Bfv.1070/2009/7 – Kúria

(1)bekezdés b) pontja) és magánokirat-hamisítás vétségében (Btk.

1. §) állapította meg. Ezért őt 160.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Elrendelte a Kecskeméti Városi Bíróság 18.B.1033/2003/
2. számú ítéletével kiszabott 1 évi próbaidőre felfüggesztett 60.000 forint pénzbüntetés végrehajtását. Kötelezte a terheltet a felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Az elsőfokú bíróság ítéletének tényállása szerint a terhelt nem szenved az elmeműködés olyan kóros állapotában, amely korlátozta vagy képtelenné tette volna őt cselekménye következményeinek a felismerésére, vagy e felismerésnek megfelelő cselekvésre. A közepes fokú agykéregsorvadásából adódó szellemi hanyatlása, az alkoholfüggőség, valamint a szorongással, feszültséggel, hangulati nyitottsággal, fokozott betegségtudattal, elkerülő viselkedéssel jellemezhető ideggyengeségi tünet-együttese a beszámítási képességét nem érinti. A terheltet
3. óta az ország különböző bíróságai 16 esetben marasztalták, többnyire bűnsegédként elkövetett csalás bűntette, adócsalás, közokirat- és magánokirat-hamisítás vétsége miatt. A terhelt
4. évben támadt anyagi nehézségei miatt elhatározta, hogy a R. Bank Zrt-től kölcsönt vesz fel. Ehhez szüksége volt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal jövedelemigazolására, valamint munkáltatói igazolásra. A terhelt - utólag ki nem deríthető módon szerzett egy, az APEH Igazgatóságának fejbélyegzőjével ellátott hamis jövedelemigazolást, amely szerint
5. évben 7.764.000 forint adózott jövedelme volt. Az általa készített munkáltatói igazoláson a T. Bt. alkalmazottjaként havi nettó 250.000 forint nettó jövedelmet tüntetett fel. A hamis okiratot ellátta a Bt. cégbélyegzőjével, míg a munkáltató aláírása helyére élettársa nevét hamisította, aki erről nem tudott. A terhelt a hamis közokiratot és a hamis magánokiratot a R. Bank ózdi fiókjában a 2.000.000 forint összegű hiteligényléshez benyújtotta. A bankban a hamisítás tényét észlelték és a terhelt hitelkérelmét elutasították. A terhelt terhére a büntetés súlyosításáért bejelentett ügyészi fellebbezés folytán másodfokon eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság a
6. október
7. napján jogerős 1.Bf.566/2008/
8. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta: a főbüntetést 4 hónapi börtönbüntetésre súlyosította és a terheltet mellékbüntetésül 1 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Egyben elrendelte a Pécsi Városi Bíróság 6.B.1357/2002/
9. számú ítéletében kiszabott 10 hónapi, a Veszprémi Városi Bíróság 3.B.703/2002/
10. számú ítéletével kiszabott 6 hónapi, a Pesti Központi Kerületi Bíróság 16.FB.2497/2003/
11. számú ítéletével kiszabott 1 év 4 hónapi, valamint ugyanezen bíróság 3.B.XIV.80.055/2005/
12. számú ítéletével kiszabott 1 év 5 hónapi végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetések végrehajtását is. Az elsőfokú ítéletet egyebekben helybenhagyta. A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt, melyet a Be.
13. §

(1)bekezdésének

1. b)és
2. c)pontjára alapított. Indítványában a bűncselekmények téves minősítését és a büntetés eltúlzott mértékét sérelmezte. A másodfokú ítélet megváltoztatását, a büntetés - más büntetési nemre - enyhítését és a felfüggesztett szabadságvesztések végrehajtására vonatkozó rendelkezés mellőzését kérte. Mindemellett hivatkozott arra, hogy tévedett a bíróság, amikor nem vette figyelembe a cselekményét motiváló látens pánik-betegségét, közepes fokú agysorvadását és a Btk. 24. §

(2)bekezdésében írtaknak megfelelően nem élt a büntetés korlátlan enyhítésének lehetőségével. Azt sem értékelte, hogy a felhasznált két hamis okirattal, mint alkalmatlan eszközzel követte el a cselekményt. Vitatta, hogy a kölcsön felvételénél megtévesztési vagy károkozási szándéka lett volna. Eljárási szabálysértésként sérelmezte az ügyészi fellebbezés és indokolás kézbesítésének elmaradását, valamint azt, hogy a másodfokú bíróság nem biztosított fellebbezési jogot. A Legfőbb Ügyészség BF.3114/

1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak ítélte és a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta. Az ügyészség álláspontja szerint büntethetőséget kizáró ok (kóros elmeállapot Btk.
2. § b) pontja, tévedés
3. § d) pontja) nem állapítható meg, míg a büntetéskiszabás - a büntető anyagi jog szabályainak megsértése nélkül önmagában nem képezheti felülvizsgálat tárgyát. Téves az indítvány eljárási szabálysértésekre hivatkozása is, de az eljárási szabálysértések valódiságuk esetén - sem képezhetnének felülvizsgálati okot. A terhelt a Legfőbb Ügyészség indítványára két beadványában részletes észrevételt tett. Kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Btk.
4. §

(3)bekezdésének alkalmazásával a büntetés fele részének letöltése után bocsássa feltételes szabadságra. A nyilvános ülésen a védő a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt - a büntetés kiszabására és a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó rész kivételével - módosítva, a bűncselekmény alkalmatlan eszközzel történt elkövetésére figyelemmel, a büntetés korlátlan enyhítéséért tartotta fent. A Legfőbb Ügyészség képviselője a nyilvános ülésen vitatva a védői érveket a jogerős bírói ítéletek hatályban tartását indítványozta. A terhelt felszólalásában a banki felhasználásra alkalmatlan okiratok büntetőjogi következményeinek alkalmazásával felmentését kérte. A Legfelsőbb alaposnak. Bíróság a felülvizsgálati indítványt A felülvizsgálati eljárás során a jogerős megállapított tényállás mindenkor irányadó (Be. nem találta határozatban 423. §

(1)bekezdés). A cselekmény jogi minősítését és a kiszabott büntetés törvénysértő voltát sérelmező érvek kizárólag a bíróság által megállapított tényekre épülhetnek. A felülvizsgált ítélet tényállása alapján a terhelt büntethetőségét kizáró kóros elmeállapot, vagy a tévedés fel sem merülhet. Az irányadó tényállás szerint a terhelt betegsége nem zárta ki és nem korlátozta beszámítási képességét, míg a banki kölcsön igényléséhez maga nyújtotta be - az általa is tudottan - kellékhiányos közokiratot, illetve a saját maga által készített hamis magánokiratot. Az alkalmatlan eszközzel történt elkövetés megállapítása - és az ehhez kapcsolódó büntetőjogi jogkövetkezmények alkalmazásának lehetősége - abban az esetben merülhetne fel, ha a hamis okiratok felhasználása a csalás eszközcselekménye lett volna. A terhelt felmentésére azonban ez sem adna alapot, mert az alkalmatlan eszközzel elkövetés esetén a bűncselekmény formálisan megvalósul, a büntetőjogi felelősséget nem érinti, csupán a büntetéskiszabása körében bír jelentőséggel. Mindemellett alaptalan és az irányadó tényállással ellentétes a felülvizsgálati indítvány ezzel összefüggő hivatkozása. A Legfelsőbb Bíróság mindenben osztotta a felülvizsgálati indítvánnyal támadott ítéletekben kifejtett anyagi jogi álláspontot, és megállapította, hogy a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak sérelme nélkül került sor. A felülvizsgálati eljárásban az alapügyben kiszabott büntetés megváltoztatásának feltételeit a Be. 416. §

(1)bekezdés b) pontja szabályozza. Anyagi jogsértés hiányéban a törvényes büntetési tételkeretek között kiszabott büntetés megváltoztatására a felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség. A büntetés kiszabásával összefüggő bírói értékelés - így pl. a Btk. 47. §

(3)bekezdés alapján a büntetés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátás alkalmazása - felülvizsgálat tárgya nem lehet. Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a sérelmezett határozatokat a Be. 426. § alapján hatályukban fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság végzése elleni fellebbezést a Be. 3. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 416. §

(4)bekezdés b) pontja kizárja. Minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 416. §

(1)bekezdésének

1. e)vagy
2. g)pontján alapul (Be. 418. §

(3)bekezdés). Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Legfelsőbb bekezdése alapján mellőzheti. Bíróság a Be. 421. §

(3)Budapest,

1. április
2. Dr. Schäfer Annamária s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Molnár Gábor s.k. bíró Dr. Csere Katalin s.k. A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző é