Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.948/2007/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Baki Ágnes ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) felperesnek, dr. Bacsek György ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen, sajtó-helyreigazítás iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság
- május
- napján meghozott, 19.P.21.783/2007/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja. Kötelezi az alperes által szerkesztett lapot kiadó Rt.-t , hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 6.000 (hatezer) forint másodfokú perköltséget és a Magyar Államnak külön felhívásra 24.000 (huszonnégyezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: A felperes kereseti kérelmében sajtó-helyreigazítás közzétételére kérte kötelezni az alperest, amiatt, hogy az általa szerkesztett ...
- ... számában megjelentette a felperes felnagyított útlevélképét a felperes hozzájárulása nélkül, amelyből a szemeket kitakaró fekete csík ellenére a felperes felismerhető. A képet olyan szövegkörnyezetben helyezték el, amelyből az olvasók arra következtethetnek, hogy a felperes azonos azzal a személlyel, akit a rendőrség a ...-i bankrablás egyik elkövetőjeként meggyanúsított. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes kereshetőségi joga hiányzik, ugyanis egyedi beazonosíthatósága nem valósult meg. Hivatkozott arra, hogy rendkívül elterjedt névről van szó, továbbá a felperes maga adta elő, hogy az útlevélkép elkészülte óta bekövetkezett baleset miatt arcvonásai lényegesen megváltoztak. Az elsőfokú bíróság ítéletével helyreigazítás közzétételére kötelezte az alperest, mely szerint az általa szerkesztett ...
- ...-i számában a „... tudta kik a gyilkosok?" című cikk egyik illusztrációjaként felperes nevenak, a ...-i bankrablás egyik gyanúsítottjának fényképeként egy azonos nevű, de a bűncselekménnyel semmilyen kapcsolatba nem hozható személy fényképét közölték, valótlanul állítva, hogy a közölt képen látható személy lenne a bűncselekmény gyanúsítottja. Kötelezte az alperes által szerkesztett lapot kiadó ... Rt-t, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 40.000 forint perköltséget. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 21.000 forint illetékből a felperest 5.000 forint, míg az alperes által szerkesztett lapot kiadó ... Rt-t 16.000 forint megfizetésére kötelezte a Magyar Állam javára, külön felhívásra. Az ítélet indokolásában az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapította, hogy a felperes hivatalos útlevélképét közölték az állítólagos gyanúsított fényképeként, ez ily módon a felperes személye tekintetében valótlan tényállításnak minősül, mivel azt állította a cikk, hogy a képen látható személy a ...i bankrablás gyanúsítottja. Erre tekintettel elrendelte a helyreigazítást. A keresetet a személyiségi jogi felelősségre, illetve a felróhatóság megállapítására irányuló kereseti kérelmekkel kapcsolatos igény tekintetében utasította el, mivel sajtó-helyreigazítás keretében elégtételadásnak egyéb módja, illetve személyiségi jogi felelősség megállapítása nem lehetséges. A perköltség viseléséről a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján határozott. Az elsőfokú ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását, a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az útlevélkép és a cikkben közölt fotó azonossága a megnyugtató bizonyosság szintjén nem dönthető el, ezért az elsőfokú bíróság alaptalanul állapította meg, hogy a cikkbeli fényképfelvétel és a felperes útlevélképe azonos. Ugyanis a cikk illusztrációjaként megjelentetett fénykép egy kb. 2/3 részben látható arcképet ábrázol, a beazonosításra leginkább alkalmas részeket azonban arról kitakarták. Az arc kitakarással nem érintett részén illetve a ruházaton nincs olyan ismertetőjegy vagy sajátosság, amely az azonosságot kétségtelenné tenné. Amennyiben a másodfokú bíróság elfogadná a fotó és az útlevélkép azonosságát, abban az esetben hivatkozott arra, hogy a fénykép nem ábrázolja a felperest beazonosítható módon. A fotóhoz tartozó szöveg nem tartalmaz semmilyen olyan további adatot, amely a hiányos fotó mellett lehetővé tenné a beazonosítást. A felperes teljes neve kizárólag egy alkalommal jelent meg, mégpedig a képhez fűzött kommentárban. Utalt arra is, hogy olyan széles körben elterjedt kereszt- és vezetéknévről van szó, amely egyéb adatok hiányában a beazonosítást nem teszi lehetővé. Felperes előadása szerint 2004 évben súlyos baleset érte, amely miatt külső megjelenése megváltozott a korábban készült útlevélképhez képest is. Arra is hivatkozott az alperes, hogy a közvélemény tudomással bírt arról, hogy a cikkben szereplő ... gyanúsítottként előzetes letartóztatásban van. Az elsőfokú eljárás során a felperes nem igazolta legalább szűkebb körben történő felismerését. Az elsőfokú bíróság a Pp. 221. §
(1)bekezdésében előírt kötelezettsége ellenére nem adta annak indokát, hogy miért nem tulajdonított jelentőséget ezeknek a körülményeknek. Az elsőfokú bíróság a PK
- számú állásfoglalással ellentétesen járt el, amikor a felismerhetőséget a megjelent sajtóközleménytől független, külső adatforrásból állapította meg. A PK
- számú állásfoglalásra utalással kifejtette, hogy az érintett személy felismerhetősége csak az összes releváns körülmény gondos mérlegelése útján dönthető el. Mivel az olvasónak nem áll rendelkezésére a felperes útlevélképe, ezért olyan módon, ahogy az elsőfokú bíróság eljárt, nem állapítható meg az azonosság. Hivatkozott arra is, hogy a tárgyaláson személyesen megjelent felperes hajviselete és ruházata eltért a közölt fotón szereplőtől. A felperes kereshetőségi joga tehát felismerhetőség hiányában nem áll fenn, ez pedig a kereset érdemi elutasítását kell hogy eredményezze. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(3)bekezdésének megfelelően csupán a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között bírálhatta felül. E körben megállapította, hogy az alperes fellebbezése nem alapos. Az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján helytállóan állapította meg a tényállást, amelyre alapított döntésével is egyetértett a másodfokú bíróság, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése és a Pp. 254. §
(3)bekezdése szerint helybenhagyta, annak helyes indokolására is tekintettel. Az elsőfokú bíróság az alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseket és a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalásait helytállóan ismertette és azok megfelelő alkalmazásával jutott arra az álláspontra, hogy az alperes helyreigazításra köteles. Az eljárás anyagából megállapítható volt, hogy a perbeli cikk mellett megjelent fotó azonos a felperes útlevélfényképével, és a felperes személye - jellegzetes arcvonásai alapján -az alperesi lapban megjelent fotó részbeni kitakarása mellett is egyértelműen beazonosítható. A felperes személyének beazonosítását az is erősítette, hogy a felperes fotója mellett neve is feltüntetésre került. A felperesnek a sajtó-helyreigazítási perben nem állt fenn arra irányuló bizonyítási kötelezettsége, hogy személyét a közölt részben kitakart fénykép alapján felismerték. A helyreigazítási kötelezettség fennállását megalapozza az a tény, hogy a perbeli cikk illusztrációjaként a felperes fényképe jelent meg, neve feltüntetése mellett, olyan szövegkörnyezetben, amelyből az tűnik ki, hogy a fotón látható személy a ...i bankrablás egyik gyanúsítottja. A másodfokú bíróság a fellebbezésben foglaltakra figyelemmel rámutat arra is, hogy az a tény, miszerint időközben egy súlyos baleset folytán a felperes arca részben megváltozott, nem zárja ki azt, hogy a felperes személye a korábbi ismerősök számára felismerhető a fénykép alapján, emellett a bűncselekmény egyik gyanúsítottjakénti feltüntetése valótlan tartalmú tényközlés. Az a körülmény pedig, hogy a felperes neve széles körben elterjedt, nem mentesíti az alperest, tekintettel arra, hogy ettől függetlenül az, amit a felperesről a lapban közöltek, valótlannak bizonyult. Megállapítható tehát, hogy az íráshoz a felperes útlevélképét használták fel, a cikk illusztrációjaként szereplő képen a felperes személye látható, ugyanakkor a cikk állításával szemben nem ő volt a gyanúsított a perbeli cikkben hivatkozott büntetőeljárásban. Az alperesi közlés tehát nyilvánvalóan valótlan tartalmú, amelynek helyreigazítására az alperes a Ptk. 79. §
(1)bekezdésének megfelelően köteles. A fellebbezési eljárásban felmerült költségről a másodfokú bíróság a Pp. 239. §-án keresztül érvényesülő Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint határozott, figyelemmel a 6/1986.(VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdésére és a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(3)és
(5)bekezdésében foglaltakra. Budapest,
- szeptember
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s. k. a tanács elnöke Böszörményiné dr. Kovács Katalin s. k.. Győriné dr. Maurer Amália s. k. előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő