Bf.28/2010/13 – Győri Ítélőtábla

(1)és

(6)bekezdés), és ezért 3 év 6 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyek gyakorlásától eltiltásra ítélte, beszámítva a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt dolgok sorsáról, valamint a felmerült bűnügyi költség viseléséről. Az ítéletet az első fokon eljáró ügyész tudomásul vette, míg a vádlott és védője a minősítés megváltoztatása és enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést. A Győri Fellebbviteli Főügyészség Bf.132/2009/3-I. számú átiratában rámutatott arra, hogy a megyei bíróság minden fontos részletre kiterjedő bizonyítási eljárást folytatott le és megalapozott tényállást állapított meg, melyből okszerű következtetést vont le a vádlott bűnösségére. A bűncselekmény minősítését helytállónak tartotta. Álláspontja szerint egyértelműen megállapítható a vádlott testi sértés okozására irányuló szándéka, az eredmény tekintetében pedig az eshetőleges szándékot megalapozó körülmények fennállnak. Indítványt tett a bűnügyi költség összegének a módosítására, egyebekben az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A vádlott védője a nyilvános ülésen az írásban benyújtott fellebbezésének indokolását fenntartotta. Kifejtette, hogy álláspontja szerint a jogi minősítés téves, mivel nem állapítható meg egyértelműen a vádlott testi sértésre irányuló szándéka, az eredmény tekintetében pedig nem állnak fenn az eshetőleges szándékot megalapozó körülmények. Előadta többek között, hogy álláspontja szerint nem az eshetőleges szándékkal elkövetett testi sértés bűntette, hanem a gondatlanságból elkövetett testi sértés vétsége állapítható meg, mivel a vádlottnál a cselekmény előre látása, mint tudati elem és értelemszerűen a cselekményhez kapcsolódó érzelmi elem is hiányzik. Kifejtette, hogy a legnagyobb figyelmet és körültekintést tanúsító embertől sem várható el, hogy pusztán a köznapi tapasztalat alapján felismerje, hogy egy kis-közepes erejű pofon életveszélyes állapotot, vagy halált idézhet elő. Rámutatott arra, hogy az adott ügyben a sértett a lépcsőn állt, amikor a vádlott vallomása szerint közepes erővel pofon ütette, így a sértett elesésétől, nagyobb erejű ütődéstől sem kellett tartania. Az elvárhatóság hiánya miatt a bekövetkezett eredményért a legenyhébb olyan gondatlanság sem terheli, amely a büntetőjogi felelősségének alapja lehetne. A vádlott csupán annyit tudhatott, hogy esetleg 8 napon túl gyógyuló sérülései is keletkezhetnek a sértettnek, ezt a figyelmet és körültekintést azonban elmulasztotta, ezért őt a szándékán túlmenő 8 napon túl gyógyuló sérülésért hanyag gondatlanság terheli. Részletesen elemezte tanú 11 tanúvallomását, valamint az igazságügyi orvosszakértő véleményét. Értékelte azokat a tárgyi és alanyi tényezőket, amelyekből egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a vádlott terhére a Btk. 170.§

(1)bekezdésében meghatározott és a

(7)bekezdés szerint minősülő gondatlanságból elkövetett testi sértés vétségének elkövetése róható. A büntetés kiszabása során enyhítő körülményként kérte figyelembe venni a vádlott beismerő vallomását, az erkölcsileg menthető okból származó indulat hatása alatti elkövetést, a sértettnek nyújtott segítséget, illetve az önkéntes eredmény elhárítás fogalma alá nem eső, de ahhoz közel álló közreműködést, a megbánását, a hanyag gondatlanságot, valamint a sértett felróható közrehatását. Mindezekre figyelemmel álláspontja szerint a kiszabott büntetés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztése is alkalmas lehet a büntetési célok elérésére. A fellebbviteli főügyészség képviselője a nyilvános ülésen az átiratban foglaltakat azzal tartotta fenn, hogy a tényállás kiegészítését indítványozta azzal, hogy a vádlott kis-közepes erővel ütötte meg a sértettet, akinek a feje ennek következtében nagy erővel ütődött a falnak, egyebekben az indítványban foglaltakat változatlan formában fenntartotta. A sértett felszólalásában többek között kifejtette, hogy bűnösnek tartja ugyan a vádlottat, de nem ő tehet arról ami történt. A vádlott a pofonért elismerte a bűnösségét, azonban a további következményekért nem. Az ítélőtábla a fellebbezést alaptalannak találta. Az ítélőtábla a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság ítéletét a Be. 348.§

(1)bekezdése alapján felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az első fokú bíróság a büntetőeljárási törvény előírásainak megfelelően folytatta le az eljárást. Az adott ügyben igen széleskörű bizonyítást folytattak le a hatóságok, mind a nyomozás, mind a bírósági eljárás során. A bíróság részletesen meghallgatta és értékelte a vádlottnak, a sértettnek, a bántalmazást közvetlenül észlelő tanúknak, valamint arról hallomás útján tudomást szerző tanúknak a vallomását, elemezte a szakértő véleményeket, így az igazságügyi orvosszakértői, valamint a poligráfos vizsgálatról készített szaktanácsadói véleményt, a pszichiáter szakértői leletet és a véleményt, illetőleg a helyszíni tárgyalásnak az anyagát is. Ezek egybevetésével állapította meg a tényállást, amely a fellebbviteli főügyészség indítványának megfelelően annyiban szorul kiegészítésre, hogy valóban nem tartalmazza az erőbehatásnak a nagyságát, amelyet az igazságügyi orvosszakértő a tárgyaláson pontosított. Ennek megfelelően az ítélőtábla a Be.352.§

(1)bekezdés a.) pontja alapján a megyei bíróság által megállapított tényállást kiegészítette azzal, hogy a vádlott kis-közepes erővel ütötte meg a sértettet, akinek a feje ennek következtében nagy erővel ütődött a falnak. Az így kiegészített tényállás megalapozott és a másodfokú eljárásban a felülbírálat alapját képezte. A megállapított tényállás alapján az első fokú bíróság okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, a bűncselekmény minősítése is törvényes. Az ítélőtábla egyetértett a megyei bíróság azon okfejtésével, hogy mivel a vádlott a lépcsőn ütötte meg az ittas sértettet, számolnia kellett azzal, hogy a lépcsőn leesve a korlátozott reflex-tevékenysége folytán súlyos sérülései keletkezhetnek, ezt azonban figyelmen kívül hagyta a cselekményének elkövetésekor, ennek lehetőségébe belenyugodott. A vádlott szándékos, testi sértést megvalósító magatartása indította el azt az okfolyamatot, amely az életveszélyes sérülés bekövetkezését eredményezte. A büntetés kiszabása során az első fokú bíróság figyelembe vette az enyhítő és súlyosító körülményeket és ezeket számba véve, értékelve szabta ki a 3 év 6 hónap börtönbüntetést, amely a büntetési céloknak, így az általános és az egyéni megelőzés követelményének megfelel, annak enyhítésére nincs törvényes ok és lehetőség. Az ítélet egyéb rendelkezései is megfelelnek a jogszabályi előírásoknak azzal, hogy az ítélőtábla egyetértett a fellebbviteli főügyészség azon indítványával, hogy számítási hiba miatt a bűnügyi költség összege korrigálandó, vagyis az helyesen 249.898 Ft. A fentiek alapján az ítélőtábla a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság B.89/2009/51. számú ítéletét a bűnügyi költség pontosításával a Be. 371.§

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. G y ő r ,

1. május
2. napján Dr.Nagy Zoltán sk. a tanács elnöke Dr.Zólyomi Csilla sk..Takácsné dr.Helyes Klára sk. a tanács tagja, előadó a tanács tagja Záradék: Ezzel a végzéssel a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság
3. december
4. napján kelt B.89/2009/
5. számú ítélete
6. május
7. napján jogerőre emelkedett és végrehajtható. G y ő r ,
8. május
9. napján .Nagy Zoltán sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: