FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA 3.Kf.27.558/2009/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Szabó László Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Szabó László ügyvéd által képviselt Fejér Megyei Önkormányzat (8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9.) felperesnek a jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- október
- napján kelt 28.K.31.707/2009/
- számú ítélete ellen a felperes
- sorszám alatt bejelentett fellebbezésére meghozta az alábbi Í T É L E T E T A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s A felperes közgyűlése 480/2007.(XII.20.) K.h.sz. határozatával döntött arról, hogy pályázatot nyújt be a … Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium fejlesztésére és bővítésére a KDOP-5.1.
- pályázati lehetőség keretében. A pályázati felhívás szerint a pályázatok kétfordulós eljárásban vesznek részt, a pályázónak az első fordulóban hozott támogatási döntéstől kezdődően hat hónap áll rendelkezésére a végleges pályázat kidolgozására. Amennyiben a fejlesztés építési engedély köteles, a második fordulóban építési engedély szintű tervdokumentáció és jogerős építési, valamint a projekt megkezdéséhez szükséges összes jogerős hatósági engedély szükséges. A felperes elkészítette és benyújtotta pályázatát, melyet a közreműködő szervezetként eljáró … befogadott és értékelésre bocsátott, erről a felperest
- március 14-én kelt levelében értesítette.
- augusztus 29-én kelt, a felpereshez szeptember 1-jén érkezett levelében azt közölte, hogy a pályázatot az első fordulóban 271.573.559 forint csökkentett összköltségvetéssel történő támogatásra érdemesnek ítélte, a támogatás összegét 244.416.203 forintban jelölte meg. Jelezte, hogy a második fordulóban való részvétel feltétele a … és a felperes által közösen kidolgozott ún. projekt fejlesztési útvonaltervben foglaltak megvalósítása. Az útvonalterv elkészítése érdekében a felek információs napot és személyes egyeztetést tartottak, melynek során a közreműködő szervezet közölte, hogy a szerződés megkötésének feltétele, hogy a felperes
- február 26-ig rendelkezzen a szükséges hatósági/építési engedélyekkel. A felperes által elkészített útvonaltervet a …
- november 14-én kelt értesítése szerint elfogadta. Ilyen előzmények után a felperes
- november 3-án döntött a közbeszerzésekről szóló
- évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.)
- §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Kbt. 135. §
(1)bekezdés szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás megindításáról és meghatározta a felhívni kívánt szervezeteket. Az eljárás megkezdéséről
- november 5-én 17 óra 10 perckor faxon tájékoztatta a Közbeszerzései Értesítő Szerkesztőbizottságát. Az eljárás választását azzal indokolta, hogy az általa előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatók, mivel a közbeszerzés támogatás segítségével valósul meg. A támogatási szerződés aláírásának feltétele, hogy a … által
- október 6-án aláírt útvonalterv alapján
- november 30-ig a gimnázium épülete bővítésének és felújításának kivitelezésére vonatkozó építési engedélyezési tervnek rendelkezésre kell állnia. Az első forduló döntéséről
- szeptember 1-én szerzett tudomást, ettől az időponttól kell számítani az útvonalterv, továbbá az engedélyezési terv elkészítését és a jogerős építési engedély megszerzését. A felhívott szervezetekkel
- november 5-én tárgyalt, másnap az eljárás nyertesével, a … Kft.-vel a tervezési szerződést megkötötte. Az alperes elnöke
- november 20-án kelt DT.838/4/
- számú iratában eljárást kezdeményezett a felperessel szemben a Kbt.
- §
(1)bekezdése szerint. Az eljárás megindításáról az alperes
- november 21-én értesítette a felperest. A hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban hozott D.555/6/
- számú határozatában az alperes megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt.
- §
(1)bekezdésére és 257. §
(1)bekezdésére tekintettel a Kbt. 125. §
(2)bekezdésének c) pontját, ezért 1 millió forint bírság megfizetésére kötelezte. A felperes kifogására vizsgálta, hogy a hivatalból kezdeményezett eljárás megindítására határidőben került-e sor és megállapította, hogy a felperes tájékoztatása
- november 5-én hivatali időn túl érkezett meg a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottságához, míg az eljárást kezdeményező irat
- november 20-án kelt, vagyis a Kbt.
- §
(1)bekezdése szerinti tizenöt napos határidőt a kezdeményező betartotta. Érdemben azt állapította meg, hogy a Kbt. 246. §
(7)bekezdése és 257. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó 125. §
(2)bekezdés c) pontjában írt feltételek nem álltak fennt, mert egyrészt a rendkívüli sürgősség nem a felperes által előre nem látható okból állt elő, másrészt a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények a felperes mulasztásából eredtek. A pályázati felhívás és útmutató szerint ugyanis már a pályázat benyújtásakor ismert volt a felperes előtt, hogy a támogatási szerződés aláírására csak azt követően kerülhet sor, ha az első fordulóban meghozott támogatási döntés időpontjától számított hat hónap alatt beszerzi azokat a dokumentumokat és engedélyeket, amelyeket a pályázati felhívás és az útmutató előírt. A releváns időpontként így legkésőbb a pályázat első fordulójának eredményéről szóló értesítés kézhezvételének időpontját, 2008. szeptember 1. napját kellett figyelembe venni, a felperes pedig mintegy két hónappal később, 2008. november 5-én kezdte meg a tárgyalásokat a felhívott ajánlattevőkkel. Saját döntése alapján várakozott az eljárás megindításával, melyet nem indokolt sem a projekt fejlesztési útvonalterv kidolgozása, sem pedig az, figyelemmel a Kbt. 48. §
(2);
(3)bekezdésére, hogy az első forduló döntését megelőzően nem rendelkezett pénzügyi fedezettel. A súlyos jogsértés indokolta a bírság kiszabását. Az alperes határozatának megváltoztatása, a jogsértés mellőzése és a bírság törlése iránt előterjesztett felperesi keresetet az elsőfokú bíróság elutasította. Megállapította, hogy a kezdeményező irat határidőben érkezett, mivel az eljárásban az alperes elnöke a Kbt. 329. §
(1)bekezdése alapján járt el, ezért a Kbt. 327. §
(2)bekezdésében foglalt szabályozás nem alkalmazható. A felek nem vitatták, hogy a felperes
- november 5-én, de hivatali időn túl küldte meg a Szerkesztőbizottsághoz tájékoztatását, a Döntőbizottság elnöke pedig november 20-án kezdeményezte az eljárást, így a tizenöt napos határidő elmulasztása nem volt megállapítható. Érdemben kifejtette, hogy a felperes nem választhatta jogszerűen az alkalmazott eljárást, mert már
- március 14-étől lehetősége volt közbeszerzési eljárás indítására, de legalább annak előkészítésére. Egy esetleges eredménytelen pályázat kockázatának és a tényleges támogatói döntés bevárásának mérlegelésével a felperes önmagát hozta olyan helyzetbe, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást jogszerűen nem alkalmazhatta, mivel az előre nem látható okot maga szolgáltatta azzal, hogy a
- szeptember 1-jén kézhez vett értesítést követően nem tette közzé felhívását, hanem csak két hónappal később kezdte meg a tárgyalásokat a kiválasztott ajánlattevőkkel. A közbeszerzési eljárás megindításának nem képezhette gátját az útvonalterv későbbi elfogadása sem, mert az nem volt más, mint a projektfejlesztési folyamat általa történt rögzítése. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes élt fellebbezéssel annak megváltoztatása és kereseti kérelmének megfelelő döntés meghozatala iránt. Alapvetően a kezdeményező irat határidőn túli érkezésével érvelt, azzal az indokkal, hogy a Kbt.
- §-a nem teszi kötelezővé a hivatali időn belüli iratbenyújtást. Az iratok beérkezésének időpontja
- november
- napja, ettől számítottan tizenöt nap állt a kezdeményező rendelkezésére, amely határidő november 20-án letelt. A jogorvoslati eljárás megindításáról szóló értesítés időpontja
- november
- napja, tehát a tizenhatodik nap, vagyis a kezdeményezés elkésett. Kifejtette, hogy a hivatalból indult eljárásokban a kezdő irat a Kbt.
- §
(1)bekezdése szerint a döntőbizottság értesítése az eljárás megindításáról, nem pedig a kezdeményező irat. A tizenöt napos határidő a Kbt. 327. §
(2)bekezdésére, és a 323. §
(2)bekezdésére figyelemmel jogvesztő. Az eljárásfajta választását változatlanul jogszerűnek minősítette, mert álláspontja szerint a rendkívüli sürgősséget megalapozó körülmények fennálltak. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és perköltséget kért. Határozatában foglalt érdemi érvei változatlan fenntartásával, melyet az elsőfokú bíróság is elfogadott, azt emelte ki, hogy a kezdeményezés nem késett el, mert a Kbt. 327. §
(2)bekezdése a tárgyi ügyben nem alkalmazható. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság az alperes által teljes körűen feltárt tényállás alapján helyesen foglalt állást mind a kezdeményező irat határidőben érkezéséről, mind a választott eljárás jogsértő jellegéről. Indokaival a másodfokú bíróság alapvetően egyetért. A fellebbezés kapcsán szükségesnek tartja annak kiemelését, hogy az alperes eljárását a Kbt. 326. § szerint hivatalból a 327. §
(1);
- § és
- § szerinti esetekben indítja meg. Ez utóbbi - a perben is alkalmazandó eljárás - annyiban különbözik az előző kettőtől, hogy a Döntőbizottság elnökének határozata megindítja az eljárást minden további intézkedés nélkül, míg a másik két esetben a kezdeményezés mellett további, a Döntőbizottság részéről szükséges, a Kbt.
- §
(4)bekezdés szerinti intézkedés az eljárás megindításának aktusa. A Kbt. 329. §
(1)bekezdése a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdéséről a Közbeszerzési Döntőbizottság részére megküldött iratok beérkezésétől számított tizenöt napon belül biztosítja a Döntőbizottság elnöke részére, hogy a Kbt. szabályainak, illetve alapelveinek feltételezett megsértése esetén hivatalból megindítsa a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását. A Kbt. 330. §
(1)bekezdése szerint az alperes az eljárás megindításáról az ügyfeleket és a közbeszerzési ügyben érdekelteket értesíti és felhívja, hogy öt napon belül küldjék meg észrevételeiket. A hivatalból indult eljárás esetén csak a Kbt.
- és
- § szerinti kezdeményező iratot kell az értesítendők részére megküldeni. Az alperes elnöke kezdeményező iratában (határozatában) a feltételezett jogsértés tudomásszerzésének időpontját
- november 5-ében jelölte meg, ettől számított tizenöt napon belül határozott az eljárás hivatalbóli megindításáról. A felperes abban téved, hogy az eljárást megindító iratot összekeveri a jogorvoslati eljárás megindításáról szóló értesítéssel, ez utóbbi külön jogintézmény. A
- november 21-én kelt értesítés, a
- november 5-i tájékoztatáshoz és tudomásszerzéshez képest valóban a
- nap. A hivatalbóli kezdeményezéstől azonban nem vált el az eljárás megindítása, a jogorvoslati eljárást nem az ügyfél számára közölt értesítés, hanem a Döntőbizottság elnökének kezdeményező irata indította meg. Késedelemről tehát nincs szó. Mindezekre figyelemmel helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a jogorvoslati kérelem nem késett el, ezért a felperes által indított közbeszerzési eljárást érdemben helyesen vizsgálta az alperes. Osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját a másodfokú bíróság abban, hogy az alperes alappal állapította meg az eljárásfajta választásának jogszerűtlenségét, ennek helyes indokát adta. A felperes előtt a pályázati felhívás és útmutató alapján ismert volt az a tény, hogy a második fordulóban az építési engedély köteles beruházások esetén csatolni kell a tervdokumentációt és a szükséges jogerős hatósági engedélyeket. A felperes az első forduló eredményéről az értesítést
- szeptember 1-jén megkapta, ehhez képest
- november
- napjáig semmit sem tett a beszerzés előkészítése, elindítása, a szükséges dokumentumok beszerzése érdekében, arra a tudomásszerzéstől számított két hónap elteltével került csak sor. Ez a késlekedés volt az, amit az alperes a felperes terhére rótt. A késedelem elfogadható okát, annak cáfolatát a felperes kereseti érvei nem tárták fel, illetve nem adták. A fellebbezés további, értékelhető érvelést pedig nem tartalmazott. Az alperes azt nem rótta a felperes terhére, hogy a
- március 14-én kelt, a pályázat befogadásáról szóló tájékoztatás ismeretében nem kezdte meg a közbeszerzési eljárás előkészítését. Az elsőfokú bíróságnak ezért azt a megállapítását, hogy a felperesnek már
- március 14-től lehetősége volt a közbeszerzési eljárás megindítására, de legalább annak előkészítésére, a másodfokú bíróság mellőzi. Mindezen pontosítással a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(2)bekezdése értelmében helybenhagyta. A sikertelenül fellebbező felperest a Pp. 78. §
(1);
(2)és 79. §
(1)bekezdése értelmében kötelezte az alperes másodfokú perköltségének megfizetésére. A felperes teljes személyes illetékmentessége folytán a feljegyzett fellebbezési illetéket a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §a értelmében az állam viseli. Budapest,
- április
- napján Dr. Sára Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Szőke Mária s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Páldy Zsuzsanna s.k. előadó bíró,