Kfv.37684/2009/4 – Kúria

Kfv.III.37.684/2009/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Kovács Elvira ügyvéd által képviselt Volnár Zrt. felperesnek a Országos Rendőrfőkapitányság alperes ellen közigazgatási bírság tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság

1. május
2. napján kelt K.27.096/2009/
3. számú jogerős ítélete ellen az alperes által
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelme folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Győr-Moson-Sopron Megyei K.27.096/2009/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy felperesnek 10.000./azaz perköltséget. 15 napon tízezer/ Bíróság belül fizessen meg a forint felülvizsgálati A le nem rótt 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I N D O K O L Á S A felperesi társaság üzemeltetésében lévő autóbusz
6. július
7. napján az autópályára megállapított 80 km/óra sebességet túllépve közlekedett. A Megyei Rendőr-főkapitányság /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ eljárást indított, és
8. augusztus
9. napján kelt és
10. október
11. napján kézbesített határozatával 30.000.Ft közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte a felperest. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes
12. december
13. napján kelt másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az alperesi határozat megállapította, hogy az ügyintézési határidő túllépése az ügy érdemére kihatással nem volt, mert a határozatot az elsőfokú hatóság 60 napon belül meghozta, és a kézbesítési szabályok megsértése nem minősül lényeges eljárási szabálysértésnek. A felperes keresetében a közúti közlekedésről szóló
14. évi I. törvény /a továbbiakban: Kkt./
15. § /3/ bekezdésére hivatkozással kérte az alperesi határozat jogsértő voltának megállapítását és hatályon kívül helyezését, tekintettel arra, hogy azt nem az eljárásra nyitva álló határidőn belül hozták meg, a határidő nem került meghosszabbításra, és felperes elesett attól a lehetőségtőlaz eljárás megindításáról szóló előzetes értesítés hiányában -, hogy 8 napon belül, a Kkt. 21/A. §-ában meghatározott okiratot a hatóság számára megküldhesse. A Vas Megyei Bíróság az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően is hatályon kívül helyezte. Az ítélet megállapította, hogy a perbeli időszakban a Kkt.
16. § /3/ bekezdésében szabályozott 60 napos határidő objektív, anyagi jogi határidő, amelyen belül kellett volna a bírságoló határozatot postára adni, és ezért a határidőn túl nem volt mód a határozat kibocsátására, illetve postára adására. Az alperes felülvizsgálati kérelmében kérte az ítélet hatályon kívül helyezése mellett a felperes keresetének elutasítását. Kifejtette, hogy a határozat meghozatalára 60 napon belül került sor, és a döntés közléséről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
17. évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./
18. § /6/ bekezdése külön rendelkezik. A kézbesítés késedelme nem hatott ki, illetve nem hathatott ki az ügy érdemére, ekként a hatályon kívül helyezésnek sem lehetett volna helye. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Hivatkozott arra, hogy az ügyfeleket megilleti a Ket.
19. § /1/ bekezdése alapján a tisztességes ügyintézéshez való jog, mely sérült azzal, hogy a felperest az eljárás megindításáról nem értesítette a hatóság, az eljárási határidőt nem hosszabbította meg és a határozatot is 60 napon túl hozta meg. Utalt arra is, hogy számos más hasonló ügyben a hatóság eljárást megszüntető döntést hozott. Az alperes felülvizsgálati kérelme nem alapos az alábbi indokok alapján. A perbeli időszakban hatályos Kkt.
20. § /3/ bekezdés második mondata értelmében a bírságot a hatóság az /1/ bekezdésben meghatározott előírás megszegését követő 60 napon belül szabja ki. A Kkt.
21. § /1/ bekezdés a/ pontja értelmében a gépjármű üzembentartója, illetve a 21/A. § /2/ bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó külön jogszabály által meghatározott egyes előírások betartásra kerüljenek. A Kkt.
22. §-ának /4/ bekezdésében szabályozott 60 napos bírságkiszabási határidő túllépése esetén alkalmazandó szabályokról szóló 1/2010./II.18./ közigazgatási jogegységi határozat I. pontjában megállapította, hogy a Kkt.-ban szabályozott 60 napos bírságkiszabási határidő túllépése esetén az ügyintézési határidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A II. pont szerint a határidő túllépése az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértésnek minősülhet. A jogegységi határozat II. pontjában foglalt megállapítás indokaként a Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsa kimondta, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
23. évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./
24. § /1/ bekezdésében meghatározott tisztességes ügyintézéshez és jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jogot sértheti, ha a hatóság a határozat hozatalára megállapított határidőt túllépi és ezzel az ügyfél számára a jogszerű magatartás fennálltának, illetve a szankció alkalmazása törvény akadályának bizonyítását elnehezíti. A jogegységi határozat azt is kimondta, hogy ha - mint ahogy ez a jelen ügyben is megállapítható - a határozat meghozatala az előírt határidőben megtörténik, de a kézbesítés és a döntés meghozatala között indokolatlanul hosszú idő telik el, sérülhet a tisztességes ügyintézéshez való jog, és ezekben az esetekben az eljárási jogszabálysértés a döntés érdemére is kihat. A jogegységi határozat alapját képező, a közúti közlekedésről szóló
25. évi I. törvény /továbbiakban: Kkt./
26. § /4/ bekezdését, a hatályba lépése előtt módosított, az időszakos vizsgálat keretében elvégzett előzetes eredetiségvizsgálat díjának visszatérítéséről szóló 86/2010./III.26/ Kormányrendelet /Kr1./
27. § /4/ bekezdése folytán
28. április
29. napján hatályba lépett 410/2007./XII.29/ Kormányrendelet /Kr2./
30. §-át /4/ bekezdéssel kiegészítette akként, hogy a Kkt.
31. § /4/ bekezdése szerinti 60 napos határidő jogvesztő. A határidő számítása során a bírság akkor tekinthető kiszabottnak, ha a határozatot az ügyfélnek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerint kézbesítették. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az 1/2010./II.18./ KJE határozat /a továbbiakban: jogegységi határozat/ a Kkt.
32. § /4/ bekezdése - a perbeli időszakban a
33. § /3/ bekezdése értelmezését végezte el, mely jogértelmezést az időközben hatályba lépett és folyamatban levő ügyekben alkalmazandó Kr
35. § /4/ bekezdése jelentősen módosított. Eszerint a 60 napos határidő jogvesztő, mely 60 napos határidő alatt az elsőfokú határozat kézbesítését is érteni kell. Mindezekből következik, hogy a jogerős ítélet érdemben helyesen foglalt állást a tekintetben, hogy az elsőfokú hatóság túllépte a számára biztosított 60 napos határidőt és ezért az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül kellett helyezni. Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló
36. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
37. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság a Pp.
38. § /1/ bekezdése alapján alkalmazandó Pp.
39. § /1/ bekezdése alapján kötelezte a alperest a felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeinek megfizetésére, figyelemmel a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003./VIII.22./ IM rendelet
40. § /3/ bekezdésére is. A Legfelsőbb Bíróság az illetékről, az illetékekről szóló
41. évi XCIII. törvény
42. § /1/ bekezdése, illetve a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet
43. §-a alapján határozott. Budapest,
44. április
45. Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács András sk. előadó bíró, dr.Kovács Ákos sk. bíró