Kfv.37643/2009/4 – Kúria

Kfv.III.37.643/2009/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Szalai F.László ügyvéd által képviselt M. Kft. felperesnek a Komárom-Esztergom Megyei Földhivatal alperes ellen ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság

1. április
2. napján kelt 28.K.20.098/2008/
3. számú jogerős ítélete ellen a felperes által
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelme folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Komárom-Esztergom Megyei 28.K.20.098/2009/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S Az ingatlan-nyilvántartás szerint a belterület 4695 hrsz-ú, 662 m² területű lakóház, udvar megjelölésű ingatlan egy betéti társaság tulajdonában van feltüntetve. A betéti társaság társasági formája megváltozott, átalakulással megszűnt, egyetemleges jogutódja a felperes lett. A felperes
6. május
7. napján névváltozás jogcímen kérte a betéti társaság tulajdonjogának törlését, egyidejűleg saját tulajdonjogának bejegyzését. Az elsőfokú hatóság a kérelmet elutasította, mert az átalakulás nem tekinthető névváltozásnak, és mert a kérelem egyébként is olyan hiányosságokban szenvedett, mely az eljárásban pótolható nem volt. Az alperes e döntést a
8. november
9. napján kelt 30.261/
10. számú határozatával helybenhagyta, hivatkozva a tulajdonjog változáshoz kapcsolódó jogszabályi rendelkezésekre. A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezésével az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését azzal az ítéleti meghagyással kérte, hogy az ingatlan tulajdonosaként ő kerüljön feltüntetésre. A megyei bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint az alperes helyes indokok alapján jogszerű határozatot hozott. Az ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet hatályon kívül helyezését és az alperes határozatának kérelmének megfelelő megváltoztatását kérte. Előadta, hogy a bíróság fontos tényeket nem állapított meg, így az ítélet hiányos. A vagyonleltár az átalakulással kapcsolatban folyt cégbírósági eljárásban szerepel, ott fel van tüntetve a perbeli ingatlan is. Az alperes köteles lett volna a névváltozást a cégnyilvántartás alapján teljesíteni. Jogszabálysértésként az ingatlan-nyilvántartásról szóló
11. évi CXLI. törvény /a továbbiakban: Inytv./
12. §-ának /1/ bekezdését,
13. §-át,
14. §ának /1/ bekezdését,
15. §-át, a a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
16. évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./
17. §-ának /2/ bekezdését és
18. §-ának /3/ bekezdését jelölte meg. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felperes az alpereshez kérelmét nevének megváltozása miatt nyújtotta be, és állította, hogy ennek átvezetésére az alperes attól függetlenül köteles lett volna, hogy a neve azért változott meg, mert társasági formaváltással átalakult. Az Inytv.
19. §-ának /1/ bekezdése egyebek mellett kimondja, hogy az ingatlannyilvántartásba bejegyzett jogosult cég nevének megváltozását az ingatlanügyi hatóság az érdekelt bejelentése alapján vagy hivatalból a cégnyilvántartásból történő adatátvétellel vezeti át az ingatlan-nyilvántartásban. A felperes e körben állította, hogy a cégnyilvántartásban a neve változott, és azok a kételyek, amelyeket az alperes emelt az átvezetés elé a cégnyilvántartási iratokban található vagyonleltárban foglaltakkal eloszlathatók lettek volna. Tényként megállapítható ugyanakkor, hogy a jelen ügyben nem a jogosult cég neve változott, hanem megváltozott a társaság társasági formája, és az ingatlan tulajdonosa jogutódlás folytán. Önmagában tehát a cégnév változására vonatkozó alperesi szabályok nem alkalmazhatók, hiszen a jelen ügyben nem a betéti társaság /vagy a kft./ neve változott meg, hanem a jogi személy társasági formája lett eltérő az előző állapottól. Az Inytv.
20. §-ának /1/ bekezdése azonban kizárólag a névváltozás esetében teszi lehetővé azt az egyszerű átvezetési módot, amelyet a felperes ügyében megkíván. Minden egyéb esetben figyelemmel köteles lenni az alperes a kérelem alapjául szolgáló okiratok kellékeivel kapcsolatban az Inytv.-ben található szabályokra. A felperes maga sem vitatja, hogy kérelme ezeknek nem felelt meg. Minthogy a felperes esetében nem névváltozásról, hanem társasági formaváltásról, tehát átalakulásról volt szó, amely a gazdasági társaságokról szóló
21. évi IV. törvény /a továbbiakban: Gt./
22. § /1/ bekezdése szerinti jogutódlást is jelent, az alperes nem alkalmazhatta a kizárólag névváltozásra vonatkozó Inytv.
23. §-ának /1/ bekezdését. Helyesen állapította meg ezért a megyei bíróság, hogy az alperes határozata jogszerű volt, ennélfogva a felperesnek a felülvizsgálati kérelmében említett többi kifogása is alaptalan, az Inytv.
24. §ában foglaltak alkalmazandók a jogok bejegyzésére. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló
25. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
26. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes a Pp.
27. §-a alapján köteles az alperes Pp.
28. §-a szerint felszámítható költségei megfizetésére. Az illeték megfizetésére kötelező rendelkezés az illetékekről szóló
29. évi XCIII. törvény
30. §-ának /1/ bekezdésébe, 39-
31. §-aiba foglaltaknak megfelelően, és a
32. §-a szerint alkalmazandó a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet
33. § /2/ bekezdésén alapul. Budapest,
34. március
35. Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, dr.Kovács András sk. bíró