Pfv.I.21.697/2008/8.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Gila Pál ügyvéd által képviselt felperesnek a személyesen eljárt I. rendű, II. rendű alperesek ellen életejáradéki szerződés megszüntetése iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 1.P.51.802/
- számon folyamatban volt, majd a Fővárosi Bíróság
- március 28-án meghozott 43.Pf.638.382/2007/
- számú rész- és közbenső ítéletével befejezett perében a felperes
- sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő r é s z í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 43.Pf.638.382/2007/
- számú jogerős „rész- és közbenső ítéletét" részítéletnek tekinti és hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 36.000 (Harminchatezer) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen a részítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A felperes
- június 29-én életjáradéki szerződést kötött az I. rendű alperessel, amelynek alapján a szerződésben írt életjáradék fizetése ellenében az I. rendű alperesre ruházta át a ... számú lakásingatlanát. A szerződésben holtigtartó haszonélvezeti jogot kötöttek ki az alperes részére és a felek megállapodtak a felperes javára szóló életjáradéki jog és az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzéséről is. A földhivatal az életjáradéki jogot nem, csak az elidegenítés és terhelés tilalmát, valamint a felperes holtigtartó haszonélvezeti jogát jegyezte be az ingatlan-nyilvántartásba. Az I. rendű alperes időközben eladósodott, a perbeli ingatlanra több végrehajtási jog - köztük a II. rendű alperes javára szóló is - bejegyzést nyert.
- július 5-én a II. rendű alperes az ingatlanra árverezett és annak tulajdonjogát megszerezte, de a tulajdonjog bejegyzésére még nem került sor. Az I. rendű alperes előbb az életjáradékot teljesítette, majd a fizetést beszüntette. A felperes keresetében az I. rendű alperessel szemben az életjáradéki szerződés megszüntetését, az eredeti állapot helyreállítását kérte a II. rendű alperes tűrésre kötelezésével. A II. rendű alperessel szemben kérte még a javára bejegyzett végrehajtási jog, a még be nem jegyzett tulajdonjog vagy az erre vonatkozó széljegy törlését. A II. rendű alperes a vele szembeni kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes és az I. rendű alperes közötti jogvita rá nem tartozik: életjáradéki jog az ingatlant nem terhelte, csupán haszonélvezeti jog és erre figyelemmel lakott értéken történt az ingatlan árverése. Az elsőfokú bíróság rész- és közbenső ítélettel határozott, melyben - egyebek mellett - a II. rendű alperessel szembeni keresetet elutasította. Határozatában a II. rendű alperessel szembeni kereset elutasítását azzal indokolta, hogy a II. rendű alperes a Ptk.
- §
(1)bekezdése szerint árverés útján jóhiszeműen megszerezhette az ingatlant. A végrehajtási jog bejegyzése hatósági kényszercselekmény, ez pedig nem tekinthető az I. rendű alperes elidegenítési és terhelési tilalommal ellentétes cselekményének. Hivatkozott arra is, hogy a Fővárosi Bíróság jogerős végzésében megállapította: a végrehajtási eljárás szabályosan zajlott le, az ingatlant a haszonélvező bentlakására figyelemmel lakottan árverezték, ezért a felperes sem a bejegyzett végrehajtási jog, sem a be nem jegyzett tulajdonjog vagy annak széljegye törlését a II. rendű alperessel szemben nem kérheti. Az elsőfokú bíróság utalt a Ptk. 587. §
(3)bekezdésének az életjáradéki jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez fűződő jogkövetkezményeire azzal, hogy a „jelen esetben nem erről van szó." A rész- és közbenső ítélet II. rendű rendelkezése ellen a felperes fellebbezett. alperesre vonatkozó A másodfokú bíróság ugyancsak rész- és közbenső ítéletet hozott, melyben az elsőfokú bíróság rész- és közbenső ítéletének nem fellebbezett rendelkezését nem érintette, fellebbezett rendelkezését annak helyes indokaira utalással helybenhagyta. A másodfokú bíróság a fellebbezésben foglaltak alapján megjegyezte, hogy a földhivatal „hiányos" határozatával csupán a felperes haszonélvezeti jogát és az elidegenítési és terhelési tilalmat jegyezte be, de ezt a felperes a határozat kézhezvételekor észlelhette volna és ellene 1998-ban jogorvoslattal élhetett volna. A jogerős határozat részbeni hatályon kívül helyezése és keresetének való helytadás, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Felülvizsgálati kérelmében az indokolási kötelezettség és a Pp. 235. §
(1)bekezdésében, a 253. §
(3)bekezdésében és 254. §
(3)bekezdésében foglaltak megsértésére, valamint az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 3. §
(3)bekezdésének figyelmen kívül hagyására hivatkozott. A felülvizsgálati kérelem indokolása szerint fellebbezésében azzal érvelt, hogy a földhivatal a 305.830/
- számú határozatával visszaható hatállyal az életjáradéki jogot bejegyezte, az erre vonatkozó határozatot is csatolta. A másodfokú bíróság ezt, a fellebbezésében hivatkozott új bizonyítékot nem értékelte és nem indokolta meg, hogy az miért nem alkalmas az elsõfokú ítélet megváltoztatására. Az Inytv.
- §
(3)bekezdésére történt hivatkozása szerint: egyes jogok és jogilag jelentős tények bejegyzése a későbbi jogszerzők szerzését korlátozza vagy feltételessé teszi. Álláspontja szerint a visszaható hatályú földhivatali bejegyzés megteremtette az alapot arra, hogy az ingatlanból (a tulajdonostól függetlenül) a Ptk. 587. §
(3)bekezdésében foglaltak szerint kielégítést kereshessen a szerződés megszüntetését követően. A II. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős rész- és közbenső ítélet hatályban tartására irányult. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság mindenekelőtt arra utal, hogy a felperes a perben több kereseti kérelmet terjesztett elő. Az I. rendű alperessel szemben az
- június 29-én kötött életjáradéki szerződés megszüntetését, az eredeti állapot visszaállítását kérte, a II. rendű alperes tűrésre kötelezésével. Kérte továbbá a II. rendű alperessel szemben a javára bejegyzett végrehajtási és be nem jegyzett tulajdonjog vagy az erre irányuló széljegy törlését. Az elsőfokú bíróság az életjáradéki szerződés megszüntetésére vonatkozó keresetet illetően a jogalapot közbenső ítélettel, míg a II. rendű alperessel szemben törlésre irányuló keresetet részítélettel bírálta el. A fellebbezés csak a II. rendű alperessel szemben meghozott rendelkezést támadta. Ebből következően a másodfokú eljárás tárgyát az elsőfokú bíróság részítéleti rendelkezése képezte, amelyben a bíróság a II. rendű alperessel szemben előterjesztett kereset önállóan is elbírálható része felől döntött. A másodfokú bíróság határozata ezért a Pp.
- §
(2)bekezdése szerinti részítéletnek minősül és azt a Legfelsőbb Bíróság is ekként vizsgálta felül. A felperes alapította. felülvizsgálati kérelmét eljárási szabálysértésre A Pp. 270. §
(2)bekezdése alapján felülvizsgálati kérelem jogszabálysértésre hivatkozással terjeszthető elő, amely jogszabálysértés anyagi vagy eljárásjogi jogszabálysértés lehet. Utóbbi azonban a felülvizsgálati kérelmet csak akkor alapozza meg, ha annak az ügy érdemi elbírálására is lényeges kihatása volt. A felperes felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy a fellebbezési eljárásban új bizonyítékot: az életjáradéki jogot bejegyző földhivatali határozatot csatolt, a másodfokú bíróság azonban annak értékelése nélkül döntött, mégpedig anélkül, hogy a bizonyíték mellőzésének okát adta volna. Tény, hogy a másodfokú bíróság eljárási szabályt sértett azzal, hogy a felperes által megjelölt bizonyítékot figyelmen kívül hagyta és annak indokát sem adta [Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó Pp. 221. §
(1)bekezdés]. Ez az eljárási szabálysértés azonban az ügy érdemi elbírálására nem hatott ki. A visszaható hatállyal bejegyzett életjáradéki jog figyelembevételéhez a felperesnek ugyanis a keresetét meg kellett volna változtatni. A II. rendű alperessel szembeni keresetének arra kellett volna irányulni, hogy az életjáradéki jog alapján a II. rendű alperessel szemben az ingatlanból kielégítést kereshet. Az elsőfokú eljárásban a felperesnek erre vonatkozó keresete nem volt (elsőfokú ítélet 5. oldal 2. bekezdés), de a keresetkiterjesztésnek a Pp. 247. §
(1)bekezdésében foglaltak is eljárási akadályát képezték volna. A Pp. 274. §
(3)bekezdése értelmében a felülvizsgálati tárgyalásra - a Pp.
- §-ában foglalt rendelkezések kivételével - a fellebbezési tárgyalás szabályai megfelelően irányadók, ezért a felülvizsgálati eljárásban sem lehet a keresetet megváltoztatni (BH
- évi
- számú eseti döntés). A felülvizsgálati eljárásban új jogcímre hivatkozni sem lehet, a felülvizsgálatra csak olyan jogi álláspont vagy mulasztás szolgálhat alapul, amely az eljárás korábbi szakaszaiban is a per tárgya volt (BH
- évi
- számú eseti döntés). Annak tehát, hogy a másodfokú bíróság a felperes által csatolt bizonyíték értékelése nélkül döntött és ebben a vonatkozásban indokolási kötelezettségének sem tett eleget, az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt. A perben érvényesített igény tárgyában - a fent kifejtettek szerint - a fellebbezésben megjelölt új bizonyíték ugyanis elbírálása esetén sem eredményezett volna a felperesre kedvezőbb határozatot. Ezen okból a jogerős határozat hatályon kívül helyezésének és új eljárás elrendelésének nincs helye. A Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján a jogerős - részítéletnek minősülő - határozatot hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati kérelem nem volt eredményes, az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban áthárítható költsége nem merült fel, a Legfelsőbb Bíróság ezért a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján - az eljárás ezen részében a meg nem határozható pertárgyérték alapulvételével - a felperest az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére kötelezte. Az részítélet ellen a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
- május
- Dr. Orosz Árpád sk. a tanács elnöke, Dr. Szabó Julia sk. előadó bíró, Dr. Csentericsné Dr. Ágh Bíró Ágnes sk. bíró K.Gyné A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselõ