Pf.20479/2008/20 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.I.20.479/2008/

1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Győri Ítélőtábla a felperesnek az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala Jogi Képviseleti Főosztály alperes ellen személyiségi jogsértés megállapítása iránt indított perében a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság által
2. március
3. napján meghozott P.20.120/2008/
4. számú ítélet ellen a felperes részéről
5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy a felperes a Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság Illetékfőosztálya felhívására 21.000 (Huszonegyezer) Ft feljegyzett kereseti illetéket köteles az állam részére megfizetni. Köteles a felperes az állam részére a Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság Illetékfőosztálya felhívására megfizetni 24.000 (Huszonnégyezer) Ft feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás: A megyei bíróság az ítéletében a felperes keresetét elutasítva kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 20.000 Ft perköltséget, illetőleg az államnak 25.000 Ft feljegyzett kereseti illetéket. Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a felek nyilatkozataiból, és a beszerzett iratokból megállapítható volt számára, miszerint a Budapesti XIV. - XVI. Kerületi Ügyészség a nyomozati eljárás befejezését követően a Be.
6. §-ára figyelemmel szabályszerűen élt vádemelés jogával, és a vádat az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Pesti Központi Kerületi Bíróságra nyújtotta be. Ezt követően került sor a kizárás kérdésében való határozatra. A Fővárosi Ítélőtábla rendelkezett a Tatabányai Városi Bíróság kijelöléséről, amely alapján az ügy elbírálására a Tatabányai Városi Bíróság illetékességgel rendelkezett, illetve a Be.
7. §-a alapján hatáskörrel is bírt. Ebből következően önmagában a büntető eljárás lefolytatása - mely egyébként a Be.
8. § /1/ bekezdése illetve a
9. § /1/ bekezdése alapján - a városi bíróság számára kötelező, a felperes vonatkozásában személyiségi jogsértést nem valósított meg. Kiemelte a megyei bíróság, hogy a felperesi állásponttal szemben az elévülés kérdésében a Be.
10. § /1/ bekezdése értelmében kizárólag a büntető bíróság foglalhat állást, e körben a polgári bíróság hatáskörrel nem rendelkezik. Amennyiben a felperes álláspontját a büntető bíróság elfogadja, úgy megszünteti az eljárást, vagy más egyéb, illetve a törvényes feltételek fennállta esetén érdemi döntést hoz, azonban ezekben a kérdésekben a polgári bíróság állást nem foglalhat, a büntető eljárásban biztosított jogokat és jogorvoslatokat kell a felperesnek igénybe vennie. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett - melyet tartalma szerint értelmezve - annak megváltoztatása, keresetének történő helyt adás iránt. Fellebbezésének indokolásában (Pf.8.) megismételte az elsőfokú eljárásban tett nyilatkozatait. A felperes a
11. évi október
12. napján tartott tárgyaláson Pf.11/F/1.sorszám alatt fellebbezés kiegészítésével és keresetváltoztatással élt. Azért is kérte a személységi jogai megsértésének megállapítását, mert „Az alperes a törvény kötelező rendelkezése ellenére az iratbetekintést nem biztosította, és a törvény kötelező rendelkezése ellenére iratmásolatokat nem adja ki." „Az alperes a Be. 70/B. § /1/ bekezdés rendelkezéseit nem tartja be, de a kiadás megtagadásáról sem hajlandó határozatot hozni, ezáltal a Be. 70/B. § /8/ bekezdés szerinti jogorvoslati jogától is önkényesen megfosztja." „A Be. 262/A. § szerinti kifogása sem nyert törvényes elintézést, az intézkedésre jogosult és köteles bírósági elnökhelyettes arról tájékoztatja, hogy a másolatokat átveheti, de a megjelölt helyen és időben az iratokat nem kapja meg, és újabb megkeresésére sem intézkedik a jogsértő helyzet megszüntetése iránt, sőt válaszra sem méltatja a panaszát." Az alperes annak ellenére, hogy a felperes az alperessel szemben keresetet nyújtott be (jelen per) elfogultságát mégsem hajlandó bejelenteni. Bizonyítási indítványt tett: kérte a Fővárosi Bíróság 19.P.20.804/
13. számú iratainak beszerzését az alperes sajátos elévülés értelmezésének alátámasztására (Pf.I.20.479/2008/11/F/1.) Előadása szerint a megjelölt ügy a HVG-t és az alperes közötti eljárás anyaga. Kérte továbbá a felperes és a alperes Elnöke között Pf.I.20.173/
14. számon folyt ügy iratainak, valamint a közte és az eljáró büntető bírók közt folyamatban lévő 26.P.21.825/
15. számú a alperes iratainak beszerzését is. Hivatkozott továbbá arra, hogy az OITH Jogi Főosztálya a alperes képviseletét nem láthatja el, mivel az AB.339/B/2003.számú határozat alapján csak felkérés alapján képviselheti a bíróságokat. Amennyiben az alperes nem csatolt meghatalmazást, felkérés hiányában a jogellenesség következményét le kell vonni. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az ítélet helybenhagyására irányult azzal, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, abból okszerűen vonta le elutasító döntését. A keresetváltoztatásban pedig a felperes egyetlen olyan körülményre sem hivatkozott, amelyből megállapítható lenne, hogy az általa sérelmezett eljárással őt a bíróság a Ptk.75.§./1/ bekezdése által védett jogában személyhez fűződően megsértette volna. Ezen túlmenően az állított szabálytalanságot egy kivétellel konkrétan meg sem jelölte. Az ítélőtábla a Pp.
16. § /2/ bekezdése értelmében részbizonyítás keretében beszerezte az alperes. 26.P.21.825/
17. (Pf.16.) és a Győri Ítélőtábla Pf.I.20.173/2009/
18. (Pf.20.B/1.) számú iratait. Mindezekkel az adatokkal az ítélőtábla a megyei bíróság által megállapított tényállást kiegészítette. A fellebbezés nem alapos. Az ítélőtábla álláspontja szerint a megyei bíróság a perben a szükséges és egyben elégséges körben a bizonyítási eljárást lefolytatta. Az ott beszerzett bizonyítékokat a Pp.
19. §-ának megfelelően helyesen, okszerűen, összességükben értékelve helyes tényállást állapított meg, az abból levont jogi következetésével és annak indokolásával is az ítélőtábla egyetért. Helyes az az első bírói megállapítás, hogy a Tatabányai Városi Bíróság törvényes vád alapján jár el, a Legfelsőbb Bíróság kijelölő végzése nyomán az ügy hatáskörébe és illetékessége alá is tartozik. Helyes az az első bírói következetés is, hogy az elévülés kérdésében a Be.
20. § /1/ bekezdése értelében kizárólag a büntető bíróság foglalhat állást, e körben a polgári bíróság hatáskörrel nem rendelkezik. Nem utasíthatja a büntető bíróságot sem az eljárás lefolytatására, sem annak megszüntetésére. Alaptalan volt a felperesnek a fellebbezési eljárásban előterjesztett azon kérelme is, hogy az ellene folyó büntető eljárás jogerős befejezéséig az ítélőtábla a jelen per tárgyalását függessze fel, ugyanis a büntető eljárás kimenetele a jelen per mikénti elbírálására a fentiek szerint nem hat ki, a polgári bíróságnak ugyanis abban kell állást foglalnia, hogy az alperesi büntető eljárás ténye, illetőleg az, hogy a büntető bíróság nem kívánja elévülés megállapítása miatt a büntető eljárást megszüntetni, sértette-e a felperes személyiségi jogait, avagy sem, az eljárás lefolytatására az alperesnek volt-e jogszabályi felhatalmazása, avagy sem, azaz kizárt-e a jogellenesség, avagy sem. Ezen kérdések eldöntésének nem előkérdése a büntető eljárás mikénti jogerős befejezése (Pp.
21. § /1/ bekezdés). Az ítélőtábla álláspontja szerint a felperes a Pf.
22. sorszámú jegyzőkönyvhöz csatolt beadványában előadott keresetmódosítása a fellebbviteli eljárásban meg nem engedett keresetmódosításnak minősül (Pp.
23. § /1/ bekezdés), ugyanis olyan további alperes által álláspontja szerint megvalósított személyiségi jogot sértő tényállásokat adott elő, amelyekre vonatkozó igényt az elsőfokú eljárásban nem érvényesített. Ezért ezen tényállásokkal az ítélőtábla érdemben nem foglalkozhatott. Ami pedig az alperesi képviselet jogszerűségének kérdését illeti, az a Pp.
24. § d./ pontján, és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
25. évi LXVI. törvény
26. § j./ pontján alapul, melynek alapján a megyei bíróság elnöke nem meghatalmazza, hanem felkéri az OITH-t a jogi képviselet ellátására, ami nyilvánvalóan megtörtént. A Fővárosi Bíróság 19.P.20.804/2008.számú iratainak beszerzését az ítélőtábla mint szükségtelen mellőzte, mivel a fentebb kifejtettek szerint az elévülés kérdésében való érdemi állásfoglalásra jelen polgári perben nincs lehetőség. A felperes keresete megállapításra irányult, a pertárgy értéke ily módon mint meg nem határozható perértékként az elsőfokú eljárásban 350.000 Ft, melyhez képest az elsőfokú bíróság 25.000 Ft illeték megfizetésére kötelezte a felperest a helyes 21.000 Ft helyett. Mindezekre tekintettel az ítélőtábla a megyei bíróság érdemben helyes ítéletét a Pp.
27. § /2/ bekezdése értelmében - a rendelkező részbeni az illeték mértékét érintő pontosítással helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező felperes a Pp.
28. § /1/ bekezdése, és a 6/
29. (VI.26.) IM. számú rendelet
30. § /2/ bekezdése alapján köteles a sikertelen fellebbezésével felmerült feljegyzett fellebbezési eljárási illeték állam javára történő megfizetésére. Győr,
31. évi március hó
32. napján Dr. Ábrahám Éva sk. a tanács elnöke Dr. Lezsák József sk. előadó bíró Dr. Vass Mária sk. bíró