A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.177/2010/7.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- év május hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : A csalás bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Nyíregyházi Városi Bíróság 14.B.1736/2007/
- számú, illetőleg a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 2.Bf.782/2008/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. E végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Nyíregyházi Városi Bíróság a
- szeptember 16-án meghozott és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 2.Bf.782/2008/
- számú ítélete folytán
- április 8-án jogerőre emelkedett 14.B.1736/2007/13.számú ítéletével a terheltet 1 rendbeli, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette (Btk.318.§
(1)és
(5)bekezdés a) pont), valamint 1 rendbeli csalás bűntette (Btk. 318.§
(1)bekezdés és
(4)bekezdés a) pont) miatt halmazati büntetésül 1 év 6 hó börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. A terhelttel szemben 3.500.000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el, a magánfél polgári jogi igényét pedig a törvény egyéb útjára utasította. Az irányadó tényállás szerint a terhelt az általa megvalósított bűncselekményekkel V.A. magánfélnek 2.500.000 forint, míg G.L.J.nek 1 millió forint - meg nem térült - kárt okozott. V.A. 5.000.000 forint tőke és kamatai erejéig terjesztett elő polgári jogi igényt, amelyet az eljárt bíróságok eltúlzottnak találtak, ezért a Be. 335. §-ára figyelemmel azt a törvény egyéb útjára utasították. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt jelentett be a Be. 416.§-a
(1)bekezdésének b) pontjára alapozott felülvizsgálati indítványt. Álláspontja szerint a vagyonelkobzás alkalmazása törvénysértő, mivel a vagyonelkobzás a magánfelet zárja el a kártérítés igénye érvényesítésétől a fedezetül szolgáló vagyon elvonása következtében. A Legfőbb Ügyészség BF. 707/
- számú átiratában és a nyilvános ülésen jelenlévő ügyész - hivatkozva a 69/
- BK véleményben foglalt iránymutatásra - alaptalannak találta az indítványt, ezért a megtámadott határozatok hatályban tartását indítványozta. A védő a nyilvános ülésen vitatta a
- számú kollégiumi vélemény alkalmazhatóságát, mivel az az elsőfokú bíróság ítéletének meghozatalát követően született, másrészt azért is, mert a kollégiumi vélemény követése - szemben a jogegységi határozattal nem kötelező. Ehhez képest az elsőfokú bíróság értelemszerűen nem vehette figyelembe a szóban lévő iránymutatást, a másodfokú bíróság pedig nem ismerte, tekintve, hogy nem utalt rá. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A jelen ügyben irányadó jogszabályt természetesen nem a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának a gyakorlat egységesítését elősegítő -
- számú véleménye jelenti, hanem a Btk. 77/B. §-a
(5)bekezdésének a) pontja tartalmazza akként, hogy vagyonelkobzás nem rendelhető el arra a vagyonra, amely a büntetőeljárás során érvényesített polgári jogi igény fedezetéül szolgál. Érvényesített polgári jogi igény alatt pedig kizárólag a megítélt igény értendő, hiszen a kielégítés fedezetének biztosítása csak ilyen esetben indokolt és szükséges. A 69. számú kollégiumi vélemény a fentiekkel összhangban rögzíti, hogy a polgári jogi igény egyéb útra utasítása nem jelenti vagyonelkobzás alkalmazásának a Btk. 77/B.§-a
(5)bekezdésének a) pontja szerinti akadályát. Csupán a teljesség kedvéért jegyzendő meg, hogy a terhelt által okozott, összesen 3,5 millió forintot kitevő kárból 1 millió forint G.L.J. sértettet érte, aki ezen összegre nézve polgári jogi igényt nem is terjesztett elő. A fentiekből kitűnően tehát az eljárt bíróságok a terhelttel szemben törvényes intézkedést alkalmaztak, ezért a Legfelsőbb Bíróság - nem adva helyt a felülvizsgálati indítványnak - a megtámadott határozatokat a Be. 426.§-a alapján hatályukban fenntartotta. A fellebbezés és a felülvizsgálat kizártságára, valamint az indítvány megismétlésének tilalmára vonatkozó figyelmeztetés a Be. 3.§-ának
(4)bekezdésén, illetve a 416.§-a
(4)bekezdésének b) pontján, továbbá a 418.§
(3)bekezdésén és 421. §-ának
(2)-
(3)bekezdésén alapszik. Budapest,
- május
- Dr. Demeter Ferencné s.k. a tanács elnöke, Dr. Akácz József s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró. A kiadmány hiteléül: írnok MM