Kfv.III.37.663/2009/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Szeszák Gyula ügyvéd által képviselt N. I. felperesnek a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja alperes ellen vadvédelmi bírság tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság
- június
- napján kelt 9.K.30.214/2009/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Hajdú-Bihar Megyei 9.K.30.214/2009/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S A 0460/23 hrsz-ú 73 ha 7779 m² területű szántó és gyep művelési ágú ingatlan 1835/80215-öd részét a felperes
- április
- napján 200.000.- Ft értékben megjelölt 50 mázsa kukoricáért megvásárolta. Az ingatlan egy vadászterületen fekszik. A csereszerződés megkötésének tényére tekintettel a felperes másnap vadászfegyverrel a vadászterületen úgy tartózkodott és ment lesre, hogy a vadásztársaság vadászati naplójába bejegyzést nem tett. Ilyen tényállás alapján az alperes nevezettet
- január
- napján kelt 04/3/2414/
- számú határozatával a megismételt eljárásban hozott elsőfokú határozatot részben megváltoztatva 50.000.- Ft vadvédelmi bírság megfizetésére kötelezte, és rendelkezett vadászjegyének három hónap időtartamra történő visszavonásáról is. A határozat indokolása szerint, minthogy a felperes nem ejtett vadat, mind a bírság összege, mind a vadászjegy visszavonásának időtartama minimális mértékben került meghatározásra. A felperes keresetében a határozat hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy a határozat meghozatalára a határidőket jóval túllépve került sor. A tényállást is tévesen állapította meg az alperes a kereset szerint, mert a vadászterületen lövés kiváltására nem alkalmas állapotban lévő fegyverrel jogszerűen tartózkodott, vadászatot nem folytatott. Hivatkozott arra is, hogy a vadászati naplóba történő bejegyzés önhibáján kívüli okból hiányzik. Vele szemben az eljárt szabálysértési hatóság sem látott okot elkövetés hiányában intézkedésre. A megyei bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint a rendelkezésre álló okiratokból és egyéb bizonyítékokból megállapítható, hogy a felperes anélkül ment lesre fegyverrel a vadászterületen, hogy a vadászati naplóba bejegyzést tett volna. Jogszerű volt ennél fogva az alperes mérlegeléssel meghatározott jogkövetkezményeket tartalmazó határozata. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte az ítélet - egyben az alperes határozatának a - hatályon kívül helyezését. Előadta, hogy a vadvédelmi bírságot vele szemben késve szabták ki. A tényállást illetően arra hivatkozott, hogy a vad elejtésére alkalmatlan állapotban lévő fegyverrel jogszerűen tartózkodott a vadászterületen, ahol vadászatot nem folytatott, ezért a vadászat rendjét sem sérthette meg. Hivatkozott arra is, hogy a vadászati naplóba való beírási kötelezettségét akarata ellenére nem tudta teljesíteni, mert azt a közös képviselő elzárva tartotta. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A megyei bíróság helyesen megállapított tényállás alapján a bizonyítékok okszerű mérlegelésével hozta meg az ügyben döntését. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló
- évi LV. törvény /a továbbiakban: Vtv./
- § /1/ bekezdésének g/ pontja kimondja, hogy vadvédelmi bírságot köteles fizetni, aki jogosulatlanul vadászik. A Vtv. e szakaszának /3/ bekezdése szerint a vadvédelmi bírság mértéke esetenként, és a cselekmény súlyától függően legalább 50.000.-, de legfeljebb 1.000.000.- Ft lehet. A felperessel szemben az alperes a legkisebb összegben határozta meg a fizetendő vadvédelmi bírságot. A megyei bíróság helyesen értékelte a felperes
- május
- napján történt meghallgatása során tett nyilatkozata alapján, hogy nevezett lesre ment. A Vtv. végrehajtásáról szóló 79/2004./V.4./ FVM rendelet /a továbbiakban: Vhr./
- § /1/ bekezdésének b/ pontja alapján egyéni vadászatnak minősül a les is. Minthogy a felperes saját nyilatkozata szerint is lesre ment, köteles lett volna a Vhr.
- § /1/ bekezdése értelmében a vadászat megkezdése előtt a jogosultnál jelentkezni és eltérő szabály hiányában a vadászati naplóba való bejegyzésre. E kötelezettségének a felperes nem tett eleget. E tényből függetlenül annak okából - következik az, hogy a felperessel kapcsolatban a jogosulatlan vadászatot az alperes jogszerűen állapította meg. A Vtv.
- § /1/ bekezdésének d/ pontja szerint a vadászati hatóság az engedélyt három hónaptól öt évig terjedő időtartamra visszavonja attól a vadásztól, akivel szemben vadvédelmi bírságot szabtak ki. Minthogy a felperes jogosulatlanul vadászott, és vele szemben jogszerűen szabtak ki vadvédelmi bírságot, a törvény erejénél fogva volt köteles a vadászati hatóság az engedély visszavonására. Tekintettel arra, hogy a felperes nem ejtett vadat a vadászjegy visszavonásának időtartama is legkisebb időtartamban került meghatározásra. A megyei bíróság tehát helyesen állapította meg azt, hogy az alperes jogszerűen mérlegelte a tényeket és körülményeket határozata meghozatalánál. A bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
- § /1/ bekezdése alapján, felülvizsgálattal eredményesen csak akkor támadható, hogy ha a tényállást a bíróság iratellenesen állapította meg, illetőleg a bizonyítékok mérlegelése okszerűtlen volt. Tekintettel arra, hogy ilyen hibában a megyei bíróság ítélete nem szenved, a felülvizsgálati kérelem alaptalan. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét a Pp.
- § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperes az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- § /1/ bekezdésébe, 39-
- §-aiban foglaltaknak megfelelően és a
- §-a szerint alkalmazandó a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet
- § /2/ bekezdése alapján köteles a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Az alperesnek a felülvizsgálati eljárással kapcsolatban költsége nem merült fel, ezért a Legfelsőbb Bíróságnak erről rendelkeznie nem kellett. Budapest,
- április
- Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, dr.Kovács András sk. bíró