← Magyarország

Pf.20066/2010/4 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Pf.I.20.066/2010/

  1. szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla a dr. Sárkány György Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Sárkány György ügyvéd, 7400 Kaposvár, Berzsenyi u.
  2. I/1.) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Egerszegi Zoltán pártfogó ügyvéd (7621 Pécs, Apáca u. 13.) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és egyéb iránt indított perében a Somogy Megyei Bíróság
  3. november
  4. napján kelt 23.P.21.161/2009/
  5. számú ítélete ellen az alperes által
  6. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Megállapítja, hogy az alperest képviselő pártfogó ügyvéd díját teljes egészében az állam viseli. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak - az APEH Dél-dunántúli Regionális Igazgatóságának Illetékfőosztálya felhívására - 36.000 (harminchatezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 5.000 (ötezer) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az alperes fiát a felperes felesége tanította a K.-i Általános Iskolában. Az alperes a tanárnő ellen panaszt emelt az Oktatási Jogok Biztosánál, a fiával való bánásmódja miatt. Az eset után a két család között a viszony elmérgesedett. A S. internetes oldalon
  7. május 31-én jelent meg a „Büdös cigány, menj inkább a M. s.-ba" című cikk. Ebben az alperes a vele és családtagjaival kapcsolatos állítólagos sérelmeiről nyilatkozott. Elmondta, hogy „a tanárnő férje (a felperes) fegyverrel kergetett ki az erdőből, amikor medvesalátát gyűjtöttünk, nemrég pedig az egyik szomszédommal azt üzente: ne merjem többé betenni a lábam az erdőbe, mert ha ott lát, lelő". A felperes keresetében kérte, hogy állapítsa meg a bíróság, hogy az alperes a fenti nyilatkozatával megsértette a felperes jó hírnévhez fűződő személyhez fűződő jogát, a további jogsértéstől tiltsa el az alperest, és kötelezze 150.000,- Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével megállapította, hogy a S. internetes oldalon
  8. május
  9. napján megjelent „Büdös cigány, menj inkább a M. s.-ba" című cikkben azon állításaival, hogy a felperes fegyverrel kergette ki az erdőből, illetve, hogy az egyik szomszédjával azt üzente, hogy „ne merjem többé betenni a lábam az erdőbe, mert ha ott lát, lelő" megsértette a felperes jó hírnévhez fűződő személyiségi jogait. Az alperest a további jogsértéstől eltiltotta és kötelezte, hogy fizessen meg a felperesnek 100.000,- Ft nem vagyoni kártérítést és 20.000,Ft elsőfokú perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Megállapította, hogy az alperes azt az állítását, hogy a felperes fegyverrel fenyegette volna, miközben salátát gyűjtött az erdőben, továbbá azt, hogy a felperes az alperest életveszélyesen megfenyegette volna azzal, hogy ha be meri tenni a lábát az erdőbe, akkor lelövi - az alperes a perben nem tudta bizonyítani. A Ptk. 84.§

(1)bekezdés e) pontja alapján a sérelmet szenvedett felet megillető kártérítés tekintetében a kialakult bírói gyakorlatra hivatkozással megállapította, hogy a felperest a sérelemmel okozati összefüggésben érte olyan hátrány, amely indokolja nem vagyoni kárpótlás megítéléseként. Ezt az adott esetben köztudomású tényként fogadta el a Pp. 163.§
(3)bekezdése alapján. Az ítélet ellen annak megváltoztatása és a jó hírnévhez fűződő jog megsértésére és a perköltség megfizetésére vonatkozó rendelkezés tekintetében a kereset elutasítása, valamint a felperes perköltségben való marasztalása iránt az alperes terjesztett elő fellebbezést. Hivatkozott arra, hogy a felperes jó hírnevét nem sértette meg, nyilatkozatai során mindvégig a valóságot állította. Álláspontja szerint a perben kihallgatott K. I. tanúvallomása is állításait támasztotta alá, ezt a per megítélése szempontjából lényeges körülményt azonban az elsőfokú bíróság nem vette kellőképpen figyelembe, ahogy nem vette figyelembe ifj, O. J.-nak, az alperes fiának a tanúvallomását sem. Hivatkozott továbbá arra, hogy az eset kapcsán a felperes társadalmi megbecsülésének csökkenésére adat, bizonyíték nem merült fel. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására és az alperes perköltségben való marasztalására irányult. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletében a tényállást a rendelkezésre álló bizonyítékok okszerű mérlegelésével, helyesen állapította meg, így azt a másodfokú bíróság is elfogadta ítélkezése alapjául. Az irányadó tényállás alapján helytálló jogi következtetés levonásával hozta meg az elsőfokú bíróság érdemi döntését is, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253.§
(2)és 254.§
(3)bekezdése alapján helyes indokaira tekintettel hagyta helyben. A fellebbezéssel összefüggésben arra utal a másodfokú bíróság, hogy helyesen hivatkozott az elsőfokú bíróság ítélete indoklásában arra a bírói gyakorlatra, amely szerint a tényállás függvényében adott esetben a jogsértés megállapítása mellett, azzal szükségképpeni okozati összefüggésben a felperes személyét ért hátrány köztudomású tényként is megállapítható. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a jó hírnév és a becsület megsértése szükségképpen bizonyos negatív értékítéletet eredményezett a felperes személyét illetően, ezért nem sértett jogszabályt az elsőfokú bíróság, amikor a Pp. 163.§
(3)bekezdése alapján köztudomású tényként fogadta el a felperest ért jogsérelem következtében a személyét ért hátrány megvalósulását is. Az alaptalanul fellebbező alperes perköltséget nem igényelhet és a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján viselni tartozik a per tárgyi illeték-feljegyzési jogos voltára tekintettel le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket az Itv. 74.§-ának
(3)bekezdése folytán irányadó 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján. Ugyancsak viselni tartozik a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján a felperes másodfokú eljárásban felmerült perköltségét, amelynek mértékét a másodfokú bíróság a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§-a alapján állapította meg. A másodfokú bíróság a sikertelenül fellebbező alperest képviselő pártfogó ügyvéd díjának viseléséről a Pp. 87.§
(2)bekezdése alapján határozott. Pécs,
  1. április
  2. Dr. Lábady Tamás s.k. a tanács elnöke, Dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, Dr. Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.