Győri Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság Bhar.18/2010/
- szám A Magyar Köztársaság nevében ! A Győri Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság Győrött, a
- évi március hó
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő végzést: A sikkasztás bűntette miatt vádlott ellen indult büntető ügyben a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
- évi december hó
- napján kihirdetett 2.Bf.336/2009/
- számú ítéletét helybenhagyja. A harmadfokú eljárásban 9.340.- /Kilencezer-háromszáznegyven/ Ft bűnügyi költség merült fel, melyet a vádlott visel. Indokolás: A Komáromi Városi Bíróság a
- május
- napján kelt 5.B.355/2008/
- számú végzésével vádlott neve sz. vádlott leánykori neve vádlott ellen folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt folyamatban lévő büntetőeljárást megszüntette. Indokolásában rámutatott arra, hogy a Btk. 331.§-a értelmében az elkövető magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. A Btk. 31.§
(2)és
(3)bekezdése értelmében a magánindítvány előterjesztésére a sértett jogosult, ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, a magánindítványt törvényes képviselője, és ha pedig cselekvőképtelen, kizárólag a törvényes képviselője terjesztheti elő. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult. A Be. 173.§
(3)bekezdése értelmében a magánindítványt attól a naptól számított 30 napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett. Az első fokú bíróság álláspontja szerint a magánindítvány előterjesztésére jogosult gyámhatóság a fenntartásos betétkönyvből engedéllyel felvett 170.000 Ft-nak a vádlott általi saját célja történő felhasználásáról
- június
- napján tudomást szerzett és ugyancsak ezen a napon szerzett tudomást arról is, hogy a vádlott a sértett után megállapított gondozási díjat nem fizeti. A gyámhatóság a magánindítványt joghatályosan legkésőbb
- július
- napját terjeszthette volna elő, azt azonban a kirendelt eseti gondnok
- szeptember
- napján terjesztette elő. Rámutatott arra, hogy álláspontja szerint a gyámhatóság a feljelentést a magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidőn túl tette meg, így az elkésett. Minderre figyelemmel a Be. 332.§
(1)bekezdés b/ pontja értelmében a bíróság az eljárást megszüntette. Az első fokú bíróság döntése ellen az ügyész az eljárás megszüntetése miatt, a vádlott bűnösségének megállapítása és büntetés kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést. A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a
- december
- napján kelt 2.Bf.336/2009/
- számú ítéletében a Komáromi Városi Bíróság végzését megváltoztatta azzal, hogy a vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében (Btk. 317.§
(1)bekezdés,
(2)bekezdés c/ pont és
(5)bekezdés b/ pont). Ezért a vádlottat 8 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére, egyebekben az első fokú bíróság végzését helybenhagyta. A megyei bíróság ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az első fokú bíróság az eljárása során jogszabályt nem sértett, az ügy ténybeli megítélését megalapozó bizonyítékokat feltárta, azonban a tényekből további tényekre helytelenül következtetett és az eljárást megszüntető határozata helytelen következtetésen alapul. A másodfokú bíróság a tényállást pontosította azzal, hogy
- szeptember hónapban utaltak át 23.076 Ft-ot, a
- novemberi átutalás
- november 9-én érkezett meg és
- május 1-
- május
- közötti időszakra szóló időarányos ellátást
- április hónapban utalták át. A Komárom Város Polgármesteri Hivatalának Gyámhatósága
- július 21-én 170.000 Ft-tal kapcsolatban tett feljelentést. Ezzel a pontosítással az első fokú bíróság ítéletét megalapozottnak találta a másodfokú bíróság és eljárása során is irányadónak tekintette. Indokolásában kifejtette továbbá, hogy a Btk. 331.§-a alapján a személyi vagyont károsító vagyon elleni bűncselekmények, így többek között a sikkasztás miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha az elkövető a sértett hozzátartozója. A Be. 56.§-a alapján pedig, ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, akkor a képviseletét a törvényes képviselője látja el. Jelen ügyben k.k. sértett a vádlott féltestvére és a vádlott a bűncselekmény elkövetésekor a sértett gyámja volt. Törvényes képviselőként ő járhatott volna el, illetve
- szeptember 1-jétől kezdődően T 1, aki az új gyámja lett a sértettnek. Ő szintén hozzátartozója a vádlottnak, így a Be. 82.§
(1)bekezdés a/ alapján megtagadta a vallomástételt. A Ptk. 225.§
(1)bekezdése alapján abban az esetben, ha a szülő, a gyám, vagy a gondnok akár jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, akár érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el, akkor a gyámhatóságnak eseti gondnokot kell kirendelnie. Az eseti gondnok jelen ügyben 30 napon belül előterjesztette a magánindítványát, így az elkésettnek nem tekinthető. A megyei bíróság álláspontja szerint a fentiekben kifejtettekre figyelemmel- tévedett az első fokú bíróság, amikor a magánindítvány hiányára hivatkozással a büntetőeljárást megszüntette. Mivel a megyei bíróság szerint a magánindítványt a jogosult törvényes határidőn belül előterjesztette, a vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 317.§
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés c/ pontjára is figyelemmel az
(5)bekezdés b/ pontja szerint minősülő sikkasztás bűntettében, melyet folytatólagosan valósított meg. A megyei bíróság számba vette az enyhítő és a súlyosító körülményeket, és a vádlottal szemben a Btk. 87.§
(2)bekezdés d/ pontját alkalmazva szabta ki a felfüggesztett szabadságvesztést. A megyei bíróság döntése ellen a vádlott védője fellebbezést jelentett be. A Győri Fellebbviteli Főügyészség a Bf.33/2010/1-II. számú átiratában rámutatott arra, hogy véleménye szerint a megyei bíróság ítélete megalapozott. Álláspontja szerint a magánindítvány nem elkésett. Kifejtette, hogy az eseti gondoknak a Komáromi Rendőrkapitányságra
- október
- napján érkezett feljelentése, amiben 170.000 Ft összegű kár okozása miatt kérte vádlott felelősségre vonását, kiterjeszthető a vádiratban megjelölt valamennyi jogellenes magatartásra is, hiszen az eseti gondnok feljelentése a vádlott folytatólagos egységbe tartozó valamennyi részcselekményét átfogja, azokra vonatkozóan tekinthető hatályos magánindítványnak. Összességében a fellebbviteli főügyészség a másodfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta. A vádlott védője a nyilvános ülésen a fellebbezését fenntartotta. Elsődlegesen a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését indítványozta. Kifejtette, hogy álláspontja szerint az első fokú bíróság okfejtése a magánindítvány elkésettsége vonatkozásában helyes, mivel
- június
- napjától számítva 30 nap állt volna rendelkezésére a feljelentés megtételére a gyámhivatalnak, ezzel szemben
- július
- napján tette meg a feljelentését, annak ellenére, hogy tudomással bírt arról, hogy a gyám megszegte a szabályokat és a pénzzel nem tudott elszámolni. Másodlagosan a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság ítéletének olyan irányú megváltoztatását indítványozta, hogy a bíróság csupán a vádirat
- tényállási pontjában írt cselekmény vonatkozásában állapítsa meg védence bűnösségét, hiszen az eseti gondnok csak a 175.000 Ft erejéig tette meg a feljelentését, az
- pontban írt cselekmény vonatkozásában nincs joghatályos magánindítvány. Minderre figyelemmel indítványozta, hogy a bíróság a vádlott bűnösségét a
- tényállásban foglaltak alapul vételével a Btk. 317.§
(2)bekezdésében foglalt sikkasztás vétségében állapítsa meg. Enyhítő körülményként vegye figyelembe, hogy a vádlott büntetlen előéletű, nehéz anyagi körülmények között volt, 4 kiskorú gyerek eltartásáról kell gondoskodnia és a bűnösségre is kiterjedő vallomást tett, szándékában áll továbbá a kár megtérítése. Kérte figyelembe venni továbbá az időmúlást is a büntetés kiszabása során. A fellebbviteli főügyészség képviselője a nyilvános ülésen az írásban előterjesztett fellebbezését fenntartotta. Kifejtette, hogy a Be. 173.§
(1)bekezdése alapján a jogosult bármely nyilatkozatát, amellyel az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja, magánindítványnak kell tekinteni. A magánindítvány előterjesztéséből nem vonható le az a következtetés, hogy a sértettet ért kár csak egy részében kéri a felelősségre vonás megállapítását. Rámutatott arra, hogy valóban lehetőség lett volna arra, hogy a bíróság kioktatása után a kár tekintetében további nyilatkozatot tegyen a magánindítvány előterjesztésére jogosult. Ez azonban formai kérdés, hiszen a feljelentés megtételekor a magánindítvány előterjesztője kifejtette azon akaratát, hogy sikkasztás miatt kéri a vádlott felelősségre vonását. Mindezek alapján a másodfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta. A Győri Ítélőtábla a fellebbezést alaptalannak találta. Az ítélőtábla a Be. 387.§
(1)bekezdésének megfelelően bírálta felül a másodfokú bíróság ítéletét, melynek során megállapította, hogy az első- és a másodfokú bírósági eljárás megfelelt a jogszabályi előírásoknak. Az ítélőtábla annyiban osztotta a megyei bíróság álláspontját, hogy a magánindítványt nem találta elkésettnek. Egyrészt az iratok felülvizsgálata során megállapítható az, hogy a nyomozati iratok
- oldalán található a Komárom Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatalának a 164-30/
- számú,
- június
- napján kelt felszólítása, melyben a vádlott törvényes képviselőt felhívta, hogy a 170.000 Ft összeget vagy rendeltetésszerűen használja fel, vagy k.k. sértett kiskorú gyermek takarékbetétjére fizesse be. Felszólította továbbá arra is, hogy a gyermeket gondozó intézményben fennálló 65.869 Ft összegű térítési díjhátralékot ugyancsak 8 napon belül egyenlítse ki a felhívás kézhezvételét követően. Felhívta továbbá arra, hogy a gyermek árvaellátásából a térítési díj és a kötelező zsebpénz befizetésen felül megmaradt összeget a gyermek nevén lévő gyámhatósági fenntartásos takarékbetétbe helyezze el, valamint a fentiek megtörténtét a gyámhivatalnak haladéktalanul, hitelt érdemlően igazolja. Ezt a felhívást vádlott
- június
- napján vette át, az abban foglaltak teljesítésére
- június
- napjáig lehetősége lett volna. Ezen idő alatt tehát mindenfajta jogkövetkezmény nélkül eleget tehetett volna a vádlott a felhívásban foglaltaknak, mivel azonban ezt nem tette meg, a gyámhivatal
- július
- napján megtette a feljelentését, tehát a 30 napos határidőn belül. Feljelentése magánindítványnak is tekinthető, hiszen - mint ahogy erre az első-, illetőleg a másodfokú bíróság is többször hivatkozott - a Btk. 31.§
(3)bekezdése értelmében a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult, abban az esetben, ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, vagy cselekvőképtelen. A fenti jogszabályhely alapján tehát a gyámhatóság jogosult volt a magánindítvány előterjesztésére. A magánindítvány nincs formához kötve, ezért függetlenül attól, hogy a gyámhatóság nem nevesítette azt, hogy feljelentése magánindítvány, a Be. 173.§
(1)bekezdésében előírtaknak megfelel nyilatkozata, hiszen a feljelentésben kérte a rendőrkapitányságtól vádlottal szemben az eljárás lefolytatását, vagyis a büntetőjogi felelősségre vonását. Mindezek alapján tehát a magánindítvány ebből a szemszögből vizsgálva nem elkésett. Az ítélőtábla másrészt rámutat arra, hogy a feljelentés megtételekor még nem is volt olyan természetes személy, aki jogosult lett volna magánindítvány előterjesztésére, hiszen kiskorú k.k. sértett gyámja ekkor még a vádlott volt, aki a sértett testvére. Őt
- szeptember
- napján mozdították el a gyámi tisztségéből jogerősen és új gyámként T 1-et jelölték ki, aki a vádlott testvére. A nyomozati iratok
- oldalán található átirat szerint a Komáromi Rendőrkapitányság észlelte, hogy a sértett és törvényes képviselője között érdekellentét áll fenn, ezért a gyámnivataltól kérték eseti gondnok kirendelését. Ezen felhívást követően a Komárom Város Polgármesteri Hivatal
- szeptember
- napján kelt 164-46/
- számú határozatával a folyamatban lévő rendőrségi eljárásban a kiskorú képviseletére eseti gondnokként dr.ügyvédet rendelte ki. Az eseti gondnok a kirendelése napján, vagyis
- szeptember 25-én kelt beadványában már kifejezetten nevesítve terjesztette elő a magánindítványt, mely beadványa
- október
- napján érkezett a rendőrségre. A fentiek alapján tehát a hatóság felhívására került sor az eseti gondnok kirendelésére, aki a kirendelésétől számított 30 napon belül magánindítványt terjesztett elő. A fentiekben kifejtettekre figyelemmel sem tekinthető tehát elkésettnek a magánindítvány. Az ítélőtábla osztotta a fellebbviteli főügyészség azon álláspontját, hogy a magánindítvány egységes. Abban az esetben, ha az eljárás során derül ki, hogy a vádlott cselekménye több mozzanatból tevődik össze, így az adott ügyben a folytatólagosság egységébe tartozik, nem szükséges ismételten az egyes részcselekményekre is nyilatkoztatni a sértettet, illetve képviselőjét. Az ítélőtábla álláspontja szerint abban az esetben ha az adott részcselekményre vonatkozóan a hatóság megítélése szerint szükséges a magánindítvány megtétele, vagy kiterjesztése, erre a sértett figyelmét neki kell felhívnia. Ennek elmaradása miatt a sértettet kár, hátrány nem érheti, hiszen a feljelentésének megtételekor már kifejezésre juttatta azon szándékát, hogy kéri az elkövető megbüntetését. A másodfokú bíróság a felülbírálat során helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy az első fokú bíróság törvényes és megfelelő körben elvégzett bizonyítás eredményeként az ügy ténybeli megítélését megalapozó bizonyítékokat feltárta, egyenként és összességükben is értékelte, melynek során a logika szabályait nem sértette és a vádlotti védekezést az összes bizonyítékkal egybe vetve maradéktalanul megindokolta, hogy a tényállást miért a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok, valamint a tanúvallomások alapján állapította meg. Kisebb pontosításokkal az első fokú bíróság által megállapított tényállást a másodfokú eljárás során is irányadónak tekintette. A másodfokú bíróság ítéletében megállapított tényállás a Be. 388.§
(2)bekezdése alapján annyiban szorul kiegészítésre a korábban kifejtettek alapján, hogy Komárom Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatal a 164-30/
- számú,
- június
- napján kelt „felszólításában" a vádlott törvényes képviselőt felhívta arra, hogy a 170.000 Ft összeget vagy rendeltetésszerűen használja fel, vagy k.k. sértett kiskorú gyermek takarékbetétjére fizesse be. Felszólította továbbá arra is, hogy a gyermeket gondozó intézményben fennálló 65.869 Ft összegű térítési díjhátralékot ugyancsak 8 napon belül egyenlítse ki a felhívás kézhezvételét követően. Felhívta továbbá arra, hogy a gyermek árvaellátásából a térítési díj és a kötelező zsebpénz befizetésen felül megmaradt összeget a gyermek nevén lévő gyámhatósági fenntartásos takarékbetétbe helyezze el és a fentiek megtörténtét a gyámhivatalnak haladéktalanul és hitelt érdemlően igazolja. A fenti felhívást a vádlott
- június
- napján vette át. Mivel az abban foglaltakat a megadott határidőig, azaz
- június
- napjáig nem teljesítette. a gyámhivatal
- július
- napján megtette a feljelentését, tehát a törvényben előírt 30 napos határidőn belül. Az így kiegészített tényállás teljes mértékben megalapozott és a harmadfokú eljárás felülbírálatának az alapját képezte. A megalapozott tényállásból a másodfokú bíróság okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére, a bűncselekmény minősítése törvényes. A másodfokú bíróság a bűnösségi körülményeket felsorolta, azokat súlyuknak megfelelően értékelte. Az általa alkalmazott büntetés törvényes, kifejeződik benne a cselekmény tárgyi súlya, egyúttal megfelel az egyéni és általános megelőzés szempontjainak is. Az ítélet egyéb rendelkezései is megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. Mindezek alapján a Győri Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság sérelmezett 2.Bf.336/2009/
- számú ítéletét a Be. 397.§-a alapján helybenhagyta. A harmadfokú eljárásban a kirendelt védő díjával kapcsolatban felmerült bűnügyi költséget a Be. 381.§
(1)bekezdése alapján a vádlott viseli. Győr,
- március
- napján Dr. Kovács Tamás sk. Dr. Zólyomi Csilla sk. a tanács elnöke a tanács tagja, előadó Dr. Takácsné dr. Helyes Klára sk. a tanács tagja Záradék: Ezzel a végzéssel a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
- december
- napján kelt 2.Bf.336/2009/
- számú ítélete
- március
- napján jogerőre emelkedett. Győr,
- március
- napján . Kovács Tamás sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: