← Magyarország

Pf.21991/2009/5 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.991/2009/

  1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Együd János (címe) ügyvéd által képviselt (felperes neve, címe) felperesnek a dr. Karas Monika (címe) ügyvéd által képviselt (I.r. alperes neve, címe) I. rendű alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása iránt indult perében a Fővárosi Bíróság
  2. október
  3. napján kelt, 31.P.25.911/2008/
  4. számú részítélete ellen a felperes részéről
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő r é s z í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság részítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az I. rendű alperesnek 5.000 (ötezer) forint + áfa fellebbezési költséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 7.000 (hétezer) forint fellebbezési illetéket. A részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes az I. rendű alperes ellen az általa üzemeltetett weblapon
  6. augusztus 2-án megnyitott fórumtémához történő hozzászólások, míg II. rendű alperes ellen szintén az általa üzemeltetett weblapon „…" felhasználó által nyitott fórumtémához való hozzászólások miatt kérte annak megállapítását, hogy alperesek megsértették személyiségi jogát. Az I. rendű alperest elégtételadásként közlemény közzétételére kérte kötelezni a ... internetes oldal fórum rovatában, ezen kívül 3.000.000 forint nem vagyoni kártérítés iránti igényt is előterjesztett vele szemben. Az I. rendű alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a fórumszolgáltatás tekintetében tárhelyszolgáltatónak minősül. A keresetlevél átvételét követően intézkedett a sérelmezett tartalom eltávolításáról, így a
  7. évi CVIII. törvény (Ektv.)
  8. §

(2)bekezdésére és
  1. §-ára tekintettel mentesül az esetleges felelősség alól, mivel úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható. Az elsőfokú bíróság az I. rendű alperessel szembeni kereseti kérelmet részítélettel bírálta el, miután az ismeretlen helyen tartózkodó II. rendű alperes vonatkozásában az eljárás szünetel. Az elsőfokú bíróság részítéletével az I. rendű alperessel szemben előterjesztett keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg I. rendű alperesnek 30.000 forint perköltséget, valamint az államnak külön felhívásra 180.000 forint illetéket. A részítélet indokolásában az elsőfokú bíróság hivatkozott az Alkotmány irányadó rendelkezéseire, a Ptk.
  2. §
(1)bekezdésére, a 78. §
(1)és
(2)bekezdésére, az Alkotmánybíróság 30/1992.(V. 26.) AB és 36/1994.(VI. 24.) AB számú határozatainak a szabad véleménynyilvánítással foglalkozó indokolására, továbbá a sérelmezett közlés megjelenési helye miatt az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló
  1. évi CVIII. törvény (Ektv.) jelen jogvita körében alkalmazandó rendelkezéseire. Az elsőfokú bíróság osztotta azt az alperesi álláspontot, hogy a fórumszolgáltatásra a tárhelyszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, mivel nem elvárható a fórumszolgáltatótól, mint közvetítő szolgáltatótól, hogy minden bejegyzést elolvasson, egyedileg mérlegelje, hogy az megvalósít-e valamilyen jogsértést, majd ezeket az igénybevevő megkérdezése nélkül törölje. A felperes azt nem vitatta, hogy az I. rendű alperest nem értesítette a sérelmezett tartalomról, a pert megelőzően nem szólította fel a bejegyzés eltávolítására, így az elsőfokú bíróság elfogadta, hogy az I. rendű alperes a perből értesült a jogsértőnek állított tartalomról. Mivel az I. rendű alperes a keresetlevél kézbesítését követően nem vitatottan egy héten belül eltávolította a sérelmezett tartalmat, mint közvetítő szolgáltató az Ektv.
  2. §-a alapján nem követett el jogsértést. Az elsőfokú bíróság ezért az I. rendű alperessel szembeni keresetet elutasította. Megjegyezte azonban, hogy az eltávolítás elmulasztása esetén jogsértést valósított volna meg, mivel a felperes által sérelmezett közlések becsületet és jóhírnevet sértőek, mert egy részük valóságtartalmát az I. rendű alperes nem bizonyította, másrészük pedig indokolatlanul bántóak, megalázóak voltak. Kifejtette azt is, hogy konkrét nem vagyoni kárt a felperes nem bizonyított, így a köztudomású tényként megállapítható hátrányra tekintettel 1.000.000 forint nem vagyoni kárban látta volna alaposnak a felperes igényét, ha az I. rendű alperessel szemben a felelősség megállt volna. A perköltség viseléséről az elsőfokú bíróság a Pp.
  3. §-a alapján rendelkezett, azt értékelve, hogy a felperes az I. rendű alperessel szemben teljes mértékben pervesztes lett, és a II. rendű alperessel szembeni kereset jelen perhez való egyesítése nem változtatott az illeték mértékén, mivel az alperesek az egyesítés folytán nem lettek egyetemleges kötelezettek. Az első fokú részítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, amelyben annak részbeni megváltoztatását, az illetékfizetési kötelezettsége 90.000 forint összegre való mérséklését kérte. Arra hivatkozott, hogy az I. rendű alperes a keresetlevél kézhezvételét követően öt nappal intézkedett a per tárgyává tett hozzászólás eltávolításáról, kétségtelenül amiatt, hogy a keresetben foglaltakat maga sem vitatta, így a kereseti igények egy része tekintetében a perindítást követően történt alperesi teljesítés, ezért részlegesen pernyertes félnek minősül, amely következtében a Pp.
  4. §
(1)bekezdése szerint kötelezhető csak a perköltség viselésére. Az I. rendű alperes a fellebbezésre tett észrevételében az első fokú részítélet helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes teljes egészében pervesztes lett, mivel I. rendű alperes az Ektv. 10. §-ában foglaltaknak eleget tett, amint a jogsértés tényéről tudomást szerzett, ami nem tekinthető a kereseti kérelem elismerésének. Mivel a felperes a keresetétől nem állt el - amely esetben csak mérsékelt illetéket kellett volna viselnie - a peres illeték teljes viselésére kellett kötelezni. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés b) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el, mivel a peres felek a tárgyalás tartását nem kérték, és a Pp. 253. §
(3)bekezdésének megfelelően az elsőfokú bíróság ítéletét csak a fellebbezéssel érintett részben vizsgálhatta. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét I. rendű alperessel szemben teljes egészében elutasította az Ektv.
  1. §-án alapuló időközbeni alperesi teljesítést is értékelve, ami a felperes Ptk.
  2. és
  3. §-aira alapított kereseti kérelem vonatkozásában a másodfokú bíróság megítélése szerint sem minősül a követelés elismerésének. Helyesen rendelkezett ezért az elsőfokú bíróság, amikor a Pp.
  4. §-ának alkalmazásával teljes egészében a felperest kötelezte az I. rendű alperessel szembeni pervesztessége miatt a perköltség teljes viselésére. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint sem áll fenn olyan körülmény, amely indokolná a felperes terhére megállapított perköltség mérséklését. A Fővárosi Ítélőtábla ezért az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel érintett részét a Pp.
  5. §
(2)bekezdése alapján helybehagyta, és a felperest eredménytelen fellebbezésére tekintettel - a Pp.
  1. §-án keresztül érvényesülő Pp.
  2. §-a, a 32/2003.(VIII. 28.) IM rendelet
  3. §
(5)bekezdése, az
  1. évi XCIII. törvény
  2. §
(1)bekezdése, valamint a 6/1986.(VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése szerint kötelezte a fellebbezési költség megfizetésére. ,
  1. március
  2. Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke - előadó bíró . Fülöp Györgyi s.k.. Varga Edit s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.