Győri Ítélőtábla Gf.II.20.470/2009/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla a fellebbezési eljárás során a dr. Cseh Veronika ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Kiss-Jakab Árpád ügyvéd által képviselt I.r., II.r., a Csapó-KissSebestyén Ügyvédi Iroda ( ügyintéző: dr. Csapó Béla ügyvéd) által képviselt III.r., valamint a Keskeny és Társa Ügyvédi Iroda ( ügyintéző: dr. Lukács Imre ügyvéd) által képviselt IV.r. alperesek ellen vételár megfizetése iránt indított perében a Veszprém Megyei Bíróság
- október
- napján kelt 1.G.40.060/2009/
- sorszám alatti ítéletével szemben az I.r.-II.r. alperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta az alábbi í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett részét helybenhagyja. Az ítélőtábla az I.r. alperes részére a 6.063.866 (Hatmillió-hatvanháromezernyolcszázhatvanhat) Ft tőke, késedelmi kamatai és a perköltség megfizetésére 18 havi részletfizetést engedélyez az alábbiak szerint: Az I.r. alperes
- május
- napjáig a felperesnek az első-, másodfokú perköltséget,
- május
- és
- szeptember
- napja között (négy hónapon át, havi egyenlő részletekben, minden hónap
- napjáig) a tőketartozás
- március
- napjától
- május
- napjáig lejárt, az elsőfokú ítéletben írt mértékű késedelmi kamatát;
- szeptember
- napjától
- szeptember
- napjáig (12 hónapon át, minden hónap
- napjáig) havi 480.000 - 480.000 (Négyszáznyolcvanezer-négyszáznyolcvanezer) Ft tőkét, valamint a tőkerészleteknek a
- május
- napjától a tőkerészlet kifizetésének napjáig lejárt, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%-kal növelt mértékű késedelmi kamatát;
- október
- napjáig 303.866 (Háromszázháromezer-nyolcszázhatvanhat) Ft tőkét, valamint annak a
- május
- napjától a tőkerészlet kifizetésének napjáig lejárt, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%-kal növelt mértékű késedelmi kamatát köteles megfizetni. Kötelezi az I.r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 112.500 (Egyszáztizenkettőezer-ötszáz) Ft, míg a IV.r. alperesnek 75.000 (Hetvenötezer) Ft másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: A felperessel szerződéses viszonyban állt az I.r. alperes (a
- március 8-án bejegyzett névváltoztatását megelőzően "A" Kft.), valamint a
- szeptember
- napjától felszámolás alatt álló "B" Kft. is. Az I.r. alperesnek (a II.r. alperes és II.rendű alperes nevené tagsága mellett)
- március
- napjától
- szeptember
- napjáig tagja volt a III.r. alperes is. Az I.r. alperes tevékenysége során a III.r. alperes vezette a cég helység 1-i fióktelepét, míg a II.r. alperes a "helység "2-i telephelyet és a "helység"3-i fióktelepet. Az egyes telephelyekhez (fióktelepekhez) tartozó tartozásokat az I.r. alperes tevékenységén belül külön tartották nyilván. A III.r. alperes tagsági jogviszonya megszüntetését megelőzően a helység 1-i fióktelephez kötődő ki nem egyenlített I.r. alperesi tartozásokat a III.r. alperes, valamint a "C" tagságával működő "B" Kft. átvállalta. Ennek során
- augusztus
- napján a "B" Kft. átvállalta az I.r. alperes felperes felé fennálló - a
- január
- -
- május
- napja között keletkezett - 6.063.866.Ft lejárt tartozását. A tartozást átvállaló szerződést az I.r. alperes nevében a II.r. alperes, a "B" Kft. nevében a III.r. alperes, míg a felperes nevében a IV.r. alperes (magát kirendeltség-vezetőként feltüntetve) írta alá. A "B" Kft. a felperes felé fennálló 15.097.290.Ft tartozása megfizetésére
- október
- napján a felperessel részletfizetési megállapodást kötött, melyben egyben ezen tartozása fennállását elismerte. A "B" Kft. sem a részletfizetési megállapodásban meghatározott, sem pedig az I.r. alperestől átvállalt tartozását nem fizette meg a felperesnek. A "B" Kft. felszámolásában bejelentett, felperesi hitelezői igényből a felszámoló 13.384.290.Ft tőke és 100.000.Ft regisztrációs díj „f" kategóriás nyilvántartásba vételét igazolta vissza. A Veszprémi Városi Bíróság a
- június
- napján kelt 12.B.544/2009/
- sorszám alatti ítéletével megállapította a III-IV.r. alperes bűnösségét a Btk.276.§-ába ütköző magánokirat-hamisítás vétségében és próbára bocsátás intézkedést alkalmazott. A büntetőítélet tényállása szerint a IV.r. alperes szerződéskötési jogosultság hiányában írta alá a
- augusztus
- napján kelt tartozásátvállalási szerződést, míg a III.r. alperes a IV.r. alperes kirendeltség-vezetői minőségének hiányáról tudomással rendelkezett. A felperes módosított keresetében - elsődlegesen - az I.r. alperes, valamint a "B" Kft. között
- augusztus
- napján létrejött tartozásátvállalási szerződés semmissége megállapítását kérte annak a Ptk.276.§-ába, valamint a Ptk.332.§.
(1)bekezdésébe ütközése miatt. Másodlagosan és vagylagosan (amennyiben a bíróság azt állapítaná meg, hogy a tartozásátvállalás érvényes, de ahhoz a felperes nem járult hozzá) kérte kötelezni az I.r. alperest, hogy a tartozás átvállalóját hozza olyan helyzetbe, hogy a lejáratkor teljesíthessen, azaz: az I.r. alperes a felperesnek közvetlenül fizesse meg az átvállalt 6.063.866.Ft tartozást és késedelmi kamatait. Harmadlagosan kérte megállapítani a II-III.r. alperes egyetemleges felelősségét az I.r. alperes, valamint a "B" Kft. „fa" ki nem egyenlített felperesi követeléséért a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.II.) 56.§.
(3)-
(4)bekezdése alapján. Negyedlegesen a keresetét bűncselekménnyel okozott kár jogcímén tartotta fenn. a III-IV.r. alperessel szemben Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását indítványozták. Az I-II.r. alperes azzal védekezett, hogy a IV.r. alperest a felperesi veszprémi kirendeltség-vezető, "D" utasította a tartozásátvállalási szerződés aláírására, az érvényes és hatályos tartozásátvállalás alapján a szállítói követelés megfizetésére nem az I.r. alperes, hanem a "B" Kft. „fa" köteles. Ezentúl a IV.r. alperes a tartozásátvállaláskor a felperes vélelmezett kereskedelmi meghatalmazottjának (Ptk.220.§.
(1)bekezdés) is minősült. A II.r. alperes a Gt.II. 56.§-a alapján pedig nem felelhet, mivel az I.r. alperes még nem szűnt meg. A III.r. alperes ellenkérelmében azzal védekezett, hogy a tartozásátvállaláshoz a IV.r. alperes a felperes kirendeltség-vezetője utasítása alapján járult hozzá. A IV.r. alperes szintén azzal érvelt, hogy egyedi szóbeli utasításra írta alá az átvállaló okiratot, így nem minősül álképviselőnek. A magánokirat-hamisítás és a felperes kára között pedig nincs okozati összefüggés. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével az I.r. alperest kötelezte 6.063.866.Ft tőke, valamint annak a 2005. március 20. napjától a kifizetés napjáig járó, a mindenkori jegybanki alapkamat + 7% mértékű késedelmi kamata, továbbá 613.800.Ft perköltség megfizetésére; a II-IV.r. alperesekkel szemben a keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság határozata indokolásában elsődlegesen arra mutatott rá, hogy a Ptk.332.§.
(1)-
(2)bekezdése szerint a jogosult hozzájárulása nem a tartozásátvállalási szerződés érvényességéhez, hanem kizárólag a jogügylet vele szembeni hatályosságához szükséges. Ezért az I.r. alperes, valamint a "B" Kft. közötti tartozásátvállalás érvényes, csupán az vizsgálandó, hogy a IV.r. alperes jogosult volt-e a felperes nevében a tartozásátvállaláshoz való hozzájárulásra. Megállapította, hogy a IV.r. alperes nem volt a felperes szervezeti képviselője és vélelmezett kereskedelmi meghatalmazottnak (Ptk.220.§.
(1)bekezdés) sem minősült, mivel a tartozásátvállaló szerződés nem minősül az ügyfélforgalmi helyiségben szokásosan megkötendő és lebonyolítandó ügyletnek. A lefolytatott tanúbizonyítási eljárás alapján az elsőfokú bíróság azt is megállapította, hogy a IV.r. alperes (eseti) meghatalmazást sem kapott a szerződés aláírására. Képviselete látszaton sem alapult, ezért a tartozásátvállaló szerződés a felperessel szemben nem hatályos. Így az átvállalt tartozást az eredeti kötelezett, az I.r. alperes köteles megfizetni. A III-IV.r. alperesekkel szemben nem találta alaposnak a felperes keresetét bűncselekménnyel okozott kár jogcímén, mivel értékelése szerint a felperest a magánokirat-hamisítással összefüggésben kár nem érte, mivel az I.r. alperes köteles a vételártartozás megfizetésére. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az I-II.r. alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben az I.r. alperes - elsődlegesen - annak megváltoztatását és a kereset elutasítását, - másodlagosan - az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereseti követelés megfizetésére a III.r.-IV.r. alperes kötelezését, míg - harmadlagosan - az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését (Pp.
- § /3/ bekezdés) és az elsőfokú bíróság a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára kötelezését kérte. Fellebbezési érvelése szerint az elsőfokú ítélet megalapozatlanul és a felmerült bizonyítékokat okszerűtlenül mérlegelve állapította meg azt, hogy a felperes nem járult hozzá a tartozásátvállaláshoz. Kiemelten hivatkozott "E" tanúvallomására, valamint a IV.r. alperes személyes előadására, mely utóbbi szerint már a tartozásátvállalást megelőzően is a "B" Kft. nevére mentek ki a felperes számlái. Erről pedig a felperes vezetőinek, "D"nek, és "F"-nek tudomással kellett bírnia. Másodlagos fellebbezési kérelmét arra alapozta, hogy a helyi bíróság magánokirat hamisítás vétségében hozott ítélete alapján nem kétséges a III.r.-IV.r. alperes jogellenes magatartása, mellyel összefüggésben a felperest kétségtelenül kár érte. Fellebbezésében vitatta az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított késedelmi kamat kezdő időpontját, azt
- május
- napjában kérte meghatározni; valamint a késedelmi kamat mértékét is. A II.r. alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet indokolását sérelmezte. Az I.r. alperes marasztalása esetére 18 havi részletfizetés engedélyezését kérte. A felperes és a IV.r. alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítélete fellebbezett rendelkezése helybenhagyását kérték, az elsőfokú ítéletben részletesen kifejtett és helytálló indokok alapján. A felperes a részletfizetési kérelem teljesítését nem ellenezte. A fellebbezés nem alapos. Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítási eljárás lefolytatását követően a döntéshez szükséges tényállást helyesen állapította meg, amelyből levont jogkövetkeztetéssel az ítélőtábla egyetértett. A másodfokú bíróság a megyei bíróság ítélete indokait részletesen megismételni nem kívánja, így azokra csak utal (Pp.
- § /3/ bekezdés). Az ítélőtábla a fellebbezésben foglaltakra kiemeli, hogy a bíróságnak a Pp.
- § /1/ bekezdése alapján az ítéleti döntéshez szükséges tényállást a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékok összesített és egybevetett értékelése alapján kell megállapítania, így rendszerint - a bizonyítékok sorából kiemelt egy-egy bizonyíték összefüggéseiből kiragadott megjelölése nem szolgálhat alapul a tényállás megváltoztatására. Jelen esetben az ítélőtábla az elsőfokú bíróság felmerült bizonyítékok ("D", "E", "G" és "F" tanúk vallomása; az IV.r. alperes személyes előadása; a
- augusztus
- napján kelt tartozásátvállalási szerződés, illetve a büntető bíróság ítélete) értékelésén alapuló azon meggyőződésével egyetértett, hogy a tartozásátvállalási szerződés a felperessel szemben nem hatályos. Az I.r.II.r. alperes fellebbezésében "E" tanúvallomásából (G.40.118/2008/
- tárgyalási jegyzőkönyv
- oldal) csak azt a részt idézi, amely szerint a tanú hallott a IV.r. alperes és "D" tanú beszélgetéséről a tartozásátvállalással kapcsolatban. Elmaradt viszont a fellebbezésben annak kiemelése, hogy az említett tanú arra is vallomást tett, hogy nincs tudomása arról, hogy a felperes veszprémi kirendeltség vezetője ("D") felhatalmazta volna a IV.r. alperest a tartozásátvállalási megállapodás aláírására. A IV.r. alperes ezzel ellentétes személyes előadása (G.40.118/2008/
- tárgyalási jegyzőkönyv 2 -
- oldal) pedig önmagában nem alkalmas a helyesen értékelt bizonyítékok bizonyító ereje lerontására, mivel a IV.r. alperes peres félként nyilvánvalóan érdekelt a per mikénti eldőlésében. Helyesen döntött az elsőfokú bíróság abban a kérdésben is, hogy a felperest a III.r.-IV.r. alperes jogerős ítéletben megállapított bűncselekményével összefüggésben jelenleg még kár nem érte, mivel a szerződéses kötelezett I.r. alperes köteles a vételártartozás megfizetésére. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a szerződéses jogviszonyból eredő igény érvényesítése mindig előfeltétele az ahhoz kapcsolódó szerződésen kívüli károkozó magatartásért való felelősség megállapításának, a szerződéses jogviszony rendezése során kielégítést nem nyert igény tekinthető csupán kárnak. (így: EBH 2001/525., BH 2003/235., BH 2000/21., BDT 2007/1622.) A Ptk.
- § /1/ bekezdése alapján a kötelezett pénztartozás esetében a késedelembe esés időpontjától kezdve köteles késedelmi kamatot fizetni. Tekintve, hogy az I.r. alperes nem csupán a
- május
- napján lejárt részlet megfizetésével esett késedelembe, hanem a
- január
- -
- április
- napja között lejárt vételár részletekkel is, ezért a késedelmi kamat nemcsak az utolsóként esedékessé vált fizetési kötelezettség lejártának napjától esedékes, hanem valamennyi nem teljesített rész-kötelezettség után, azok lejáratának napjától. Így az elsőfokú bíróság helyesen és a bírói gyakorlatnak megfelelően a középarányos időponttól - kötelezte az I.r. alperest a késedelmi kamat megfizetésére. A felperes és az I.r. alperes - gazdasági társaságként - gazdálkodó szervezetnek (Ptk.
- § c./ pont) minősül, ezért a késedelmi kamat mértékére - a fellebbezés okfejtésétől függetlenül - a Ptk.301/A. § /2/ bekezdését kell alkalmazni. Ezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítélete fellebbezett részét a fellebbezési kérelem - és ellenkérelem korlátai között felülbírálva, azt helybenhagyta. A fellebbezés eredményre nem vezetett, ezért az I.r. alperes a Pp.
- § /1/ bekezdése alapján viselni köteles a felperes, valamint a IV.r. alperes másodfokú eljárásban felmerült - ügyvédi munkadíjból álló - perköltségét. Ennek összegét az ítélőtábla a 32/
- (VIII.22.) IM. rendelet
- § /2/, /5/ - /6/ bekezdése alapján az Áfa-val növelt összegekben határozta meg. Az ítélőtábla az I.r. alperes kérelmére a Pp.
- § /3/ bekezdése I. mondata alapján a jogerős ítéletbe foglalt kötelezettsége teljesítésére 18 havi részletfizetést engedélyezett. A részletfizetés által érintett időszak a másodfokú ítélet kihirdetésétől (
- április 7.) a
- október
- napjáig terjedő 18 hónap.
- május
- napjáig az I.r. alperes - első részletként a felperesnek az első- és másodfokú perköltséget köteles megfizetni. Második, harmadik, negyedik és ötödik részletként - a
- május
- és
- szeptember
- napja közötti időszakban, négy hónapon át; június, július, augusztus és szeptember hónap
- napjáig - a 6.063.866 Ft tőketartozás
- március
- napjától
- május
- napjáig lejárt (az elsőfokú bíróság ítéletében meghatározott mértékű) késedelmi kamatát köteles teljesíteni, részletekre osztva. A
- szeptember
- -
- szeptember
- napja közötti időszakban,
- hónapon át, minden hónap
- napjáig havi egyenlő mértékű (480.000 Ft) törlesztő részletet, valamint azoknak a
- május
- napjától az éppen esedékes tőketörlesztő részlet kifizetésének napjáig lejárt, a Ptk. 301/A. § /2/ bekezdésében írt mértékű, számított késedelmi kamatát köteles az I.r. alperes megfizetni. Utolsó,
- részletként
- október
- napjáig 303.866 Ft tőkét, valamint annak a
- május
- napjától a kifizetés napjáig lejárt, fenti mértékű késedelmi kamatát köteles teljesíteni. Győr,
- április
- napján Dr. Szalai György sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: Dr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró Dr. Szalay Róbert sk. bíró