Gf.40562/2009/6 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.562/2009/

1. A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Debreceni Róbert ügyvéd (1124 Budapest, Apor Vilmos tér 25-26.) által képviselt ..... felperesnek a dr. Szabó Réka ügyvéd (2092 Budakeszi, Szőlőskert u. 5-7.) által képviselt ..... alperes elleni hibás teljesítésből eredő kártérítés iránti perében a Pest Megyei Bíróság
2. május 14-én kelt 21.G.21.677/2007/
3. számú ítélete ellen az alperes által benyújtott fellebbezés folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg felperesnek 135.000 (egyszázharmincötezer) forint + áfa másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes
4. szeptember 12-én három darab ..... típusú nyergesvontatót vásárolt alperestől. A gépjárművekre alperes kettő év jótállást vállalt. Felperes a gépjárművekkel pótkocsis darabáru illetve ömlesztett áru (zúzottkő, homok, kavics stb.) szállítást végzett. A gépjárművek előírás szerinti gyakoriságú vizsgálatát, ellenőrzését, továbbá a garanciális szerzvíz munkákat, javításokat felperes a kijelölt szakszervízben végeztette el.
5. őszén a gépjárműveknél a forgalomban való részvételt, a rendeltetésszerű használatot akadályozó, kizáró meghibásodások jelentkeztek. Felperes kezdeményezte a hibák garanciális javítását, ettől azonban alperes elzárkózott. Felperes kérelmére indult előzetes bizonyítási eljárásban a ..... Városi Bíróság által kirendelt ..... közúti közlekedésbiztonsági igazságügyi műszaki szakértő, a járművek szakszervízben történt vizsgálatát követően
6. október 18-i keltezésű szakvéleményében egyebek mellett rögzítette, mindhárom járműnél a vezetőfülke padlólemeze megrepedt, a nem megfelelően rögzített üzemanyag tartály előre csúszva hozzáért az ott lévő vezetőfülke emelő hidraulika tartályhoz és megsérült. Mindhárom jármű esetében ugyanazon meghibásodások jelentkeztek. A legnagyobb probléma a vezetőfülke padlólemez repedés. A hiba, a hiba oka már a gyártás során megvolt, konstrukciós hibának minősül. A műszakilag elfogadható korrekt javítási mód a vezetőfülke cseréje a hibás vezetőfülke szerelvények átépítésével, amelynek bruttó javítási költsége a szakszervíz számítógépes adatállományából kiindulva gépjárművenként 3.302.400 forint. A hibák javítását végül felperes saját költségén végeztette el akként, hogy a fülkék cseréje helyett a váznyúlvány valamint a fülke repedt és sérült részei kerültek kijavításra. A számlával igazolt javítási költség bruttó 5.400.000 forint. A
7. január 19-én fizetési meghagyás iránti kérelemmel indult, ellentmondás folytán perré alakult eljárásban előterjesztett, utóbb pontosított keresetében felperes az alperest 5.400.000 forint és
8. január 3-tól a kifizetésig a Ptk. 301/A §-a szerinti késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni elsődlegesen jótállás, másodlagosan hibás teljesítés címén. Egyebek mellett előadta, az előzetes bizonyítási eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő a gépjárművek hibáit konstrukciós hibának minősítette, így a hibákért az alperes, mint eladó szerződésben vállalt jótállási, illetve a hibás teljesítés szabályai szerinti szavatossági felelőssége fennáll. Tekintettel arra, hogy alperes a hiba garanciális kijavításától elzárkózott, a javítást a lehető legtakarékosabb, leg költségkímélőbb módon saját költségén felperes végeztette el, költségeit alperes köteles megtéríteni. Keresete alátámasztására okiratokat csatolt, köztük a gépjármű adásvételi szerződést, az előzetes bizonyítási eljárásban készült igazságügyi szakértői véleményt, a javítási költségekről kiállított számlát. Alperes a kereset elutasítását, felperes perköltségben marasztalását kérte. Nem vitatta, hogy a gépjárművek meghibásodása az általa vállalt garancia időtartamán belül következett be. Ugyanakkor állította, a hiba oka a teljesítés után keletkezett, a meghibásodás a nem rendeltetésszerű felperesi használatra, a járművek túlterhelésére vezethető vissza. Az előzetes bizonyítási eljárásban készült igazságügyi szakértői véleményt aggályosnak tartotta, elsőlegesen azért, mert a szakértő anélkül minősítette a felmerült hibát konstrukciós hibának, hogy vizsgálta volna a gépjárművek használata és a hiba közötti okozati összefüggést. Úgy vélte, a szakvélemény megalapozottságát az utóbb jelentősen eltúlzottnak bizonyult javítási költségre vonatkozó megállapításai önmagában is aggályossá teszik. A gépjárművek használatával kapcsolatos kérdések, a hiba okának tisztázása érdekében indítványozta a felperes törvényes képviselőjének, a gépjárműveket vezető személyeknek a meghallgatását, a gépjárművek mérlegjegyeinek, szállítóleveinek, a jótállásra vonatkozó iratoknak, valamint a szervízkönyvnek a beszerzését, továbbá igazságügyi szakértő kirendelését. Az elsőfokú bíróság széleskörű bizonyítást folytatott. Beszerezte az előzetes bizonyítási eljárás iratanyagát, a perbeli gépjárművek jótállására vonatkozó iratokat és a szakszervíznél a javításokra nézve rendelkezésre álló teljes dokumentációt. Személyesen meghallgatta az előzetes bizonyítási eljárásban kirendelt szakértőt, felperes törvényes képviselőjét valamint az egyik perbeli gépjármű vezetőjét. ..... igazságügyi szakértő a szakvéleményében foglaltakat fenntartva egyebek mellett előadta, azért jutott arra a következtetésre, hogy konstrukciós hibáról van szó, mert a szinte ugyanabban az időben gyártott gépjárművek vezetőfülkéinél jelentkezett ugyanolyan típusú hiba. A vezetőfülke lemezén fáradásos, repedéses törések alakultak ki, amelyekből arra lehetett következtetni, a hiba oka nem egy ponton van. A felfüggesztéssel áll kapcsolatban a rázkódási, lemezfáradási tevékenység is, ami gyári hibára vezethető vissza. Ha csak egy járműnél jelentkezett volna ilyen probléma, akkor anyag- és hegesztéstechnikai kivitelezési hibára is gyanakodhatott volna és akkor anyagtechnológiai vizsgálatokat is kellett volna végezni. A szerviz dolgozóitól kapott tájékoztatás szerint más ..... gyártmányú ugyanilyen gépeknél is tapasztaltak ilyen hibát. A fülkén illetve a fülke alatti részen jelentkező hiba biztosan nem vezethető vissza a vontatással kapcsolatos terhelésre, a repedések ilyen megjelenése az anyagfáradás tipikus jelensége. A rendelkezésre álló adatokból megállapíthatóan a gépkocsivezetők a garanciális szerviz alkalmával jelezték a fülke hibáját, azt, hogy nyikorog a fülke, amire azt a választ kapták a szervíztől, hogy olajozzák. A hidraulikus tartály elmozdulása rögzítési problémára vezethető vissza. A szakértő rendeltetésellenes használatot nem tapasztalt. ..... felperesi törvényes képviselő úgy nyilatkozott, a gépjárműveket kifejezetten billencs pótkocsik vontatására vásárolták, a komplett hidraulikai szettet egy alvállalkozóval alperes szereltette fel. A járművekkel a kőbányából zúzottkövet, kavicsot, homokot, egyéb ilyen terméket szállítottak az előírások szerinti terhelés megtartását rendszeresen ellenőrízték. ..... felperesi alkalmazott az egyik perbeli gépjármű vezetőjének vallomása szerint a bányából mindig a mázsán keresztül jöttek a gépjárművekkel, nem volt túlterhelés, mindhárom gépjárművel konvojban haladtak, azonos jellegű tevékenységeket végeztek. A fülke meghibásodását úgy vették észre, hogy nagyon nyikorgott a fülke, ez a jelenség már a gépjármű megvásárlását követő egy-két hónapon belül jelentkezett, amit a szervíznek is jeleztek. Az elsőfokú bíróság
9. május 14-én kelt 21.G.21.677/2007/
10. számú ítéletével alperest a felperes részére 5.400.000 forint és
11. január 3-tól a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal és annak egyharmadával növelt mértékű késedelmi kamata, valamint 648.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte. Ítélete indokolásában az igazságügyi szakértői véleményt és annak szóbeli kiegészítését ítélkezése alapjául elfogadva tényként állapította meg, hogy a perbeli gépjárműnél jelentkező meghibásodások, a vezetőfülke padlózatán mutatkozó repedések konstrukciós hibából erednek, ugyanakkor a gépjárművek rendeltetésellenes használatára utaló tény, körülmény nem merült fel. Figyelemmel arra, hogy az alperes Ptk.
12. §