingatlannyilvántartásba, az Ötv.107.§ /2/ bekezdése alapján legfeljebb a helyi önkormányzat tulajdonába kerülhettek volna az adásvételi szerződéssel érintett ingatlanok. A Fővárosi Ítélőtábla
- január 8-án kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a pontosítással hagyta helyben, hogy a felperes keresetét utasította el, rendelkezett a másodfokú perköltség viseléséről. Ítélete indokolásában többek között kifejtette, a felperes keresete többirányú volt, egyrészt az alperesek közötti adásvételi szerződés semmisségének megállapítására, a szerződéskötés előtti állapot helyreállítására, másrészt tulajdonjoga megállapítására irányult. Az első kereseti kérelem tekintetében a felperesnek a kereshetőségi joga hiányzik (Pp.3.§ /1/ bekezdés). A felperes és az alperesek között jogviszony nem áll fenn, a felperes valamely javára keletkező jogosultságra sem hivatkozott a kereseti kérelem teljesítése esetére. A Ptk.237.§-ából következően csak a szerződő felek kérhetik az eredeti állapot helyreállítását, vagyis a felperes nem. A felperes tulajdonjoga megállapítására irányuló kereseti kérelem nem felel meg a Pp.123.§-ában foglalt feltételeknek, ha ugyanis a felperes tulajdonjogot szerzett, nem ennek megállapítását, hanem tulajdonjoga bejegyzését kérhetné, vagyis megállapítás helyett marasztalást. A felperes azonban tulajdonjoga bejegyzését nem kérheti, mert annak anyagi-jogi feltételei hiányoznak. A felperesnek az ingatlan-nyilvántartásban nem tulajdonjoga, hanem kezelői joga volt bejegyezve. Így a felperes legfeljebb kezelői joga visszajegyzését kérhetné. Ezt azonban az
- évi CXLI.tv. (Inytv.) 62.§ /1/ bekezdés a.) pontja kizárja. Az adott esetben a bejegyzés érvénytelensége nem állapítható meg, hiszen az jogerős hatósági határozaton alapul. Az érdekeltek egyike által sem támadott államigazgatási határozat alapján az ingatlannyilvántartásba bejegyzett kezelői jog alapításának jogszerűsége utólag nem vitatható. (EBH.2001/539.) Felperes ugyanakkor nem arra hivatkozott, hogy kezelői joga lenne, hanem arra, hogy az Ötv.107.§ /2/ bekezdése alapján tulajdonjogot szerzett, de tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba nem került bejegyzésre. Az Inytv.5.§ /4/ bekezdése szerint az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző személy nem érvényesítheti megszerzett jogát az ingatlannyilvántartásba bejegyzett, ill. az őt rangsorban megelőző jóhiszemű jogszerzővel szemben. Ennél fogva a II.r. alperessel szemben tulajdonjoga bejegyzését nem kérheti. Ebből következően a felperes tulajdoni igénye kapcsán azért terjesztett elő megállapítási keresetet, mert az irányadó jogszabályokra figyelemmel marasztalást nem kérhetett, ebből következően hiányzik a megállapításra irányuló kereset előterjesztésének egyik feltétele, hogy a felperesnek legyen olyan joga, amely az alperesekkel szemben védelemre szorulna. Felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, keresetének megfelelő határozat meghozatalát, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével az ügyben eljárt alsó fokú bíróságok új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. Kifejtette, a jogerős ítélet jogszabálysértő, mert ellentétes az Ötv. 107.§ /2/ bekezdésében foglalt rendelkezéssel. Az Ötv. hatályba lépésekor
- szeptember 30-án a Fővárosi Tanács VB. Városrendezési és Építészeti Főosztálya volt kezelőként a perbeli ingatlanok tekintetében bejegyezve, így az Ötv.107.§ /2/ bekezdése alapján a felperes
- szeptember 30-án a perbeli ingatlanok tulajdonosává vált. Álláspontja szerint az eredeti állapot helyreállítása csak azután rendelhető el, ha a perrel érintett szerződések érvénytelensége megállapításra kerül. Ha pedig a bíróság az eredeti állapotot helyreállítaná, a semmisség megállapítása folytán a perbeli ingatlanokon a felperes tulajdonszerzése és annak ingatlannyilvántartással történő átvezetésére a törvény erejénél fogva kerülne sor. Az I.r. alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását kérte. Hangsúlyozta, a perbeli ingatlanokat a Fővárosi Tanács VB. Városrendezési és Építészeti Főosztálya soha nem használta, soha nem kezelte, annak ingatlannyilvántartásba történő bejegyzésére kizárólag a perbeli ingatlanokat magába foglaló területre tervezett szanálás miatt került sor. Miután a szanálás nem valósult meg a tényleges állapotnak megfelelően az I.r. alperes kapta meg a kezelői jogot, a 6/
- (IX.1.) ÉVM-MÉM-IM-PM együttes rendelet alapján. Az ezt tartalmazó határozatot a felperes kézhez kapta és nem fellebbezte meg. A II.r. alperes a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra nem tett észrevételt. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és megállapította, hogy az, az alábbiakra tekintettel nem jogszabálysértő. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a perben eljárt bíróságok a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő érdemi döntést hoztak, a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletében kifejtetteket maradéktalanul osztotta. A felperes a szerződés érvénytelenségének megállapítását, az eredeti állapot helyreállítását arra tekintettel kérte, mert ez esetben - álláspontja szerint az Ötv.107.§ /2/ bekezdése alapján az ingatlan tulajdonjoga a hivatkozott törvény rendelkezése folytán, a törvény hatálybalépése napjával megilletné, és ez, az ingatlannyilvántartásba bejegyzésre kerülne. A másodfokú bíróság a hivatkozott jogszabályi rendelkezések helyes értelmezésével állapította meg ugyanakkor, hogy a felperest kereshetőségi jog a szerződés érvénytelenségének megállapítása, illetve az eredeti állapot helyreállítása tekintetében nem illette meg. Keresetének megfelelő döntés esetén is az ingatlan-nyilvántartás szerint az I.r. alperes lenne a perbeli ingatlanok kezelője, vagyis a felperes jogaira ez a döntés nem hatna ki, azt nem befolyásolná. A felperes tulajdonjogának megállapítása iránti keresetnek történő helyt adást pedig többek között a Pp.123.§-a zárja ki, mivel a megállapítási kereset előterjesztésének jogszabályi feltétele az adott tényállás mellett nem áll fenn. A felperes tulajdonjogának bejegyzését kizárja, hogy az I.r. alperesnek a perbeli ingatlanokon fennálló kezelői jogát jogerős államigazgatási határozat alapján jegyezték be, melynek jogszerűsége jelen eljárásban nem vitatható, továbbá azt kizárják az Inytv.5.§-ának /4/ bekezdésében foglaltak is. Önmagában az Ötv. 107.§ /2/ bekezdése, figyelemmel a fent kifejtettekre, ahogy azt a másodfokú bíróság helyesen állapította meg, a felperes keresetét - az adott tényállás mellett - nem alapozta meg. A Legfelsőbb Bíróság a fent kifejtettekre tekintettel a jogerős ítéletet a Pp.275.§ /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a Legfelsőbb Bíróság a felperest kötelezte az I.r. alperes felülvizsgálati perköltségének megfizetésére, a II.r. alperesnek a felülvizsgálati eljárásban megítélhető perköltsége nem merült fel, így arról rendelkeznie nem kellett. A felperes személyes illetékmentessége folytán a felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Budapest,
- szeptember hó
- napján. Dr.Bodor Mária sk. a tanács elnöke, Dr.Vezekényi Ursula sk. előadó bíró, Dr.Pethőné dr.Kovács Ágnes sk. bíró.