Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.113/2010/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Gyovai Sándor ügyvéd által képviselt felperesnek, a fellebbezési eljárásban dr. Trungel Sarolta ügyvéd által képviselt alperes ellen, tagdíjtartozás iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- november
- napján meghozott 22.P.20.370/2009/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 5.000 (ötezer) forint + áfa fellebbezési eljárási perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A felperes a keresetében 22.500.- Ft és
- április
- napjától számított kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest
- január
- napjától
- március
- napjáig felmerült és meg nem fizetett tagdíj címén. Az alperes a kereset elutasítását kérte. A felperes követelését jogszerűtlennek tartotta, mert a felperes nem járt el az alapszabály
- pontja szerint, továbbá
- év elejétől nem dolgozott orvosként. Az elsőfokú bíróság az ítéletében kötelezte az alperest, fizessen meg a felperesnek 22.500.-forintot és ezen összeg után
- április
- napjától a kifizetésig járó a mindenkori jegybanki alapkamattal megegyező összegű kamatait, valamint 10.000.Ft + áfa, összesen 12.500.- Ft ügyvédi munkadíjat és 7.000.- Ft lerótt illetéket, mint perköltséget. Az ítélet indokolása értelmében a
- március
- napjáig hatályban volt
- évi XXVIII. tv.
- tv.
- §
(1)-
(2)bekezdés, 23. §
(1)bekezdés szerint orvosi tevékenységet csak kamarai tag végezhet. A felperes alapszabálya III. fejezet 57., 58.,
- pontjának rendelkezéseiből az elsőfokú bíróság azt a következtetést vonta le, hogy a kamara tagja mindaddig amíg a tagsági jogviszonya fennáll a tagdíj fizetésére köteles és megállapította, hogy miután az alperes esetében a tagsági viszony a törvény hatályon kívül helyezése miatt szűnt meg, ezért a perbeli időszakra fizetési kötelezettsége fennáll, mert az a tény, hogy orvosi tevékenységet ez idő alatt nem végzett, a tagdíjfizetési kötelezettség alól nem mentesíti. Rámutatott arra, hogy az alapszabály a kamrai tagok közül történő törlés esetén teszi kötelezővé a fizetési felszólítást. Megállapította, hogy az alperes a Ptk.
- § a) pontja alapján késedelembe esett a tagdíj fizetésével, ezért a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján kamat fizetésére köteles. A perköltség viseléséről a Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján határozott. Az elsőfokú ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, melyben az ítélet megváltoztatását kérte akként, hogy mondja ki a másodfokú bíróság a felperes követelésének megalapozatlanságát. Az 1994. évi XXVIII. tv. 23. §
(1)bekezdés b) pontja, 19. §
(1)bekezdése, 19. §
(1)bekezdés e) pontja, az alapszabály
- pontja felhívásával a fellebbezését arra alapította, hogy a felperes nem az alapszabálynak megfelelően járt el; a tagsági viszonyát
- június havi tagdíj elmaradásakor, írásbeli felszólítás megküldését követő 30 napon belül, azaz legkésőbb
- augusztus hónapban meg kellett volna szüntetni, amennyiben az elmaradását írásbeli felszólítás ellenére sem rendezi. Álláspontja szerint a felperes köteles lett volna írásbeli fizetési felszólítást küldeni, és a követelése ekkor lenne megalapozott. Állította, hogy írásbeli felszólítást nem kapott. A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Hivatkozott arra, hogy nem kötelezettsége kizárni a nem fizető tagot és nem kötelezte semmi felszólítás küldésére, ezért nem ajánlottan postázta azt. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok okszerű mérlegelésével állapította meg a tényállást és megalapozott az érdemi döntése is. A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel a másodfokú bíróság az alábbiakra mutat rá: A
- március
- napjáig hatályos és a jelen jogvitára alkalmazandó a Magyar Orvosi Kamaráról szóló
- évi XXVIII. tv.
- §
(1)bekezdés, 2. §
(1)bekezdés b) pont, 9. §
(1)bekezdés alapján a felperesi kamara e törvény rendelkezései, és a saját maga alkotta alapszabály szerint működik. A törvény 19. §
(1)bekezdés e) pontjából következően a kamarai tag kötelezettsége a tagdíj fizetése. A felperes alapszabályának
- pontja ugyancsak kimondja a tag tagdíjfizetési kötelezettségét. A felperesi kamarának tagja volt az alperes. A tagot, az alapszabály értelmében, tagsági viszonya megszűnéséig tagdíjfizetési kötelezettség terheli. Az alperes tagsági viszonyának megszűnését nem bizonyította. Az alperes saját előadása szerint is csak
- január
- napjától nem fizette meg a kamarai tagdíjat, ezt megelőző kötelező kamarai tagsági időszakban tagdíjfizetési kötelezettségének az előírt mértékben eleget tett. Az
- évi XXVIII. törvény
- §-a meghatározza a kamarai tagság megszűnésének eseteit. A felperes alapszabálya lényegében ezzel összhangban szabályozza a tagság megszűnésének eseteit, feltételeit. Az alperes által hivatkozott, a tag törléséről rendelkező alapszabály
- pontja írásbeli felszólítás ellenére történő tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztásához köti a tagot törlő határozat meghozatalát. A törlés feltételéül szabott írásbeli felszólítás tekintetében az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést, nem szabályozza részletesen a felszólítás küldésének feltételeit, módját. A hiányos alapszabályi rendelkezések kiterjesztő értelmezésének helye nincs. Így nem tehető olyan megállapítás sem, hogy a tagdíj hátralékkal rendelkező tag írásbeli felszólítása a felperes kötelezettsége lett volna. A kamarai tagsági jogviszony nem szerződéses jogviszony, így a szerződésszegés nem értelmezhető és a Ptk-nak a szerződésszegésre vonatkozó szabályai sem alkalmazhatók a felperes és az alperes közötti tagsági jogviszonyból eredő jogvitában. Tény, hogy az alperes a
- évi tagdíjfizetési kötelezettségére vonatkozóan
- március
- napjáig felszólítást nem kapott, ezért az alapszabály
- pontja alkalmazása fel sem merülhetett. Az alperes tagsági viszonya
- március 31-ét megelőző megszűnése nem volt megállapítható. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az alperes
- március
- napjáig a felperesi kamara tagja volt, így a tagdíjfizetési kötelezettség terhelte. Mindezek kiemelésével az elsőfokú bíróság érdemi döntésének megváltoztatására alap nem volt. A Fővárosi Ítélőtábla ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdés értelmében helybenhagyta. A fellebbezési eljárási költség viseléséről a Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján határozott, melyben a felperest képviselő ügyvéd díját a 32/2003. (VIII. 22.) IM. rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pont és
(5)bekezdés 4/A. §
(1)bekezdés alapján számolta el. Budapest,
- április
- . Lizák Tibor sk. a tanács elnöke . Merőtey Anikó sk. sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Réczi Imréné bírósági ügyintéző Dr. Molnár Ágnes bíró