Mfv.I.10.146/2009/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Esősi Béla ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Vitári Jenő ügyvéd által képviselt alperes ellen munkaviszony megszüntetése jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményei iránt a Pest Megyei Munkaügyi Bíróságnál 4.M.1631/
- szám alatt megindított és másodfokon a Pest Megyei Bíróság 8.Mf.22.584/2008/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Bíróság 8.Mf.22.584/2008/
- számú ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s : A felperes keresetében az alperes felmondása jogellenességének megállapítását, és az ahhoz fűződő jogkövetkezmények alkalmazását kérte. A Pest Megyei Munkaügyi Bíróság 4.M.1631/2007/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította, 10.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte. A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes
- májustól állt az alperes alkalmazásában IVR specialista munkakörben. A felperes 1997-től 2000-ig, majd
- októberétől
- október 19-éig GYES-en volt. A felperes férje, M.A.
- április 15-étől állt az alperes alkalmazásában, majd
- május 4-én a munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetésében állapodott meg az alperessel. A megállapodásban az alperes vállalta, hogy a felperes részére a GYES-ről való visszatérése után legalább 12 hónap foglalkoztatottságot biztosít.
- augusztus 1-jén T.L., az alperes munkatársa e-mail-t küldött a felperesnek, amelyben közölte vele, hogy az alperes tartja magát a házastársával kötött közös megegyezésben foglaltakhoz, a GYES lejártát követően vagy kifizetnek a felperesnek egy összegben 12 havi munkabért, vagy 12 havi határozott idejű munkaszerződést kötnek.Az alperes vezérigazgató helyettese
- október 16-án kelt levelében azt közölte a felperessel, hogy az alperes nem tudja figyelembe venni a férjével kötött megállapodásnak a felperesre vonatkozó részét, mert a munkáltató és a munkavállaló közti megállapodás érvényesen nem tartalmazhat más munkavállaló munkaviszonyára vonatkozó rendelkezést.Az alperes
- november 12-én kelt rendes felmondással a felperes munkaviszonyát megszüntette. Indokolása szerint a felperes gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetésnélküli szabadságának időtartama alatt átszervezték a lakossági marketing igazgatóságot, aminek során a felperes által betöltött munkakört is megszüntették.A felperes keresetében az alperes intézkedése jogellenességének megállapítását arra figyelemmel kérte, hogy álláspontja szerint a munkaköre megmaradt, de azt már egy másik személy látja el, ezen túlmenően sérelmezte, hogy a munkáltató ígéretet tett legalább 12 hónapig tartó foglalkoztatására, ennek ellenére a jogviszonyát megszüntette.A munkaügyi bíróság megállapította, hogy az alperes
- első félévének végétől nem vitatottan már csak egy munkavállalóval láttatja el azt a munkát, amit korábban a felperes, és még egy fő munkavállaló látott el, ezért a felmondás indoka valós és okszerű volt.A felperes továbbfoglalkoztatására vonatkozó megállapodásról úgy foglalt állást, hogy az a felperessel szemben nem köti az alperest, azt nem a felperessel kötötte, valamint nem nyert bizonyítást, hogy a férj a felperes nevében, a meghatalmazottjaként tárgyalt, és kötött megállapodást az alperessel.A felperes fellebbezése folytán eljárt Pest Megyei Bíróság 8.Mf.22.584/2008/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, a felperest 10.000 forint másodfokú perköltség fizetésére kötelezte. A jogerős ítélet szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, és helyes volt az arra alapított érdemi döntése is. A megyei bíróság rámutatott arra, hogy a megállapodásban a felmondás korlátozására vonatkozó kitétel semmis, ilyen kikötésről érvényesen még akkor sem lehetett volna megállapodni, ha a megállapodást a továbbfoglalkoztatásról az alperes a felperessel kötötte volna meg (EBH.2002.688.). A felperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet „megváltoztatására", és a keresetének megfelelő határozat hozatalára irányult.Álláspontja szerint M.A., a felperes férje
- március 7-ei tárgyaláson egyértelműen nyilatkozott, hogy a felperes képviseletében, szóbeli meghatalmazása alapján járt el. Az alperes HR igazgatója V.J., aki
- május 4-én a felperes férjével a megállapodást megkötötte, nem vitatta, hogy a szerződéskötéskor a férj a felesége meghatalmazása alapján járt el, az ezzel ellentétes első-, és másodfokú ítéletben rögzített megállapítás megalapozatlan, iratellenes. A felperes sérelmezte, hogy az alperes felmondása az Mt.
- §
(1)bekezdés e) pontjába ütközött. Álláspontja szerint az iratokból egyértelműen kiderül, hogy a GYES-en való tartózkodása 30 napnál hosszabb volt, így a felmondási védelme a GYES lejártát követően még 30 napig fennállt. A GYES-ről
- október 19-én tért vissza dolgozni, a védelem tehát
- november 19-éig állt fenn, ezzel szemben a munkáltató
- november 12-én adta át a rendes felmondásról szóló intézkedést. Figyelemmel arra, hogy az Mt.
- §
(4)bekezdés értelmében a védelem szempontjából a felmondás közlésének az időpontja az irányadó, az alperes a felmondást a 30 napos védelmi időn belül közölte, így az jogszabálysértő volt. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozottak jogszabálysértés megállapítására nem alkalmasak. Az Mt. 89. §
(1)bekezdése alapján a határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti, ettől érvényesen eltérni nem lehet. Helytálló a jogerős ítélet álláspontja, mely szerint a felmondási jog gyakorlásának korlátozására vonatkozó megállapodás érvénytelen. Függetlenül attól, hogy az alperes ezen kötelezettségét a felperes férjével kötött megállapodásban vállalta, a megállapodásnak az a kikötése, hogy a munkáltató a rendes felmondás jogával nem élhet, semmis (EBH.2002.688.). A felülvizsgálati eljárásban olyan új körülményre, amely nem volt a megelőző eljárás tárgya, amelyre vonatkozóan a fél az első-, és a másodfokú eljárás során nem hivatkozott és amelyre nézve a bizonyítékait nem jelölte meg, nem lehet hivatkozni [Pp. 270. §
(1)bekezdés, 275. §
(1)bekezdés, EBH.2002.653.]. A felperes az elsőés másodfokú eljárásban nem hivatkozott arra, hogy az alperes felmondása felmondási tilalomba ütközött, ezért ennek vizsgálatára a felülvizsgálati eljárásban már nem kerülhet sor. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban igazolt költsége nem merült fel, ezért a bíróság ebben a körben a határozathozatalt a Pp. 78. §
(2)bekezdése alapján mellőzte. A felülvizsgálati eljárás illetékét az adott ügyben még irányadó 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
- március
- Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, előadó bíró dr.Mészárosné dr.Szabó Zsuzsanna s.k. bíró, dr. Hajdu Edit s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Nné tisztviselő