Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.30.346/2009/
- szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla a Dr. Baánné dr. Danika Klára ügyvéd (7621 Pécs, Ferencesek utcája 24.) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Dr. Jakab Zoltán ügyvéd (7400 Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 32-34.) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen vállalkozói díj és járulékai megfizetése iránt indított perében a Somogy Megyei Bíróság
- november
- napján kelt 2.G.40.162/2008/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 323.600,(háromszázhuszonháromezer-hatszáz) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének túlnyomó részben helyt adva, az alperest 10.593.600,- Ft tőke, ennek
- október
- napjától járó késedelmi kamatai, valamint 1.266.000,- Ft elsőfokú perköltség megfizetésére kötelezte, a kereset ezt meghaladó részének elutasítása mellett. Megállapította, hogy a felek közt
- július
- napján létrejött vállalkozási szerződés alapján a felperest 10.593.600,- Ft vállalkozói díj illeti meg, mellyel szemben az alperes késedelem, és hibás teljesítés címén előterjesztett beszámítási kifogása alaptalan volt. Megállapította ugyan az elsőfokú bíróság, hogy a felperes a vállalkozási szerződést 81 nap késedelemmel teljesítette, azonban álláspontja szerint a felperes bizonyította azt, hogy e késedelem neki nem felróható, ezért kötbérfizetési kötelezettség sem terheli. A szerződésben kikötött részhatáridőkkel kapcsolatban az volt a jogi álláspontja, hogy e határidők számonkérésétől a felek eltekintettek, ezért a közbenső határidők elmulasztása sem vont maga után kötbérfizetési kötelezettséget. A hibás teljesítéssel összefüggésben érvényesített alperesi kártérítési igénnyel kapcsolatban a perben kirendelt szakértő véleménye alapján azt állapította meg, hogy az alperes - a zsaluk működése kivételével - nem igazolta azt, hogy a légelszívó rendszer hibásan működött, és azt sem, hogy az alperesnek az általa kártérítésként érvényesített költségei a légelszívó rendszer hibás működése miatt következtek be. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes jelentett be fellebbezését, fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatását, és a kereset elutasítását kérte. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság ítélkezése alapjául elfogadta a perben kirendelt igazságügyi szakértő véleményét, álláspontja szerint a szakvélemény megállapításai egyoldalúak, következtetései tévesek, ezért továbbra is - egyezően az elsőfokú eljárásban már előadottakkal - új szakértő kirendelését kérte. A késedelmi kötbérrel kapcsolatban vitatta az elsőfokú bíróság jogi álláspontjának helyességét, és azt a tényt is, hogy a felek határidők számonkérésétől eltekintettek, és hogy a 81 nap késedelmet a felperes kimentette. Álláspontja szerint a felperes a késedelem bekövetkeztében felelősségét elismerte azzal, hogy a bíróságtól a kötbér mérséklését kérte. Állította, hogy a pótmunka elrendelése nem okozott a felperesnek késedelmet, október 10-e és 20-a között a munkavégzés nem szünetelt, mert a felperes ebben az időszakban is végzett munkákat, e tényt a portanaplóval kívánta igazolni, az október 30-a és december 10-e közti időben a munka felfüggesztése pedig a felperesnek róható fel. Továbbra is állította, hogy a felperes a szerződést hibásan teljesítette, és e hibás teljesítéssel összefüggésben keletkezett kára. A felperes fellebbezési helybenhagyását kérte. ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság ítéletében a tényállást helyesen állapította meg, a helyesen megállapított tényállásból érdemben helyes jogi következtetést is vont le, döntése helyes és megalapozott, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság a Pp. 253.§
(2)és a Pp. 254.§
(3)bekezdése alapján, helyes indokaira figyelemmel helybenhagyta. Az alperes fellebbezésével összefüggésben a másodfokú bíróság az alábbiakra utal: Az elsőfokú bíróság a perbeli bizonyítékoknak a Pp. 206.§
(1)bekezdése szerinti mérlegelésével helyesen állapította meg azt a tényt, hogy a peres felek a vállalkozási szerződésben kikötött részhatáridők tekintetében a szerződésüket módosították, az ott írt munkálatokat átütemezték, átszervezték azzal, hogy az alperes folyamatos termelő tevékenysége mellett oly módon végzi el a felperes a munkát, ahogy a leghatékonyabb. A véghatáridő volt a fontos, a részhatáridők számonkérésétől eltekintettek. Az elsőfokú bíróságnak ezt a ténymegállapítását a 2009. március 18-i tárgyaláson tanúként kihallgatott D. L. felperesi, valamint Cs.G. alperesi alkalmazott egybehangzó tanúvallomása egyértelműen igazolja. A felperes kötbérfelelősség alóli kimentésének megalapozottságát, valamint az alperes által érvényesített kárigény bizonyítatlanságát az elsőfokú bíróság az igazságügyi szakértő véleménye alapján állapította meg. A Pp. 177.§
(1)bekezdése értelmében, ha a perben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához, vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik, a bíróság szakértőt rendel ki. E perben annak a ténynek a megítéléséhez, hogy a felperes által felhozott körülmények igazolják-e azt, hogy a felperes a szerződésszegésért, késedelemért nem felelős, valamint annak a ténynek a megítéléséhez, hogy a felperes a szerződést hibásan teljesítette-e, és a hibás teljesítés következményeként állt-e elő az alperes által állított kár, különleges szakértelemre volt szükség. Megalapozottan, a Pp. idézett rendelkezése szerint vette igénybe ezért az elsőfokú bíróság szakértő közreműködését, és helyesen járt el akkor is, amikor a kirendelt szakértő szakvéleményét ítélkezése alapjául elfogadta. Az igazságügyi szakértő véleményére az alperes két alkalommal tett észrevételt, az abban felhozottakra a szakértő nyilatkozott, a tárgyaláson szóban a véleményét megerősítette, fenntartotta. Az így kiegészített szakértői vélemény nem hiányos, nem homályos, sem önmagával, sem más szakértői véleménnyel, sem bizonyított tényekkel nem látszik ellentétben állónak, annak helyességéhez egyébként kétség nem fér, ezért más szakértő kirendelésére a Pp. 182.§
(3)bekezdése értelmében sem az elsőfokú bíróságnak nem volt, sem pedig a másodfokú bíróságnak nincs lehetősége. Az alperesnek a szakértői véleményre az észrevételeit módjában állt megtenni, azt meg is tette, nem követett el ezért az elsőfokú bíróság eljárási szabálysértést akkor, amikor a per tárgyalását a szakértő tárgyaláson tett nyilatkozataira adandó alperesi észrevételek miatt nem halasztotta el, az írásban kiegészített, a tárgyaláson szóban fenntartott szakértői vélemény ugyanis a korábbiakhoz képest új tényeket, más véleményt nem tartalmazott. A késedelemmel kapcsolatban utal arra a másodfokú bíróság, hogy a
- október 10-i jegyzőkönyv utolsó bekezdéséből egyértelműen megállapítható az, hogy a felperes a szerelési munkákat
- október
- napjára, a gép-bekötések kivételével elvégezte, ezt az alperes elismerte. A
- december 5-i alperesi levél pedig igazolja, hogy az alperes adta meg a gyártósorok bekötésének ütemezését, és hogy az utóégető üzembe helyezését megelőzően teljes körű üzembe helyezésről nem is lehetett szó, ezt pedig az alperes december utolsó hetére biztosította, így ezt megelőzően gyakorlatilag a felperes késedelme fel sem merülhetett. Azt a tényt, hogy a munkavégzés az alperes kérésére szünetelt, igazolja az építési napló, valamint a
- október 10-i jegyzőkönyv tartalma is. Irreleváns a perben az alperesnek az a hivatkozása, hogy a felperes a helyszínen építési naplót nem vezetett, ennek ugyanis sem a kereset, sem a beszámítási kifogás elbírálása szempontjából nincs jelentősége, megjegyzi csupán a másodfokú bíróság, hogy a kihallgatott Cs. G. tanú maga adta elő azt, hogy a felperestől a helyszínen az építési naplót egyetlen alkalommal sem kérte. Az alperes kárként költségei, és elmaradt haszna megtérítését kérte, mely kár állítása szerint a felperes hibás teljesítése okán, amiatt következett be, hogy a gyártósoron a munkát le kellett állítani, és szerelési munkálatokat kellett végezni. Az igazságügyi szakértő
- sorszámú szakvéleménye
- oldalán megállapította, hogy a hibás teljesítés 10 darab fogaskerekes zsalu tekintetében állapítható csak meg, ezek cserére szorulnak tolórudas zsalukra, a fogaskerekes zsaluval kapcsolatban azonban szavatossági igényt az alperes nem terjesztett elő. Egyéb hibát a felperes teljesítésében az igazságügyi szakértő megállapíthatónak nem talált, az a hiba, amellyel összefüggésben az alperes kára bekövetkezését állította, szakértői módszerekkel nem volt bizonyítható, nem volt ezért szükség további, a kár felmerülését és összegszerűségét érintő bizonyításra. A szakértő a szakvéleményében kifejtett álláspontot a
- sorszámú, II. számú kiegészítése 24/
- pontja alatt az alperesi kérdésekre, észrevételekre adott válaszában, és a tárgyaláson szóban is fenntartotta. E bizonyítékok alapján az elsőfokú bíróság helyesen bírálta el az alperesi beszámítási kifogást mind a kötbér, mind a hibás teljesítésre alapított kártérítési igény tekintetében, ezért az alperes fellebbezés alaptalan volt. Alaptalanul hivatkozott arra is az alperes, hogy a felperes a kötbér mérséklése iránti kérelmével a felelősségét elismerte, a felperes ugyanis mindvégig a beszámítási kifogás elutasítását kérte, kötbér mérséklése iránti kérelmét másodlagos kérelemként, a beszámítási kifogás teljesítése esetére terjesztette csupán elő. A fellebbezésben, és a
- sorszámú előkészítő iratban felhozott egyéb tények a fellebbezés elbírálása, a kötbérfelelősség jogalapja és a hibás teljesítés ténye szempontjából irrelevánsak. Az alaptalanul fellebbező alperes a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján köteles a felperes másodfokú eljárásban felmerült költségeit megtéríteni, mely költség a felperest képviselő ügyvéd másodfokú eljárás a 32/2003.(VIII. 22.) IM rendelet 3.§
(2)bekezdése alapján megállapított munkadíja. Pécs,
- április
- Dr. Veszeley Józsefné s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Zóka Ferenc s.k. bíró