← Magyarország

Bf.177/2007/15 – Szegedi Ítélőtábla

Szegedi Ítélőtábla Bf.I.177/2007/

  1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN A Szegedi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Szegeden,
  2. évi szeptember hó
  3. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozta a következő ÍTÉLETET: A jelentős mennyiségű kábítószerrel visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt I.rendű vádlott és társai ellen indított büntetőügyben a Csongrád Megyei Bíróság
  4. évi március hó
  5. napján kihirdetett 3.B.27/2006/
  6. számú ítéletének I. rendű, II. rendű, IV. rendű, VIII. rendű és X. rendű vádlottakra vonatkozó részét m e g v á l t o z t a t j a az alábbiak szerint: X.r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház. Az első fokú eljárás során felmerült és I.rendű vádlottat terhelő bűnügyi költség összege helyesen: 530.712.- (ötszázharmincezer-hétszáztizenkettő) forint, II.rendű vádlottat terhelő: 44.557.- (negyvennégyezer-ötszázötvenhét) forint, IV.rendű vádlottat terhelő: 96.948.- (kilencvenhatezer-kilencszáznegyvennyolc) forint. I.rendű, II.rendű, IV.rendű vádlottak egyetemleges bűnügyi költség megfizetésére kötelezését mellőzi. Az állam terhén maradó bűnügyi költség összege (kettőszázhetvenhétezer-hatszázötvenhárom) forint. helyesen: 277.653.- Egyebekben az első fokú ítéletnek I. rendű, II. rendű, IV. rendű, VIII. rendű. és X. rendű vádlottakra vonatkozó részét helybenhagyja. A kiszabott szabadságvesztésbe X.rendű vádlott által az első fokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt beszámítja. Felhívja az elsőfokú bíróságot, hogy III. rendű és V. rendű vádlottakra vonatkozóan a bűnügyi költség összegéről különleges eljárás keretében utólag határozzon. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: Az elsőfokú bíróság I.rendű vádlottat kábítószerfüggőként elkövetett jelentős mennyiségű kábítószerrel visszaélés bűntette, kábítószerfüggőként elkövetett kábítószerrel visszaélés vétsége miatt - halmazati büntetésül - 3 év 8 hónap börtönre, 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. II.rendű vádlottat kábítószerrel visszaélés vétsége miatt egy évre próbára bocsátotta, IV. rendű vádlottat 2 rb. kábítószerrel visszaélés vétsége miatt - halmazati büntetésül - 400 napi tétel, összesen 200.000.- forint pénzbüntetésre, VIII. rendű vádlottat kábítószerrel visszaélés vétsége, kábítószerrel visszaélés előkészületének bűntette, lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt - halmazati büntetésül - 2 év végrehajtásában 5 év próbaidőre felfüggesztett börtönre, X. rendű vádlottat jelentős mennyiségű kábítószerrel visszaélés bűntette miatt 6 év 6 hónap börtönre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő szabadságvesztésbe történő beszámításáról, valamint a bűnjelekről. A felmerült bűnügyi költségből I.r. vádlottat 193.707.- forint, II.r. vádlottat 37.655.- forint, IV.r. vádlottat 90.043.- forint, VIII.r. vádlottat 66.930.- forint, X.r. vádlottat 116.990.- forint megfizetésére, I. és fellebbezéssel nem érintett III.r. vádlottat egyetemlegesen 652.960.- forint, I., III. és IV.r. vádlottakat egyetemlegesen, további 11.200.- forint, I., II., III. és IV.r. vádlottakat egyetemlegesen további 30.008.- forint megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy az állam 161.250.- forint bűnügyi költséget visel. Bf.I.177/2007/
  7. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezést jelentettek be: Az ügyész, az I., II., IV., VIII. és X.r. vádlottak terhére részben téves tényállás megállapítás és téves minősítés miatt, súlyosítás érdekében. Az I.r. vádlott és védője enyhítés érdekében, melyet a fellebbezési szakban módosított tartalommal tartottak fenn, mely szerint indítványozták az I.r. vádlott részbeni felmentését, másodlagosan a terhére rótt cselekmény eltérő minősítését, valamint a kiszabott büntetés enyhítését. A II.r. vádlott és védője felmentés, VIII.r. vádlott és védője enyhítés, a X.r. vádlott és védője felmentés érdekében, mely fellebbezést a másodfokú eljárás során akként módosítottak, hogy elsődlegesen az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését, másodlagosan X.r. vádlott felmentését, harmadlagosan eltérő minősítés, a kiszabott büntetés enyhítését indítványozták. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség az ügyészi fellebbezést fenntartva részbizonyítás elrendelését indítványozta. A részbizonyítás lefolytatása után a fellebbezést a főügyészség módosított tartalommal tartotta fenn, indítványozta, hogy az ítélőtábla az első fokú ítéletnek I., II. és IV.r. vádlottra vonatkozó részét helyezze hatályon kívül és kötelezze az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására. VIII. és X.r. vádlottak esetében indítványozta az első fokú ítélet megváltoztatását, VIII.r. vádlott esetében a szabadságvesztés próbaidőre történő felfüggesztésének mellőzését és vele szemben közügyektől eltiltás kiszabását, míg a X.r. vádlott esetében a fő- és mellékbüntetés súlyosítását és a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának fegyházban történő megállapítását. Az ítélőtábla a fellebbezések közül az ügyész X.r. vádlottat érintő a súlyosabb végrehajtási fokozat megállapítására irányuló fellebbezést ítélte alaposnak. A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint az első fokú ítélet részben megalapozatlan volt az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást hiányosan folytatta le, ugyanis nem hallgatta ki tanúként az ügyész által meghallgatni indítványozott (név) programozó informatikus szakembert. Véleménye szerint, ezen bizonyítás hiányában a tényállás hiányos, illetőleg részben ellentétes az iratok tartalmával. Az ítélőtábla osztotta a főügyészség ide vonatkozó álláspontját, ezért a Be.
  8. §

(1),
(2)bekezdése alapján részbizonyítást rendelt el, melynek keretében tanúként kihallgatta (név)-t, az ORFK Gazdasági és Informatikai Főosztályának programfejlesztő informatikusát. IV.r. vádlott védőjének ezt meghaladó bizonyítási indítványát az ítélőtábla a határozatban később kifejtendő jogi álláspontjára figyelemmel elutasította. A fentiekben megjelölt részbizonyítás, valamint az iratok egybehangzó adatai alapján az ítélőtábla az első fokú ítélet tényállását a Be. 352. §
(1)bekezdés a) pontja alapján az alábbiak szerint kiegészítette, illetőleg helyesbítette: I.rendű vádlott az előzetes letartóztatásból történő szabadulása után pultosként dolgozik, havi 60-70.000.- forint jövedelemmel rendelkezik. Tanulói jogviszonyt létesített a (intézmény neve)-ban. A II.rendű vádlott által lízingelt gépkocsi már nincs a II.r. vádlott tulajdonában. VIII. rendű vádlott magas vérnyomásos megbetegedésben szenved és gondozza beteg, idős édesanyját is. X. rendű vádlott a vele szemben Németországban kiszabott 4 évi börtönbüntetéséből jó magaviselete miatt felezéssel 2 év kitöltése után szabadult, egyben Németország területéről kiutasították. I/
  1. tényállási pont: a III.r. vádlott által I.r. vádlottnak átadott 398 darab tabletta 25,32 ± 1,58 - helyesen - gramm MDMA-t tartalmazott. A III.r. vádlottól - helyesen - 59 darab szív lenyomatú tablettát foglaltak le. A tényállás I/
  2. pontja: I.r. vádlott V.r. vádlottnak történő értékesítése kapcsán (első fokú ítélet
  3. oldal
  4. bekezdés) az MDMA tartalmat MDA tartalomra helyesbíti.
  5. oldal
  6. bekezdését akként helyesbíti, hogy az I.r. vádlott által ténylegesen értékesített, valamint értékesítési célból megszerzett kábítószerek egyfajtára átszámított összhatóanyag tartalma volt 43,80355 gramm. A I/
  7. tényállási pontban a I/1/b. pontot I/
  8. pontra helyesbíti. Bf.I.177/2007/
  9. A I/
  10. pontban (első fokú ítélet
  11. oldal
  12. bekezdés) 2 gramm mariuhána hatóanyag tartalma 0,0002 gramm delta-9-THC volt. A tényállás I/
  13. a 2 db Extasy tabletta hatóanyag tartalma - helyesen - 0.08 gramm MDA bázis volt. A delta-9-THC a 14/
  14. (IV.29.) Kormány rendelet p.
  15. számú jegyzéke alapján pszichotróp anyagnak minősül. Egyebekben az első fokú ítélet tényállása hiánytalan, azt az ítélőtábla a fenti kiegészítésekkel, illetőleg helyesbítésekkel határozatának alapjául elfogadta. A megalapozatlanság miatti hatályon kívül helyezésre irányuló indítványok közül az ügyész kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság megalapozatlanul állapította meg, hogy az I.r. vádlott a cselekmények elkövetése idején kábítószerfüggő volt. Míg X.r. vádlott és védője azt kifogásolták, hogy az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapította meg a X.r. vádlott vonatkozásában a kábítószer-függőséget. Az ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen döntött, amikor az I.r. vádlott esetében megállapította, hogy a bűncselekmények elkövetése idején kábítószer-függő volt. E kérdésben mind a nyomozati, mind pedig a bírósági szakban szakértői vélemények beszerzésére került sor. A nyomozás során
  16. sz. szakértő neve és
  17. sz. szakértő neve szakértők akként foglaltak állást az I.r. vádlott esetében, hogy a cselekmény elkövetésének idején fennálló drogfüggőséget sem kizárni, sem bizonyítani nem lehet. A tárgyalási szakban eljárt
  18. sz. szakértő neve és
  19. sz. szakértő neve szakértők azonban az I.r. vádlott ezen időszakban fennálló kábítószer-függőségét valószínűsítették. Az elsőfokú bíróság az így rendelkezésre álló adatokból a kialakult bírói gyakorlatnak megfelelően járt el, amikor a vádlottra nézve kedvezőbb körülményt, azaz a drogfüggőséget állapította meg. Hasonlóképpen járt el a vádlottak elmeállapotának vizsgálata során a Legfelsőbb Bíróság a BH.
  20. évi
  21. számú jogeset és a BH.
  22. évi
  23. számú jogeset tanúsága szerint. A X.r. vádlott vonatkozásában is két szakértői vélemény került beszerzésre az eljárás során. A nyomozati szakban
  24. sz. szakértő neve és
  25. sz. szakértő neve szakértők akként foglaltak állást, hogy kétséget kizáróan objektív adattal nem bizonyítható, hogy a X.r. vádlott a cselekmény idején kábítószer-függőségben szenvedett. A bíróság által kirendelt
  26. sz. szakértő neve és
  27. sz. szakértő neve szakértői páros akként foglalt állást, hogy a X.r. vádlott sem a vizsgálat idején, sem a cselekmény elkövetésének idején nem minősült kábítószerfüggőnek. Helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor az egymásnak egyébként sem ellentmondó szakértői vélemények figyelembevételével kizárta a X.r. vádlott függőségét. Mindezekből következik, hogy az első fokú ítélet I. és X.r. vádlott drogfüggőségére vonatkozóan nem szenved megalapozatlanságban. Az ügyészség álláspontja szerint további megalapozatlansági okot eredményezett, hogy az elsőfokú bíróság a IV.r. vádlott nyomozati vallomását kirekesztette a bizonyítékok köréből. A fellebbezési eljárásban lefolytatott bizonyítás eredményeként az állapítható meg, hogy a robotzsaru programban elképzelhető valamilyen kívülálló körülmény - pl. áramszünet - aminek következtében a törvényes kihallgatáson olyan jegyzőkönyv születik, mint jelen ügyben. A IV.r. vádlott első rendőrségi kihallgatásáról készült jegyzőkönyv közokirat. A közokirat arra bizonyíték, hogy a több mint öt oldalas jegyzőkönyv négy perc alatt készült el. Hiszen a jegyzőkönyv felvételének kezdő időpontja 15 óra 12 perc, míg a jegyzőkönyv lezárása 15 óra 16 perckor történt. Az ítélőtábla álláspontja szerint ezen bizonyíték megdöntésére nem alkalmas a fellebbezési eljárásban kihallgatott tanú vallomása. A tanú vallomásának tartalmát tekintve pedig, a további bizonyítástól sem várható olyan adat, ami a közokirat bizonyító erejét megdöntené. Miután ezen közokirat szerint a kihallgatás törvényessége kétséges, ezért helyesen döntött az elsőfokú bíróság, amikor a IV.r. vádlott első gyanúsítotti kihallgatási jegyzőkönyvében rögzítetteket a bizonyítékok köréből kirekesztette. Az iratokból megállapítható, hogy a IV.r. vádlottat fél szál marihuánás cigaretta elfogyasztásával gyanúsította meg a rendőrség. A gyanúsítás tartalmazza a cselekmény leírását és jogszabályi minősítését is. Ezt követően azonban a folytatólagos gyanúsítotti kihallgatás alkalmával megváltozott a gyanúsítás tárgya, azonban a nyomozó hatóság a megváltozott gyanúsításnak csak a jogszabály szerinti minősítését közölte, tényállás nélkül. E körben az ítélőtábla osztotta az elsőfokú bíróság azon álláspontját, mely szerint a folytatólagos gyanúsítotti kihallgatás adatai olyan bizonyítási eszközből származnak, amely az eljárásban résztvevő felek eljárási jogainak lényeges korlátozásával került beszerzésre. Így helyesen döntött, amikor ezen jegyzőkönyv tartalmát sem értékelte bizonyítékként. Bf.I.177/2007/
  28. Az ítélőtábla álláspontja szerint a további bizonyítástól sem várható eredmény, mert a másodfokú bíróság által meghallgatott tanú csak a lehetőségekről tudna beszámolni, mely lehetőségek nem elegendőek a közokirati bizonyíték bizonyító erejének megdöntésére. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla nem rendelt el további bizonyítást és mindezekből következően arra az álláspontra helyezkedett, hogy az elsőfokú bíróság ítélete nem megalapozatlan, így annak hatályon kívül helyezésre nincs ok. A X.r. vádlott védője fellebbezése indokolásában - mely az ítélet hatályon kívül helyezésre irányult - hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság iratellenesen állapított meg terhelő tényállást a X.r. vádlott vonatkozásában. Az ide vonatkozó tényállásrészt az elsőfokú bíróság a bizonyítékok mérlegelése alapján állapította meg, ennek során az elsőfokú bíróság mind a III., mind pedig az I.r. vádlottat szavahihetőnek ítélte és az ő vallomásuk alapján került megállapításra, hogy a X.r. vádlott megbízása alapján történt a 998 darab tabletta értékesítése, valamint az, hogy a X.r. vádlott legalább két Extasy tablettát adott át a vádlottnak. Ebből következően tehát az erre irányuló fellebbezés a bizonyítékok mérlegelése ellen irányul. Mindezeken túlmenően az ítélőtábla álláspontja szerint a II. és X.r. vádlottak felmentését célzó fellebbezések szintén a bizonyítékok mérlegelése ellen irányulnak. Azt sérelmezik, hogy az elsőfokú bíróság a II. és X.r. vádlottak tagadásával szemben a terhelő bizonyítékokat, így II.r. vádlott esetében az V.r. vádlott terhelő vallomását, illetőleg X.r. vádlott esetében a már fentiekben említett III. és I.r. vádlotti vallomásokat fogadta el. Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást széles körben lefolytatta, részletesen számot adott arról, hogy a cselekmények kapcsán mely bizonyítékokat fogadta el. Indokolási kötelezettségének mindenben eleget tett, indokai megfelelnek az okiratban rögzítetteknek. A bizonyítékok értékelése az azokat közvetlenül észlelő elsőfokú bíróság feladta. Megalapozott tényállás esetén a bizonyítékok eltérő értékelésére a másodfokú eljárásban nem kerülhet sor, így a tényállást támadó és kizárólag a bizonyítékok mérlegelése ellen irányuló, fentiekben részletezett, fellebbezések tehát eredményre nem vezethettek. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a megalapozott tényállás alapján a vádlottak bűnösségére következtetett és cselekményeiket döntően a törvénynek megfelelően minősítette. Azt az ítélőtábla csak annyiban pontosítja, hogy az I.r. vádlott tényállás I/
  29. alatti cselekménye Btk. 282/C. §
(2)bekezdés II., IV. fordulat
(4)bekezdés - helyesen - 2. tétel, valamint VIII.r. vádlott esetében a lőfegyverrel visszaélés bűntette - helyesen - a Btk. 263/A. §
(1)bekezdés a) pont III. fordulatába ütközik. Az elsőfokú bíróság által értékelt bűnösségi körülmények kiegészítésre, illetőleg helyesbítésre szorulnak: A másodfokú bíróság mindegyik vádlott vonatkozásában további enyhítő körülményként értékelte a hosszú büntetőeljárás hatálya alatt állást. Mindezeken túlmenően a II.r. vádlott esetében tovább enyhít, hogy élettársa kiskorú gyermekét is tartja, valamint VIII.r. vádlott esetében igazolt betegsége. A súlyosító körülmények tekintetében I. és X.r. vádlott esetében mellőzi, hogy a cselekményt a minősítést megalapozót többszörösen meghaladó hatóanyag tartalmú kábítószerre nézve követték el, tekintettel arra, hogy a bírói gyakorlat nem ilyen, hanem jóval magasabb mértéknél állapítja meg ezt a súlyosító körülményt. Az így kiegészített és helyesbített bűnösségi körülmények mellett is az ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú bíróság által kiszabott fő- és mellékbüntetések arányosak, azok lényeges súlyosítása vagy enyhítése nem indokolt. A VIII.r. vádlott esetében egészségi állapota és az általa gondozott édesanyjának egészségi állapota nem indokolja a szabadságvesztés végrehajtását és ezen körülmények indokolják az enyhébb végrehajtási fokozatot. Az elsőfokú bíróság X.r. vádlott vonatkozásában enyhébb végrehajtási fokozatot állapított meg, azonban elmulasztotta ennek indokát adni. Az ítélőtábla sem az elkövető személyiségére, sem pedig a bűncselekmény indítékára figyelemmel nem találta ezt indokoltnak, ezért megállapította, hogy a X.r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtási fokozata a Btk. 42. §
(2)bekezdés b/
  1. pontja értelmében fegyház. Az elsőfokú bíróság az alkalmazott jogszabályhelyeket részben tévesen, részben hiányosan hívta fel. Így I., VIII. és X.r. vádlottak esetében nem hívta fel a Btk.
  2. §
(2)bekezdését, VIII.r. vádlott esetében továbbá a Btk. 85. §
(3)bekezdését, VIII.r. vádlott esetében a helyes jogszabályi hivatkozás Btk. 42. §
(2)bekezdés b/
  1. pont, továbbá nem hivatkozott a Btk.
  2. § a) pontjára, X.r. Bf.I.177/2007/
  3. vádlott esetében a Btk. 53.,
  4. §
(1)bekezdésére, noha ezen jogszabályhelyeket alkalmazta, így ezekre való hivatkozást az ítélőtábla jelen határozatával pótolta. Az elsőfokú bíróság a bűnügyi költség kiszámításánál számítási hibát vétett. Az I.r. vádlott vonatkozásában a védői díj egy részét elengedte, ugyanakkor ennek az összegnek a meghatározásánál számítási hibát vétett. Az I.r. vádlott, amíg védőjét nem hatalmazta meg, a tárgyalási szakban költségmentességet élvezett, ezért vonatkozásában 60.000.- forint védői díj az, amit az állam visel. A II.r. vádlott vonatkozásában helyesen járt el, hogy bizonyos szakértői díjak megfizetése alól mentesítette őt, tévedett azonban, amikor az I., II. és III.r. vádlott vonatkozásában felmerült 652.960.-forint megfizetésére I. és III.r. vádlottakat kötelezte egyetemlegesen. Mindezeken túlmenően nem részletezte, hogy az I., III. és IV.r. vádlottak által egyetemlegesen megfizetni kötelezett 11.200.- forint bűnügyi költség miből adódik, valamint az I., II., III. és IV.r. vádlottak által szintén egyetemlegesen megfizetni kötelezett 30.008.- forint bűnügyi költség összege helyesen: 27.608.forint. Ezért az ítélőtábla az első fokú bűnügyi költséget újra számolva I.r. vádlottat 530.712.- forint, III.r. vádlottat 44.557.- forint, IV.r. vádlottat 96.948.- forint megfizetésére kötelezte, míg az állam terhén maradó bűnügyi költség összegét 277.653.- forintban állapította meg I., II. és IV.r. vádlottak egyetemleges kötelezését pedig mellőzte a Be. 338. §
(1),
(2),
(3)és
(4)bekezdése, valamint 339. §
(1)bekezdése alapján. Az I.r. vádlottat terhelő, valamint az állam terhén maradó bűnügyi költség kiszámításánál az ítélőtábla az első fokú határozatban megjelölt 652.960.- forintot három részre bontotta, mivel ezen összeg fellebbezéssel nem érintett III.r. vádlottat is terheli, míg a II.r. vádlott ezen szakértői véleménnyel kapcsolatos bűnügyi költség részére pedig megállapította, hogy azt az állam viseli. A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla az ügyész fellebbezését részben alaposnak ítélve, az elsőfokú bíróság ítéletének I., II., IV., VIII. és X.r. vádlottakra vonatkozó részét a Be. 372. §
(1)bekezdés alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, egyebekben pedig a Be. 371. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Az ítélőtábla a X.r. vádlott által az első fokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe a Btk. 99. §
(1)és
(2)bekezdése alapján beszámította. Észlelte az ítélőtábla, hogy az első fokú bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezése fellebbezéssel nem érintett vádlottat is érint, így III.r. vádlottat. Valamint az elsőfokú bíróság V.r. vádlott esetében tévesen állapította meg az általa fizetendő bűnügyi költség összegét, ezért felhívta az elsőfokú bíróságot, hogy az őket érintő bűnügyi költség összegéről különleges eljárás keretében utólag határozzon. Szeged,
  1. évi szeptember hó
  2. napján Dr. Hegedűs István s.k. a tanács elnöke Sefta Márta dr. s.k. a tanács tagja előadó Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács tagja A Csongrád Megyei Bíróság 3.B.27/2006/
  3. számú ítéletének I.rendű, II. rendű, IV. rendű, VIII. rendű, és X. rendű vádlottra vonatkozó és a Szegedi Ítélőtábla Bf.I.177/2007/
  4. számú ítéletével meg nem változtatott része
  5. évi szeptember hó
  6. napján jogerős és - a VIII.r. vádlott esetében fel nem függesztett részében végrehajtható. Szeged,
  7. évi szeptember hó
  8. napján Dr. Hegedűs István s.k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.