Kfv.I.35.313/2009/8.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Hári Tibor ügyvéd által képviselt felperes neve felperesnek a dr. Szemeti Adelinda jogtanácsos által képviselt Adó-és Pénzügyi E

alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Zala Megyei számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság 8.K.22.184/2008/19. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg

alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg

államnak - külön felhívásra - 376.300 (háromszázhetvenhatezer-háromszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen

ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s

első fokú adóhatóság a felperesnél 2001-2005 évek vonatkozásában bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le, melynek eredményeként 2001-2003 adóévek tekintetében személyi jövedelemadó és százalékos egészségügyi hozzájárulás adónemekben összesen 6.122.013 Ft adókülönbözetet állapított meg, amely adóhiánynak minősült. Kötelezte továbbá a felperest 3.061.006 Ft adóbírság és 2.218.673 Ft késedelmi pótlék megfizetésére.

alperes 1941508006/2008. számú határozatával

első fokú határozatot helybenhagyta.

adóhatóságok

adózás rendjéről szóló

1. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.)
2. §,
3. §

adóhatóságok nem fogadtak el a veszteséges felperesi vállalkozásnak kölcsönök fedezetéül több felperesi hivatkozást. nyújtott Nem fogadták el a felperes házastársának 2001-ben kb. 8 millió Ft értékben ATS-ben felvett hitelre való hivatkozást, a ...i Sportcsarnok leégése során elszenvedett kártérítésre, a felperes édesanyjától 2000 évben kapott 13,1 millió Ft, 2005-ben kapott 930.000 Ft kölcsönre való hivatkozást. A felperes házastársánál és édesanyjánál is kapcsolódó vizsgálat lefolytatására került sor, a házastársnál a vizsgálat terhelő megállapítást nem tett, a felperes édesanyjánál folytatott eljárás befejezését

alperes a felperesre vonatkozó döntés során nem várta be. A felperes keresetében eljárási jogszabálysértésként jelölte meg, hogy

adóhatóság nem várta be

édesanyjánál folytatott kapcsolódó vizsgálat lezárását, külön megbízólevél kellett volna a felperes személyi jövedelemadó vizsgálatára,

adóhatóság nem alkalmazhatta volna

Art. 109. §

édesanyjától kapott kölcsönszerződésekre.

első fokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy bár

alperes határozata

Art. 109. §-ának a 2006 évi LXI.

törvénnyel módosított szövegét idézte, de valójában

ügyben hatályos Art. 109. §

Art. 108. §

első fokú bíróság eljárási jogszabálysértésnek minősítette, hogy

adóhatóság a felperes édesanyjánál folytatott kapcsolódó ellenőrzés jogerős befejezése nélkül hozta meg a felperes ügyében jogerős határozatát. Ugyanakkor - mivel a per során már a felperes édesanyja ügyében hozott jogerős határozat rendelkezésre állt - szükségtelen és indokolatlan lett volna

alperes határozatának hatályon kívül helyezése.

első fokú bíróság kifejtette, hogy

Art. 108. §

adóellenőrzés során egy bizonyítási módszer, nem önálló adóellenőrzés, így amikor a becslés indoka felmerült, új megbízólevelet nem kellett kiállítani. A felperes édesanyjának kölcsöneivel kapcsolatban

első fokú bíróság rámutatott, hogy a kölcsönszerződéseken kívül semmiféle olyan bizonyíték nem állt rendelkezésre, amely valóságban is ellenőrizhetővé tette volna a szerződő felek közötti pénzmozgást.

alperes által

1. és
2. sorszám alatt csatolt vizsgálati anyagból megállapította, hogy

időpontokra és a pénzmozgásokra figyelemmel a felperes által hivatkozott ingatlaneladásból származó vételárból édesanyja nem nyújthatta a hivatkozott kölcsönt.

első fokú bíróság szerint a kártérítéssel kapcsolatban sem annak összegszerűsége, sem annak kifizetése és felhasználása nem támasztható alá. Utalt arra, hogy a kár a felperes vállalkozásának eszközeit érintette, így a kártérítés is közvetlenül a vállalkozást illette meg, nem a felperest, mint magánszemélyt.

első fokú bíróság vizsgálta a felperes házastársa által felvett osztrák banki hitel sorsát is megállapítva, hogy a 410.800 ATS összegből 4.402.122 Ft került átutalásra egy másik folyószámlára, egy hitel kiváltására. A fennmaradó rész kapcsán

alperes által becsatolt folyószámlákból megállapítható jóváírások, illetve lekötések történtek, a számláról a felperes vállalkozói folyószámlájára pénzt nem utaltak át. A felperes és házastársa forint számlájára utalt összegeket

adóhatóság a pénzforgalmi mérlegben figyelembe vette, abból nem maradt olyan összeg, amely a felperes tőkebetéteinek fedezetéül szolgálhatott volna.

első fokú bíróság jogerős ítélete ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak megváltoztatását és a törvénynek megfelelő határozat meghozatalával a keresetnek helyt adást, mivel

jogszabálysértő és megalapozatlan, megsértette a Pp. 164. §

adóhatóság

Art. 108. és 109.

§-aiban szabályozott kétfajta becslési eljárás lefolytatását összekeverte, egybemosta, a vállalkozói betét nem tartozik

Art. 109. §

alperesnek kellett volna megcáfolnia, illetve a perben is őt terhelte volna

ezzel kapcsolatos bizonyítási kötelezettség. Továbbra is hivatkozott arra, hogy új megbízólevél kiállítása volt szükséges,

adóhatóság nem várta be a kapcsolódó vizsgálat eredményeit, a felperes, házastársa, édesanyja korábbi ingatlan eladásokból megfelelő, kb. 50 millió Ft bevétellel rendelkezett.

első fokú bíróság tévesen értékelte a bizonyítékokat a házastárs által felvett hitel,

anyai kölcsönök, a kártérítés kapcsán és részben elzárta a felperest a további bizonyítás lehetőségétől.

alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta

zal, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében több olyan új jogszabálysértésre is hivatkozott, amelyre keresetlevelében nem, így

nem képezheti a felülvizsgálat tárgyát. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Pp. 270. §

t a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A fél hivatkozhat eljárási és anyagi jogi jogszabálysértésre is, de

eljárási jogszabálysértésnek a Pp. 275. §

ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással kell lennie. A fél felülvizsgálati kérelmében már nem hivatkozhat olyan új jogszabálysértésre, amelyre a korábbi eljárásban nem hivatkozott, és amelyet a jogerős határozatot hozó bíróság - hivatkozás hiányában - nem bírálhatott el. A felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet vizsgálja felül, így olyan jogszabálysértést nem vizsgálhat, amely nem volt tárgya a korábbi bírósági eljárásnak. Ezen elvet figyelembe véve a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében több olyan új jogszabálysértésre is hivatkozott, amelyre keresetlevelében nem, így

nem is volt tárgya a közigazgatási pernek. Ezért ezen hivatkozásokat a Legfelsőbb Bíróság érdemben nem vizsgálhatta. A bíróság így nem vizsgálta a vizsgálati programmal, a megélhetési költséggel kapcsolatos,

iratbetekintésre vonatkozó, a visszafizetett tőkebetétekre való,

eladott ingatlanokból származó kb. 60 millió Ft-os fedezetre, és a jegyzőkönyvi tájékoztatásra való hivatkozásokat.

adóellenőrzés fajtáit

Art. 87. §

Art. 108-109.

§-ai szabályozzák a becslést.

Art. 108. §

adózó részére. A felperes tévesen hivatkozott arra, hogy

adóhatóság egybemosta

Art. 108., illetve 109.

§-aiban alkalmazott becslési módszert. A becslési eljárás fő szabályait

Art. 108

. §-a határozza meg, ehhez képest a köznyelvben vagyonosodási eljárásnak nevezett vizsgálat speciális szabályait tartalmazza a 109. §. Ez

onban nem jelenti

t, hogy a személyi jövedelemadóra lefolytatott becslési eljárásban ne kerülnének alkalmazásra

Art. 108. § rendelkezései.

A felperes téves jogi álláspontot fejtett ki a vagyonosodási eljárásban a feleket terhelő bizonyítási kötelezettség, illetve a bizonyítás lehetőségével kapcsolatban. A Legfelsőbb Bíróság

Art. 109

. § rendelkezései és

ezen ügytípusban kifejtett egységes és töretlen joggyakorlat alapján

alábbiakra mutat rá.

Art. 108. §-ának

Art. 109. §-ának

adóhatóság megállapítása szerint

adózó vagyongyarapodásával és

életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban

adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege,

adóhatóság

adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben - figyelemmel

ismert és adóztatott jövedelmekre is

adóhatóságnak

t kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és

életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége. Becslési eljárás nem csak akkor folytatható le, ha

adózónál tényleges vagyongyarapodás tapasztalható, hiszen a nem adózott jövedelmét egyéb célra is fordíthatja (pl: tagi kölcsön nyújtás, külföldi utazás). A lényeg, hogy a kiadásai nincsenek arányban a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összegével.

Art. 108. §-ának

adóhatóság köteles bizonyítani, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak,

onban

Art. 109. §-ának

adózónak ahhoz, hogy a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést hitelt érdemlő adatokkal igazolja.

adóhatározatok bírósági felülvizsgálata iránti perben a Pp. 324. §-ának

okat a bíróság valónak fogadja el. A felperes ezen jogszabályhelyek téves értelmezése alapján állította, hogy

általa hivatkozott bizonyítékokat

alperesnek kellett volna megcáfolnia (ellenbizonyítania), és a perben is

adóhatóság kötelessége lett volna bizonyítani.

Art. és a Pp. szabályai alapján egyértelműen a felperest terhelte a bizonyítás lehetősége illetve kötelessége. A bizonyítás lényege, hogy most már

adózó érdekkörébe áll, hogy hitelt érdemlő adatokkal igazolja a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést. Ennek elmaradása, vagy sikertelensége

adózó hátrányára esik. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275. §-ának

első fokú bíróság értékelte a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványaikat, ily módon a bizonyítékokat a Pp. 206. §-ának

alperes határozatában a becslés alkalmazott módszerének megfelelősségét bizonyította.

adó alapjának valószínűsítését jogszerűen végezte, a felperes

onban a becsült adóalaptól való eltérést, hitelt érdemlően nem igazolta. Jogszabálysértést a megállapított tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése megalapozhatja, ilyen jogsértést

onban a felülvizsgálati kérelem alapján -

elsőfokú ítélettel és

adóhatározatokkal való tételes átvizsgálás során - a Legfelsőbb Bíróság nem állapított meg.

első fokú bíróság ítéletében a Pp. 221. §-ának

alperes felülvizsgálati költségének a megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viseléséről a Legfelsőbb Bíróság

illetékekről szóló

1. évi XCIII. törvény
2. §-ának