Gfv.30221/2009/5 – Kúria

Gfv.X.30.221/2009/5.szám A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Szabó és Társa Ügyvédi Iroda ... által képviselt ... I.r. és ... II.r. felpereseknek a dr. Kész Tamás Ügyvédi Iroda ... által képviselt ... alperes ellen társasági határozat felülvizsgálata iránt a GyőrMoson-Sopron Megyei Bíróságon G.20.606/

1. számon indult és a Győri Ítélőtábla
2. április 8-án kelt Gf.II.20.452/2008/
3. számú ítéletével jogerősen befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi Í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Győri Ítélőtábla Gf.II.20.452/2008/
4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felpereseknek egyetemlegesen 15 napon belül 15.000 /Tizenötezer/ Ft „ÁFÁ"-t is magában foglaló felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s: A keresetlevél benyújtásakor a 4.000.000 Ft törzstőkével rendelkező alperesi társaságnak négy tagja volt. Az I. és a II.r. felperes 100.000-100.000 Ft névértékű üzletrésszel, míg Cs. E. B. és D. A. 1.900.000-1.900.000 Ft névértékű üzletrésszel rendelkezett. A
5. november 23-án módosított társasági szerződés III/
6. pontja többek között azt tartalmazta, hogy a tagokat a törzsbetét szolgáltatásán kívül egyéb vagyoni értékű szolgáltatás nem terheli. Pótbefizetés és mellékszolgáltatás teljesítésére az alapításkor kötelezettséget nem vállaltak.
7. május 21-én kelt meghívóval az alperes ügyvezetője
8. május 30-án, 11 órára taggyűlést hívott össze a társaság székhelyére. Napirendi pontként:
9. a társaság székhelyének áthelyezését,
10. az ügyvezető visszahívását és új ügyvezetők választását,
11. a társasági szerződés módosítását /szükséges módosításokat/
12. a
13. évi egyszerűsített éves beszámoló megvitatását és elfogadását,
14. a
15. évi egyszerűsített éves beszámoló megvitatását és elfogadását,
16. a beszámolók tükrében esetlegesen szükséges pótbefizetési kötelezettség előírását,
17. a társaság egyéb aktuális ügyeinek és jövőjének megvitatását tüntette fel. A taggyűlésen a felperesek nem jelentek meg. A jelenlévő másik két társasági tag a 4/2008.05.
18. számú határozattal rendelkezett a társasági szerződés módosításáról. Annak értelmében a I/
19. pont alatt a társaság új székhelye került megjelölésre. A tagok a gazdasági társaságokról szóló
20. évi IV. törvény /a továbbiakban: Gt./
21. § /3/ bekezdése alapján felhatalmazták továbbá a mindenkori ügyvezetőt arra, hogy a társaság székhelyének, telephelyeinek és fióktelepeinek módosításáról döntsön és ezzel összefüggésben a társasági szerződést módosítsa. A II/
22. pont alatt a társasági tevékenységi körök „TEÁOR 08" szerinti felsorolására került sor, azzal, hogy a mindenkori ügyvezetőket a főtevékenység kivételével a társasági tevékenységi körök módosítására is felhatalmazták. A III/
23. pont értelmében a tagok feljogosították a taggyűlést arra, hogy az esetleges veszteség fedezésének módját meghatározza, pótbefizetés elrendeléséről döntsön akként, hogy annak legmagasabb összege a 100.000.000 Ft-ot nem haladhatja meg. Kimondták azt is, hogy pótbefizetésre a törzsbetétek arányában kerülhet sor, évente legfeljebb egy alkalommal. A pótbefizetést a tagnak az erről szóló határozat keltétől számított 30 napon belül kell teljesítenie, a társaság bankszámlájára történő befizetéssel. A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket, a visszafizetés időpontjában a tagjegyzékben szereplő tagok részére, az erről szóló taggyűlési határozat keltétől számított 30 napon belül kell visszafizetni. Visszafizetésre csak a törzsbetétek teljes befizetése után kerülhet sor. Nem kell visszafizetni a saját üzletrészre jutó pótbefizetést. A társasági szerződés VI/
24. pontja Cs. E. B. és dr. L. R., újonnan választott ügyvezetőkre vonatkozó előírásokat, a VI/
25. pontja az említett ügyvezetők önálló cégjegyzési jogára vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A
26. május 30-i taggyűlésen részt vevők a 7/2008.05.
27. számú határozattal arról döntöttek, hogy a tagoknak 76.000.000 Ft pótbefizetést kell teljesíteniük, 30 napon belül, az alperes bankszámlájára történő átutalással. A taggyűlésen jelenlévőket 36.100.000-36.100.000 Ft, míg a felpereseket 1.900.000-1.900.000 Ft pótbefizetési kötelezettség terheli. A felperesek a
28. július 2-án benyújtott keresetükben a 4/2008.05.
29. számú, illetve 7/2008.05.
30. számú taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezését kérték a Gt.
31. § szabályai szerint. Arra hivatkoztak, hogy a pótbefizetési kötelezettségről a taggyűlés részt vevői határozatot nem hozhattak volna, mivel a Gt.
32. § /2/ bekezdésében előírtak ellenére a taggyűlési meghívóban e kérdés megtárgyalása napirendi pontként nem került feltüntetésre, a szerződésmódosítás tervezete nem volt a meghívó melléklete. A meghirdetett napirendi pontok alapján arra kellett következtetni, hogy a társasági szerződésnek kizárólag a társaság székhelyével, az ügyvezetők személyével, a tevékenységi körök „TEÁOR 08" szám szerinti besorolásával kapcsolatos kikötéseinek módosítását javasolja az ügyvezető megtárgyalni. Napirendi pont feltüntetése hiányában, a pótbefizetésre vonatkozó szabályok megváltoztatására csak valamennyi tag jelenlétében, és a kérdés megtárgyalásához szükséges egyhangú hozzájárulásával kerülhetett volna sor. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy a taggyűlés összehívásáról szóló meghívó alapján a felperesek nem következtethettek a társasági szerződésnek a pótbefizetéssel kapcsolatos kikötéseinek, illetve a pótbefizetésre kötelezés kérdésének megtárgyalására. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Álláspontja az volt, hogy a Gt.
33. § /2/ bekezdése, illetve a társasági szerződés V/
34. pontja alapján az ügyvezető nem volt köteles a napirendi pontok tartalmát részletezni, illetve a szerződésmódosítás tervezetét a tagoknak megküldeni. Önmagában a felperesek számára hátrányos társasági szerződésmódosítás elfogadása nem adhat alapot a jogszabálysértés megállapítására. A felperesek kellő körültekintéssel felismerhették volna, hogy a pótbefizetésre vonatkozó szabályokat érintő szerződésmódosítás kérdése felmerülhet a
35. napirendi pontban írtak alapján. A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét megváltoztatta, és az alperes 4/2008.05.
36. számú taggyűlési határozatának a társasági szerződés III/
37. pontját módosító részét, valamint a 7/2008.05.
38. számú taggyűlési határozatot hatályon kívül helyezte. Az ítélőtábla mindenekelőtt rögzítette, hogy a felperesek keresetükben és fellebbezésükben - a Pp.
39. § /2/ bekezdése szerint, az említett okiratok tartalma alapján - a társasági szerződést módosító 4/2008.05.
40. számú határozatnak nem kifogásolták a létesítő okirat I/2, II/1, VI/
41. és
42. pontjait módosító rendelkezéseit. Kizárólag a szerződés III/
43. pontját érintő, a pótbefizetési kötelezettség előírását tartalmazó részét támadták. Az ítélőtábla ezért az elsőfokú ítéletet az említett tartalmú kereseti és fellebbezési kérelem, valamint ellenkérelem korlátai között vizsgálta. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság tévesen következtetett arra, hogy a Gt.
44. § /2/ bekezdése alapján az ügyvezetőt nem terheli a napirendi pontok tartalmának a taggyűlési meghívóban való részletezése. Rámutatott, hogy az említett jogszabály azon rövid előírására nézve, miszerint a tagokat a napirend közlésével kell meghívni, következetes bírói gyakorlat alakult ki. Annak értelmében a taggyűlési meghívóban a napirendi pontokat olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy annak alapján a tagok a taggyűlésen való részvételre kellőképpen felkészülhessenek, jogaik gyakorlása, illetve kötelezettségeik teljesítése érdekében megalapozottan dönthessenek arról, hogy a taggyűlésen személyesen, vagy meghatalmazottjuk útján részt kívánnak-e venni, illetve attól távol maradnak. Az ítélőtábla utalt a Legfelsőbb Bíróság, illetve a Fővárosi Ítélőtábla konkrét döntéseire is. Kifejtette: a társasági szerződés „szükséges" módosítása napirendi pont megjelölés, még a további 1., 2., 6, szerződésmódosítást igénylő napirendi pontok közlésével együtt sem biztosít elégséges tájékoztatást a taggyűlésen várható szerződésmódosítás tartalmáról és nem teszi lehetővé a tagok arra vonatkozó felkészülését. Az ítélőtábla egyetértett a felperesi érveléssel, miszerint olyan lényeges kérdést illetően, mint a társasági szerződésnek a tagi kötelezettségeket jelentősen növelő pótbefizetésre vonatkozó előírása, a taggyűlés csak akkor határozhat, ha arra nézve a meghívó kifejezetten, és félre nem érthetően utal. A meghívón szereplő napirendi pontokból esetlegesen kikövetkeztethető ilyen tartalmú szerződésmódosítási szándék nem teszi lehetővé a tagok felkészülését. Az alperes
45. május 30-ra összehívott taggyűlése jogszabálysértően határozott emiatt a társasági szerződés III/
46. pontjának módosításával a pótbefizetési kötelezettség előírásáról. A jogellenes szerződésmódosítás folytán, a pótbefizetést előíró 7/2008.05.
47. számú taggyűlési határozat a Gt.
48. § /1/ bekezdésébe ütközik. Érvénytelen szerződési rendelkezésen ugyanis a pótbefizetés előírása nem alapulhat. Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és a 4/2008.05.
49. számú határozatnak az alperes társasági szerződése III/
50. pontját módosító rendelkezést, illetve a 7/2008/05.
51. számú taggyűlési határozatot, a Gt.
52. § /1/, valamint
53. § /2/ bekezdése alapján hatályon kívül helyezte. Az alperes a jogerős ítélettel szembeni felülvizsgálati kérelmében kérte annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását. Előadta, hogy a támadott határozat a Gt.
54. § /2/ bekezdését, a Gt.
55. § /2/ bekezdése folytán irányadó Ptk.
56. § /1/ bekezdését sérti. Vitatta, hogy a perbeli taggyűlésre szóló meghívó napirendi pontjai alapján a társasági szerződés pótbefizetésre vonatkozó szabályai módosításának szükségességére, e kérdés megtárgyalására a felperesek nem következtethettek. Érvelt azzal is, hogy nem helytálló az a megállapítás sem, hogy a pótbefizetés előírásának lehetőségét kimondó szerződésmódosításról szóló határozat jogszabálysértő volta miatt a tagok konkrét pótbefizetési kötelezettségét előíró 7/2008.05.
57. számú taggyűlési határozat is jogszabálysértő. A felperesek a felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályban fenntartását indítványozták. A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Pp.
58. § /2/ bekezdése alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy a támadott határozat az alperes által megjelölt jogszabályokat nem sérti. Egyetért a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróságnak azzal az álláspontjával, hogy a társasági szerződés szerint a tagoknak a pótbefizetésre vonatkozó kötelezettség vállalásának hiányában a taggyűlési meghívó akkor felelt volna meg a Gt.
59. § /2/ bekezdésében írt előírásoknak, ha az egyértelműen, kétséget kizáróan utalt volna arra, hogy a társasági szerződésnek a tagi kötelezettséget lényegesen növelő pótbefizetésre vonatkozó előírása lesz a taggyűlés tárgya. A felperesek ebben az esetben nem lettek volna elzárva attól, hogy a megtárgyalandó kérdés jelentőségére figyelemmel mérlegeljék a taggyűlésen való részvételük fontosságát. E megelőző, teljes körű tájékoztatás hiányában a taggyűlésen jelenlévők olyan kötelezettség előírásáról döntöttek, amelyre vonatkozó határozathozatalt a felperesek jelenlétük esetén, a Gt.
60. §-ban foglaltak szerint, meg tudták volna akadályozni. A társasági szerződésben foglalt kötelezettségek növeléséhez, új kötelezettségek megállapításához ugyanis az említett jogszabály szerint a taggyűlés egyhangú határozatára van szükség. A Legfelsőbb Bíróság az ítélőtábla jogértelmezését elfogadva egyetért azzal a jogi állásponttal is, hogy a Gt.
61. § /2/ bekezdése alapján, arra vonatkozó napirendi pont feltüntetése hiányában - a Gt.
62. § /4/ bekezdése értelmében - a társasági szerződésnek a pótbefizetésre vonatkozó szabályainak módosítására jogszabálysértően került sor. A társasági szerződés így módosított rendelkezésére alapítva jogszabálysértő a társaság tagjainak pótbefizetésre kötelezése is a 7/2008.05.
63. számú határozattal. A Legfelsőbb Bíróság a kifejtett indokolással, az eljárási szabálysértés nélkül hozott, jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet a Pp.
64. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Pp.
65. § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
66. § /1/ bekezdése szerint kötelezte az alperest a felperesek részére járó, a jogi képviselő munkadíjából adódó felülvizsgálati eljárási költség megtérítésére. Budapest,
67. december 17.