Bf.95/2008/6 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdése alapján történő hatályon kívül helyezését és az első fokú bíróság új eljárásra utasítását kérte arra hivatkozva, hogy a megyei bíróság elfogultságára visszavezethetően eljárása során olyan súlyos eljárási hibákat vétett, amelyek az eljárásra és az ügy megítélésére is lényeges kihatással voltak. Másodlagos kérelme az első fokú ítélet megváltoztatására, a vádlott bűnösségének kimondására és vele szemben büntetés kiszabására irányult. Ezzel kapcsolatosan az ítélet megalapozatlanságára hivatkozott, melyet a tényállás hiányosságában, iratellenességében és abban látott, hogy a megyei bíróság tényről tényre helytelen jogi következtetéseket vont le. A pótmagánvádló ennek megfelelően azokat a tényállási részeket, megállapításokat sérelmezte, amelyek azt rögzítették, hogy a házkutatással érintet lakásban csak a pótmagánvádló fia lakott, ott ügyvédi iroda nem működött, a lefoglalt számítógépen ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos adatok nem voltak találhatóak. Ezen tényállási részek mellőzését és helyettük a pótmagánvádban írt tények rögzítését kérte, amelyek alapján álláspontja szerint a Btk. 225.§-ában írt hivatali visszaélés bűntette a vádlott terhére megállapítható, hiszen hivatali helyzetével élt vissza akkor, amikor tudva, hogy az általa működtetett ügyvédi irodában ezen tevékenységgel összefüggésben használt számítógépet lefoglalta, majd annak szakértői vizsgálatát csak késedelmesen rendelte el, kiadásáról haladéktalanul nem rendelkezett. Mindez a magatartása azt a célt szolgálta, hogy őt fia, T1 tanú védelmének ellátásában akadályozza, védői minőségéből adódó eljárását megnehezítse. A vádlott védője írásbeli indokolásában és a másodfokú nyilvános ülésen a pótmagánvádló fellebbezésének elutasítását és a megyei bíróság ítéletének helybenhagyását kérte annak helyes indokai alapján. A nyilvános ülésen megjelent vádlott csatlakozott védőjéhez. A fellebbezésre tekintettel az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során különös gonddal vizsgálta az elsődleges fellebbezésnek megfelelően, hogy történt-e olyan eljárási szabálysértés, amely az érdemi felülbírálat gátját szabhatná. A pótmagánvádló részéről az eljáró tanácselnök kizárására irányuló bejelentés alapján az ítélőtábla korábban magtagadó határozatot hozott, így a Be. 373.§ /1/ bekezdés II/b. pontja szerinti abszolút hatályon kívül helyezési ok, - mint ahogy arra a pótmagánvádló később maga is utalt - szóba sem jöhetett. Olyan egyéb, a Be. 375.§ /1/ bekezdésében írt eljárási szabálysértést pedig, amely ez utóbbi rendelkezés alapján indokolta volna az első fokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és a megyei bíróság új eljárásra utasítását a másodfokú bíróság nem észlelt. A megyei bíróság a tényállás legteljesebb körű feltárására, bizonyítására törekedett minden szabályt betartva, ezen belül biztosítva az eljárás valamennyi résztvevőjének a törvényben lefektetett garanciális jogosítványokat is. Beszerezett és külön-külön, valamint összességében is alaposan megvizsgált minden bizonyítékot nem mulasztva el erre vonatkozó indokolási kötelezettségét sem. Így minden részletére nézve körültekintően értékelte T1 tanú , pótmagánvádlóés a házkutatás során hatósági tanúként eljárt hatósági tanú vallomását is. Ez utóbbi tanúvallomás elemzése kapcsán kétségtelen némi zavar észlelhető, azonban e vonatkozásban, mint a további bizonyítékértékelésben sem érhető tetten olyan hiba, amely ütközne a büntető eljárási törvényben foglaltakkal, a mérlegelő tevékenysége mindenben megfelel a logika szabályainak. A tényállás teljes egészében a megfelelően mérlegelt bizonyítékokon alapszik, annak a pótmagánvádló indítványa szerinti módosítása csak a bizonyítékok felülértékelésének eredményeként lenne lehetséges, melyre a másodfokú eljárásban nincs törvényes lehetőség. A megállapított tényállás mentes a Be. 351.§ /2/ bekezdésében írt hibáktól, hiányosságoktól, így alapját képezhette a másodfokú bíróság határozatának is. Az adott tényállás mellett a megyei bíróság bűncselekmény hiányára vont jogi következtetése és az ehhez fűzött indokolása minden szempontból helytálló. A Btk. 225.§-ában meghatározott hivatali visszaélés bűntettének tényállása két lényeges elemre épül. Megkívánja, hogy a hivatalos személyt célzatosan, jogtalan előny szerzése, vagy jogtalan hátrány okozása motiválja, amikor ennek érdekében hivatali kötelességét megszegi, vagy hivatali helyzetével egyéb más módon visszaél. Az ítélőtábla is osztotta azt az első fokú bírósági álláspontot, hogy ezen törvény által megkívánt egyik feltétel sem valósult meg jelen ügyben. A pótmagánvádló indítványa a hivatali helyzettel visszaélés folytán célzatos hátrányokozásban megnyilvánuló hivatali visszaélés megállapítására irányult. Ennek kapcsán az első fokú bíróság helyesen állapította meg az adott tényállás mellett, hogy a célzatos jogtalan hátrány okozását kizárja az a körülmény, hogy a vádlott a számítógép lefoglalása idején még nem rendelkezett azzal az ismerettel, hogy a házkutatást szenvedő T1 tanú védelmét pótmagánvádlókívánja ellátni, akinek e minőségbeli eljárásához elengedhetetlenül szükséges a lefoglalt számítógép használata, vagy legalább is a védelem ellátása során ennek hiánya komoly hátrányokat okozhat számára. Ez a tény önmagában kizárja - célzat hiányában - a hivatali visszaélés megállapításának lehetőségét, de az adott körülmények mellett még annak megállapítására sem alkalmas, hogy a vádlott a hivatali helyzetével visszaélt. Az adott lefoglalás a Be. erre vonatkozó rendelkezéseinek is megfelelt. A pótmagánvádló Be 151.§ /3/ és /6/ bekezdésére hivatkozása e körben az adott tényállás mellett relevanciával nem bírhat, hiszen a lefoglalás semmilyen formában nem hozható összefüggésbe az ezen törvényhelyekben megkívánt speciális feltételekkel. A lefoglalást végző nyomozó hatóság tagjának ez esetben is tisztában kell lennie azzal, hogy az eljárási cselekmény ügyvédi irodában történt és olyan irat lefoglalására irányul, amely az adott ügyvédi tevékenységgel összefüggő hivatásbeli titkot tartalmaz. A pótmagánvádló által hivatkozott, a lefoglalással és a vádlott további eljárásával kapcsolatban megfogalmazott egyéb kritikák vizsgálata kívül esik jelen ügy érdemi elbírálásának keretein, mivel büntetőjogi felelősség megállapítására ezen eljárásban alapot nem adhatnak. Mindezek alapján az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét a Be. 371.§

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú eljárásban a vádlott meghatalmazott védőjének díjazásáról az ítélőtábla a 26/2003.(VII.1.) IM-BM-PM. Együttes rendelet 3.§ /1/ bekezdés b/ pontja szerint rendelkezett, s ennek megfizetésére a Be. 74.§ /1/ bekezdés c/ pontja valamint a Be. 344.§ /1/ bekezdése alapján a pótmagánvádlót kötelezte. Győr,

1. évi február hó
2. napján Dr.Kovács Tamás sk. a tanács elnöke . Takácsné dr. Helyes Klára sk. a tanács tagja, előadó Dr. Csák Csilla sk. a tanács tagja Záradék: Ezzel a végzéssel a Vas Megyei Bíróság
3. szeptember
4. napján kihirdetett 3.B.90/2008/
5. szám alatti ítélete a mai napon jogerőre emelkedett és végrehajtható. Győr,
6. évi február hó
7. napján .Kovács Tamás sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: