Pfv.20672/2007/5 – Kúria

Pfv.V.20.672/2007/

1. A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek a I.r. és az I.r. alperes, mint törvényes képviselő által képviselt II.r. alperesek ellen kártérítés, ajándék visszakövetelése és hagyatéki hitelezői igény iránt az Ózdi Városi Bíróság előtt 11.P.21.153/
2. szám alatt megindított és a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Bíróság 2.Pf.22.401/2006/
3. számú ítéletével jogerősen befejezett perében a felperes által benyújtott Pfv.
4. sorszámú felülvizsgálati kérelem folytán indult eljárásban tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. A felperes részére kirendelt pártfogó ügyvéd díját 6.000 (Hatezer) forintban állapítja meg. A díjat a Magyar Állam viseli és a Legfelsőbb Bíróság utalja ki. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s : A felperes keresetében ajándék visszakövetelése és kártérítés címén az I.r. alperes kötelezését kérte, majd a II.r. alperest is perbevonta és a marasztalására irányuló keresetet terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint arra tekintettel, hogy a felek között adásvételi szerződés jött létre, nem vizsgálta, hogy az ajándék visszakövetelésének a feltételei fennállanak-e. A kártérítés iránti keresetet a jogellenes magatartás hiánya miatt elutasította. Mivel a felperes keresete nem csak kártérítés megfizetésére irányult, hanem annak az igénynek az elbírálására is, amely amiatt keletkezett, hogy K.I. örökhagyót a halála előtt ápolta, az ápolószolgálatot fizette és megfizette K.I. által felhalmozott adósságokat is, a kereset tartalma szerint - hagyatéki hitelezői igénynek is tekinthető, azt érdemben elbírálta. A lefolytatott bizonyítás adataira tekintettel azonban e keresetet alaptalannak ítélte. Az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság helybenhagyta. A jogerős ítélet ellen pártfogó ügyvéd útján a felperes terjesztett elő joghatályos felülvizsgálati kérelmet, amelyben azt kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra és új határozat hozatalára. Álláspontja szerint a felülvizsgálni kért ítélet jogszabálysértő. Az elsőfokú bíróság lényeges eljárásjogi rendelkezést sértett, amelyet a másodfokú bíróságnak észlelnie kellett volna. Az eljárás a Pp.
5. §-ának /2/ bekezdésébe ütközik. A perben jogi képviselő nélkül járt el, a követelés jogcímét nem tudta pontosan megjelölni, ezért az eljárt bíróságok a tényállást nem tudták helyesen megállapítani. A bíróságtól nem kapott megfelelő tájékoztatást. A bonyolult jogvitára tekintettel a Pp.
6. §-ának /2/ bekezdése alapján a képviselete ellátására pártfogó ügyvédet kellett volna kirendelni. Az alperesek a felülvizsgálati terjesztettek elő. eljárásban ellenkérelmet nem A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A Pp.
7. §-ának /2/ bekezdése szerint a bíróság - jogszabályban előírt esetekben - kérelemre segítséget nyújt ahhoz, hogy a fél jogai, illetve törvényes érdekei védelmében a bírósághoz fordulhasson. E § /2/ bekezdése úgy rendelkezik, hogy az /1/ bekezdésben foglaltak teljesülése érdekében a bíróság köteles a felet, ha nincs jogi képviselője perbeli jogairól és kötelezettségeiről -, a szükséges tájékoztatással ellátni, illetve meghatározott esetben részére jogi képviselőt kirendelni. A felperes alaptalanul hivatkozik arra, hogy az elsőfokú bíróság a perbeli jogairól és kötelezettségeiről őt nem tájékoztatta. A
8. április 10-én tartott tárgyalásról felvett jegyzőkönyv tartalmazza az eljárt bíróság által adott tájékoztatást, amely kitért a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szóló tényekre, a bizonyítási teherre, illetve a bizonyítás sikertelenségének a következményeire. Minden tekintetben megfelelt a Pp.
9. § /3/ bekezdésében meghatározott feltételeknek. Az ítélkezési gyakorlat kialakította azokat a szempontokat, amelyek alapján meghatározható, hogy az eljáró bíróságnak a Pp.
10. § /2/ bekezdése értelmében fennálló, a jogi képviselő nélkül eljáró fél részére adandó segítségnyújtási és tájékoztatási kötelezettsége mikor terjed ki arra, hogy meghatározott esetben a részére jogi képviselőt rendeljen ki. E szerint a bíróságot a nyilvánvalóan hátrányos helyzetben lévő fél jogérvényesítő képessége biztosítása érdekében terheli ez a kötelezettség (BH. 2004.431.). Az adott ügyben ezek a feltételek nem állottak fenn. A felperest semmi nem akadályozta, hogy a tárgyalásokon részt vegyen. Azokon meg is jelent. A bíróság által adott tájékoztatás ismeretében a nyilatkozatait megtehette. Bizonyítási indítványaira a bíróság a per eldöntéséhez szükséges tények megállapítása végett a bizonyítást lefolytatta. A keresetet nem csak a felperes által megjelölt jogcímek, hanem tartalma szerint is elbírálta. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemmel támadott ítéletet a Pp.
11. §-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes részére kirendelt pártfogó ügyvéd díját a 7/
12. (III.30.) IM rendelet
13. §-ának /4/ bekezdése, és
14. §-a alapján állapította meg. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes személyes költségmentességére tekintettel a 6/
15. (VI.26.) IM rendelet
16. §-ának /1/ bekezdése és
17. §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
18. augusztus
19. Dr. Uttó György s.k. a tanács elnöke, dr. Bella Mária s.k. bíró, dr. Erményi Lajos s. k. bíró A kiadmány hiteléül: Nné tisztviselő