Bf.98/2009/3 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés II. fordulat) minősíti azzal, hogy III.r. vádlott a bűncselekményeket felbujtóként követte el. E bűncselekmények miatt I.r. és III.r. vádlottal szemben az első fokú bíróság által alkalmazott büntetéseket tekinti kiszabottnak. Egyebekben az első fokú bíróság ítéletét I.r. és III.r. vádlott vonatkozásában helybenhagyja. Indokolás: A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság a

1. július
2. napján kelt 6.B.214/2008/
3. számú ítéletében II.r. vádlottat a társtettesként elkövetett hivatali visszaélés bűntette és az okirattal visszaélés vétsége vádja alól felmentette. I.r. vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali visszaélés bűntettében (Btk. 225.§ I. fordulat) és okirattal visszaélés vétségében (Btk. 277.§

(1)bekezdés II. fordulat), és ezért - halmazati büntetésül - 1 év 4 hónapi börtönbüntetésre, mint főbüntetésre és 60.000 Ft pénzmellékbüntetésre ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását a bíróság 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett a pénzmellékbüntetés meg nem fizetése esetén annak átváltoztatásáról. III.r. vádlott bűnösségét felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettében (Btk. 225.§ I. fordulat) és felbujtóként elkövetett okirattal visszaélés vétségében (Btk. 277.§

(1)bekezdés II. fordulat) állapította meg, és ezért - halmazati büntetésül - 1 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 évre felfüggesztette. IV.r. vádlottat bűnösnek mondta ki hamis vád vétségében (Btk. 235.§ a/ pont I. fordulat) és közokirat-hamisítás bűntettében (Btk. 274.§

(1)bekezdés c/ pont), és ezért - halmazati büntetésül - 1 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet rendelkezett ezen kívül az eljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről. A bíróság ítélete IV.r. vádlott vonatkozásában

1. július
2. napján jogerős lett és fel nem függesztett részében végrehajthatóvá vált, míg II.r. vádlott tekintetében a megyei bíróság döntése
3. július
4. napján emelkedett jogerőre. I.r. vádlott és védője, valamint III.r. vádlott és védője fellebbezést jelentettek be elsődlegesen felmentésért, másodlagosan a büntetés enyhítése céljából, pénzfőbüntetés kiszabása végett. A Győri Fellebbviteli Főügyészség a Bf.128/2009/3-I. számú átiratában rámutatott arra, hogy álláspontja szerint a megyei bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok helytálló mérlegelésével megalapozott tényállást állapított meg és mérlegelő tevékenységét az ítélet indokolásában kellő részletességgel bemutatta. Okszerű volt I.r. és III.r. vádlottak büntetőjogi felelőségére vont következtetése és a bűncselekmények minősítése is az anyagi jogi szabályoknak megfelelően történt. Álláspontja szerint azonban mivel két feljelentés volt, a minősítés helyesen 2 rb közokirattal visszaélés vétsége. Az első fokon kiszabott büntetések enyhítésére egyik vádlott esetében sem látott indokot. Összességében a Be. 372.§

(1)bekezdése alapján a vádlottak bűnösségének 2 rb közokirattal visszaélés vétségében történő megállapítását indítványozta, egyebekben pedig az első fokú bíróság döntésének a helybenhagyását. A másodfokú nyilvános ülésen I.r. vádlott védője kifejtette, hogy álláspontja szerint az ítélet megalapozatlan, mivel nincsen felderítve I.r. vádlott szerepe. Nem tisztázott, hogy készülteke egyáltalán feljelentések, nem vizsgálták a telefonbeszélgetéseket sem. A felderítetlenségből adódóan helytelen történeti tényállást állapított meg az első fokú bíróság, ebből helytelenül vont le következtetést a vádlott bűnösségére és a kiszabott büntetés is súlyos. Álláspontja szerint védence bűnösségének megállapítása esetén is lényegesen enyhébb büntetést kellene kiszabni és a pénzmellékbüntetés mellőzését is indokoltnak tartotta. III.r. vádlott védője a nyilvános ülésen mindkét irányban fenntartotta a fellebbezést. Kifogásolta az első fokú bíróság mérlegelő tevékenységét. Álláspontja szerint a megyei bíróság megsértette a mérlegelési szabályokat, amikor IV.r. vádlottnak a szembesítés során tett vallomását nem tárta elé és nem vette figyelembe a tényállás megállapításakor. Ugyancsak elmaradt álláspontja szerint a híváslistának a részletes elemzése is. Álláspontja szerint III.r. vádlott azt sem tudta, hogy ki volt az, akit igazoltattak a rendőrök. Véleménye szerint P.A. tanú vallomásai között is eltérések vannak és ezt sem vizsgálta a megyei bíróság. A fellebbviteli főügyészség képviselője a nyilvános ülésen az átiratban foglaltakat változatlan formában fenntartotta. I.r., valamint III.r. vádlottak egyetértettek a védőjük által elmondottakkal. Az ítélőtábla a fellebbezéseket alaptalannak találta. Az ítélőtábla a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság ítéletét a fellebbezéssel érintett vádlottak vonatkozásában a Be. 349.§

(1)bekezdése alapján felülvizsgálta. Ennek során megállapította, hogy az első fokú bíróság a büntetőeljárási törvény előírásainak megfelelően folytatta le az eljárást. Az ítélőtábla álláspontja szerint a megyei bíróság a bizonyítékok értékelése során a jogszabályban előírt kötelezettségének eleget tett. Számba vett és értékelt valamennyi rendelkezésre álló személyi és tárgyi bizonyítékot. Számot adott arról, hogy I.r. és III.r. vádlott vallomásával szemben miért az egyéb bizonyítékokat fogadta el, így többek között IV.r. és P.A. tanú vallomásait. Ez utóbbiak összhangban álltak a telefon szám- és híváslisták adataival, valamint az egyéb okirati bizonyítékokkal. A megyei bíróság a bizonyítékok mérlegelése során olyan hibát nem vétett, amely az általa megállapított tényállást megalapozatlanná tenné. Erre figyelemmel a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság által megállapított tényállás a másodfokú eljárásban a felülbírálat alapját képezte. A megállapított tényállás alapján az első fokú bíróság okszerűen következtetett a vádlottak bűnösségére, azonban a bűncselekmény minősítése vonatkozásában az ítélőtábla csak részben értett egyet a fellebbviteli főügyészség álláspontjával. A tényállás alapján két szabálysértési feljelentés készült, egyrészt S.G., másrészt pedig V-né B.M. ellen. IV.r. vádlott ugyanis egyrészt nem rendelkezett sem vezetői engedéllyel, sem pedig személyazonosságot igazoló okirattal, valamint a gépkocsi forgalmi engedélye szerint annak tulajdonosa V-né B.M. volt, azonban a gépjármű kötelező felelősségbiztosítását tanúsító igazolás nem állt rendelkezésre. Ebből következik tehát, hogy a két szabálysértési feljelentés megsemmisítésével a vádlottak 2 rb, a Btk. 277.§

(1)bekezdés II. fordulata szerint minősülő és büntetendő okirattal visszaélés vétségét valósították meg, melyet III.r. vádlott felbujtónként követett el. Figyelemmel arra, hogy két különböző személy ellen indult volna külön-külön szabálysértési eljárás a feljelentések nyomán, az ítélőtábla véleménye szerint nem egy, hanem kétrendbeli hivatali visszaélést valósítottak meg a vádlottak, melyet III.r. vádlott felbujtóként követett el. Az ítélőtábla álláspontja szerint továbbá I.r., illetőleg III.r. vádlott nem a Btk. 225.§ I. fordulatába ütközve követték el a hivatali visszaélést, hanem a Btk. 225.§ III. fordulata szerint. I.r. vádlott ugyanis nem a hivatali kötelességét szegte meg, amikor III.r. vádlott kérésének megfelelően megsemmisítette a feljelentéseket, hiszen IV.r. vádlottal szemben az intézkedésük törvényes volt, amelyet követően szabálysértési feljelentés is született, hanem I.r. vádlott a hivatali helyzetével egyéb módon élt vissza, amikor kihasználva, hogy rendőr, a szolgálatának letételét követően visszament a rendőrkapitányságra és az okiratokat megsemmisítette III.r. vádlott kérésének megfelelően. A fentiekben kifejtettek alapján tehát az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét akként változtatta meg, hogy I.r., illetőleg III.r. vádlottak 2 rb hivatali visszaélés bűntettét (Btk. 225.§ III. fordulat) és 2 rb okirattal visszaélés vétségét (Btk. 277.§

(1)bekezdés II. fordulat) követték el, melyet III.r. vádlott felbujtóként valósított meg. Az első fokú bíróság a büntetés kiszabása során a súlyosító és az enyhítő körülményeket kellő mértékben felsorolta és ezek figyelembe vételével szabta ki a büntetést, amelynek enyhítésére az ítélőtábla álláspontja szerint nincs törvényes lehetőség, az mindkét vádlott esetében megfelelően szolgálja a törvényben előírt büntetési célokat. Az ítélet egyéb rendelkezései is megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. A fentiekben kifejtettek alapján a Győri Ítélőtábla a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 6.B.214/2008/29. számú ítéletét a Be. 372.§

(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, egyebekben a Be. 371.§

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. G y ő r ,

1. április
2. napján Dr.Nagy Zoltán sk..Zólyomi Csilla sk..Takácsné dr.Helyes Klára sk. a tanács elnöke a tanács tagja, előadó a tanács tagja Záradék: Ez az ítélet, valamint a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
3. július
4. napján kelt 6.B.214/2008/
5. számú ítéletének meg nem változtatott részében I.r.és III.r. vádlottak vonatkozásában
6. április
7. napján jogerőre emelkedett és fel nem függesztett részében végrehajtható. G y ő r ,
8. április
9. napján .Nagy Zoltán sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: