Gfv.30357/2008/6 – Kúria

Gfv.X.30.357/2008/6.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉVEN! A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság a dr.Bándi Gábor ügyvéd által képviselt felperesnek a dr.Nagy Gabriella ügyvéd által képviselt alperes ellen társasági határozat hatályon kívül helyezése iránt a Pest Megyei Bíróság előtt 5.G.40.030/

1. számon indult ügyben, melyben az alperes pernyertességének előmozdítása végett a dr.Bobay Beatrix ügyvéd által képviselt beavatkozó beavatkozott a Fővárosi Ítélőtábla
2. március 18-án kelt 10.Gf.40.002/2008/
3. számú ítéletével befejezett perben az alperesi beavatkozó által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.002/2008/
4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperesi beavatkozót, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000,- Ft Áfát is tartalmazó felülvizsgálati perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : Az alperes közös vállalat átalakulásával jött létre, tevékenysége raktárak üzemeltetése. Az alperes társasági szerződésének 14.
5. pontjának első mondata értelmében: "a társaság a tagok viszonylatában quasi non-profit gazdálkodást folytat, azaz a Társaság által nyújtott a társasági szerződésben részletezett szolgáltatásokat általában önköltségen nyújtja." Az alperes tagjai közül többen ma már nem rendelkeznek raktár tulajdonnal, nem veszik igénybe a társaság szolgáltatásait. Az alperes ügyvezetője
6. május 31-ére taggyűlést hívott össze, melynek napirendjén szerepelt többek között a
7. évi beszámoló elfogadása, az
8. számú napirendi pont "egyebek"-ként volt megjelölve. Az alperes ügyvezetője
9. május 26-án levélben az egyik perben nem álló tag indítványára újabb napirendi pontot jelölt meg "javaslat a díjak elszámolására" címmel. A javaslat célja az volt, hogy a raktár tulajdonos tagokat megillető, a társaság szolgáltatásainak önköltségi áron történő igénybevétele a tagok vonatkozásában megszűnjön, vagy jelentősen csökkenjen, s ezáltal valamennyi tag számára kifizethető részesedés növekedjen. A
10. május 31-én megtartott taggyűlés határozatképes volt, azon a leadható szavazatok 90,3%-a jelen volt. A taggyűlés 13/2006.05.
11. számú határozata az alábbiak szerint szól: "a
12. évben kialakított 35.911.962,-Ft kedvezmény üzletrészarányos különbözete a
13. évi tagi kötelezettségekben kerüljön rendezésre, kompenzálásra." Ezt követően a taggyűlés elfogadta az alperes
14. évi mérlegét, döntött az osztalék kifizetéséről. Az alperes
15. számú napirendi pontként tárgyalta a "javaslat a díjak elszámolására" vonatkozó napirendi pontot, de ezt a határozati javaslatot a taggyűlés nem fogadta el. Felperes keresetében az alperes 13/2006.05.
16. számú határozatának hatályon kívül helyezését kérte, a gazdasági társaságokról szóló
17. évi CXLIV.tv. (
18. évi Gt.) 153.§ /3/ bekezdésében foglaltakra hivatkozással. Álláspontja szerint a taggyűlés keresettel támadott határozatát úgy hozta meg, hogy az adott kérdés a taggyűlés napirendjére nem volt tűzve. Az alperes, az alperesi beavatkozó a kereset elutasítását kérte. A Pest Megyei Bíróság
19. augusztus 30-án kelt ítéletével az alperes 13/2006.05.
20. számú taggyűlési határozatát hatályon kívül helyezte, rendelkezett a perköltség viseléséről. Ítélete indokolásában kifejtette, a vonatkozó határozati javaslatot dr.Berényi Csaba kiegészítő javaslatként vette a taggyűlés napirendjére, így a taggyűlés az
21. évi Gt. 153.§ /2/ és /3/ bekezdésében írtak megsértésével hozta meg határozatát. A határozat valójában az alperes társasági szerződése
22. pontját módosítaná, így a határozat nemcsak a Gt. fenti rendelkezésébe, hanem a társasági szerződésbe is ütközik. A 13/2006.05.
23. számú határozat tárgya az "egyebek" alá nem tartozik, a taggyűlés nem is így tárgyalta. "Egyebek" címszó alatt egyébként sem lehetne a fenti kérdésben határozni. Rámutatott továbbá az alperes társasági szerződésének
24. pontja csak a taggyűlés egyhangú határozatával lenne módosítható, figyelemmel az
25. évi Gt.160.§-ában írtakra. A Fővárosi Ítélőtábla
26. március 18-án kelt ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, a perköltségre vonatkozó rendelkezést részben megváltoztatta és az alperest és a beavatkozót terhelő perköltség összegét leszállította. Rendelkezett a másodfokú perköltség viseléséről. A másodfokú bíróság ítélete indokolásában kifejtette, helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a 13/2006.05.
27. szám alatt meghozott taggyűlési határozat az
28. évi Gt. 153.§ /2/ és /3/ bekezdésébe ütközött, mivel annak tárgya napirendi pontként felvételre nem került, sem az eredeti meghívóban, sem annak kiegészítésében nem szerepelt. Rámutatott, a napirendi pontokat olyan részletességgel kell feltüntetni a meghívóban, hogy a tagok a taggyűlésen való részvételre kellőképpen felkészülhessenek jogaik gyakorlása, kötelezettségeik teljesítése érdekében. A Gt.153.§ /4/ bekezdése szerint a meghívóban nem szereplő kérdés csak akkor tárgyalható meg, ha valamennyi tag jelen van a taggyűlésen és a határozat megtárgyalása ellen egyik tag sem tiltakozik. Az adott taggyűlésen azonban a társaság valamennyi tagja nem jelent meg. Alperesi beavatkozó felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a felperes keresetének elutasítását kérte. Előadta, már a
29. évi beszámoló elfogadása során kifogásolta, hogy az egyes tagoknak nyújtott üzletrészarányaikat jelentősen meghaladó díjkedvezmény csökkenti az alperes adó utáni eredményét, így a kiosztható osztalékot. A 2/2005.10.
30. számú taggyűlési határozat a jogsértő kedvezmény-nyújtást megállapította, a határozat a jogsértést korrigált osztalék felosztásával küszöbölte ki. A
31. május 31-i taggyűlésen a beavatkozó ismételten megállapította, hogy sérült a társaság osztalékalapja, mert az alperes továbbra is üzletrészarányra tekintet nélkül nyújt kedvezményeket egyes tagoknak. Beavatkozó a mérleg és az osztalékalap korrigálása helyett a mérleget elfogadó, az osztalékot jóváhagyó határozat mellé kiegészítő javaslatként terjesztette elő a 13/2006.05.
32. számú határozatnak megfelelő határozati javaslatot, így az nem képzett önálló napirendi pontot. Az osztalékról csak a beszámoló elfogadásával egyidejűleg lehet dönteni. A taggyűlés és a felperes fel sem vetette, hogy a határozat a mérleghez kapcsolódik, az osztalék kifizetésének módját rendezi. A jogorvoslattal támadott határozat - akárcsak a 2/2005.10.
33. számú taggyűlési határozat - a mérleg elfogadását, az osztalék kifizetését tette lehetővé. Sem az alperes, sem az alperesi beavatkozó nem volt abban a helyzetben, hogy elő tudta volna terjeszteni a támadott határozatra vonatkozó indítványát, hiszen az a taggyűlésen létrejött kompromisszum eredményeként született meg az
34. sz. napirendi pont tárgyalása során. A felperes joggal való visszaélést valósít meg, amikor arra hivatkozik, hogy a határozat jogszabálysértő. A felperes jelen volt a taggyűlésen, de az adott napirendi pontnál a határozati javaslat ellen nem szavazott, csak tartózkodott. Alperesi beavatkozó felülvizsgálati kérelmében nem vitatta, hogy a napirendi pontokat kellő részletességgel kell a meghívóban feltüntetni, s hogy a fenti kérdésről az "egyebek" napirendi pont alatt nem lehetett volna érvényes határozatot hozni. Felperes a jogerős indítványozta. ítélet hatályában történő fenntartását A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és megállapította, hogy az nem jogszabálysértő. A Legfelsőbb Bíróság először is azt vizsgálta, a felperest a keresetindítás joga megillette-e, joggal való visszaélést valósított-e meg a per tárgyát képező taggyűlési határozat hatályon kívül helyezésére irányuló kereset benyújtásával. E vonatkozásában a Legfelsőbb Bíróság elsődlegesen arra hivatkozik, hogy a felülvizsgálati eljárásban, mint rendkívüli jogorvoslati eljárásban olyan érvekre nem lehet hivatkozni, mely korábban az eljárás tárgyát nem képezte. Ettől függetlenül egyértelműen megállapítható, hogy az
35. évi Gt. 47.§ /4/ bekezdése alapján a felperest a keresetindítás joga megillette, mert a támadott taggyűlési határozat meghozatala során tartózkodott, így a határozat meghozatalához nem járult hozzá szavazatával. Törvényes jog jogszerű gyakorlása joggal való visszaélésnek nem minősülhet. A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, jelen jogvita tárgyát nem a 2/2005.10.
36. számú taggyűlési határozat képezi, jelen eljárásban ennek jogszerűsége nem vizsgálható. Önmagában az, hogy ezen taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt nem nyújtottak be keresetet, a határozat hatályon kívül helyezésre nem került, nem hat, nem hathat ki semmilyen tekintetben jelen jogvita elbírálására. A Legfelsőbb Bíróság nem osztotta az alperesi beavatkozó azon álláspontját, hogy a 13/2006.05.
37. számú taggyűlési határozat az osztalék elfogadásáról szóló határozat részét képezte volna. Egyrészt ez az álláspont formailag nem igaz, hiszen a 13/2006.05.
38. számú taggyűlési határozattól elkülönült határozat döntött az éves beszámoló, illetve az osztalék elfogadásáról. E kérdésekben a 13/2006.05.
39. számú határozat nélkül is lehetett volna dönteni. Másrészt a 13/2006.05.
40. számú határozat tartalmilag a következő évre vonatkozó döntést jelentett. A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, a Gt.153.§ /2/ és /3/ bekezdésében szereplő szabályok célja az is, hogy a tagok ne kerülhessenek fel nem készülten döntési helyzetbe, ne kelljen akaratuk ellenére olyan kérdésben határozatot hozni, melyről a Gt.-ben előírt módon és időben nem szereztek tudomást, ha nem kívánják. Ezen elvárásnak pedig az alperesi beavatkozó határozati javaslatának napirendre tűzése nem felelt meg. A Legfelsőbb Bíróság nem tudta elfogadni az alperesi beavatkozó azon érvelését sem, hogy a határozati javaslatnak megfelelő napirendi pont megtárgyalását a taggyűlés előtt az alperesi beavatkozó, mint tag nem kérhette volna az
41. évi Gt.153.§-a /3/ bekezdésének betartásával. A taggyűlési jegyzőkönyv ugyanis tételesen tartalmazza, hogy a tagok a beszámolóval kapcsolatos anyagot korábban megkapták, s mivel visszatérő probléma volt a társaságnál az alperesi beavatkozó előadása szerint is a kedvezmények elszámolása, módja lett volna az alperesi beavatkozónak arra, hogy kezdeményezze a fenti kérdésnek a taggyűlés napirendjére történő tűzését a Gt. szabályait betartva. A fent kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.275.§ /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperesi beavatkozó felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a Legfelsőbb Bíróság az alperesi beavatkozót kötelezte a Pp.270.§ /1/ bekezdése folytán megfelelően irányadó Pp.78.§ /1/ bekezdése alapján az felperes felülvizsgálati perköltségének megfizetésére. Budapest,
42. december hó
43. napján. Dr.Bodor Mária sk. a tanács elnöke, Dr.Vezekényi Ursula sk. előadó bíró, Dr.Pethőné dr.Kovács Ágnes sk. bíró. A kiadmány hiteléül: (………………………………………………………) bírósági tisztviselő