← Magyarország

Kbf.10/2010/6 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.10/2010/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa mint másodfokú bíróság Budapesten, a
  2. május
  3. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő ítéletet: A szolgálatban kötelességszegés vétsége miatt az I.r. vádlott ellen folyamatban lévő büntető ügyben a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa
  4. október
  5. napján kihirdetett Kb.II.51/2009/
  6. számú ítéletét megváltoztatja. Az I.r. vádlottat katonai mellékbüntetésül 1 (egy) évre a soron következő rendfokozatba előlépésre előírt várakozási idő meghosszabbítására ítéli. Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyja. Indokolás: A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa a
  7. október
  8. napján kihirdetett Kb.II.51/2009/
  9. számú ítéletével az I.r. vádlottat bűnösnek mondta ki szolgálatban kötelességszegés vétségében, ezért 180 napi tétel, napi tételenként 500.-Ft, összesen 90.000.-Ft pénzbüntetésre ítélte és rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére, annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására. A tárgyaláson a katonai ügyész az első fokú ítélet ellen fellebbezést jelentett a vádlott terhére súlyosítás, katonai mellékbüntetés kiszabása érdekében. A vádlott a kihirdetett ítélet ellen irányának megjelölése nélkül, míg védője intézkedés alkalmazása érdekében jelentett be fellebbezést. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.III.6/
  10. számú átiratában indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg és a vádlottal szemben várakozási idő meghosszabbítása katonai mellékbüntetést is alkalmazzon, egyebekben az első fokú ítéletet hagyja helyben. A védő előterjesztette fellebbezésének írásbeli indokolását, amelyben elsődlegesen az enyhítésre irányuló fellebbezését fenntartotta, másodsorban a katonai ügyészi fellebbezés elutasítását kérte. Kifogásolta beadványában azt, hogy az elsőfokú bíróság a tényállás megállapítása során bizonyítékként elfogadta a GPS adatokat, holott az elsőfokú eljárás során nem került igazolásra az, hogy az adatok hitelesített mérőeszközből származnak. A Katonai Fellebbviteli Ügyészségnek a nyilvános ülésen eljárt képviselője perbeszédében a katonai ügyészi fellebbezésben, valamint a másodfokú ügyészi átiratban foglaltakat tartotta fenn. A védő a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében a fellebbezését fenntartotta és a kiszabott büntetés enyhítéséért, védencével szemben megrovás intézkedés alkalmazására tett indítványt. A bejelentett fellebbezések folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 348.§

(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy a katonai tanács tárgyalása során az eljárási szabályokat betartotta, a II.r. vádlott tekintetében súlyos balesete miatt az ügy elkülönítése indokolt volt. Megállapítható továbbá, hogy az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte és indokolási kötelezettségének is eleget tett. A vádlott mind a nyomozás során, mind a tárgyaláson tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését. Nem tévedett azonban az elsőfokú bíróság, amikor a vádlott védekezésével szemben a tényállást a kihallgatott tanúk vallomása, valamint a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok, okirati bizonyítékok, azok közül is a GPS berendezés adatait rögzítő okirati bizonyítékok alapján állapította meg. A másodfokú bíróság a helymeghatározó rendszer adatainak kirekesztésére irányuló védői indítványt nem fogadta el, hiszen ezeket az adatokat a nyomozás során tett vádlotti vallomás is alátámasztotta. Megállapítható, hogy a katonai tanács által megállapított tényállás megalapozott, mentes a Be. 351.§
(2)bekezdésébe írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. Az elsőfokú bíróság az irányadó tényállás alapján okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére és helyes a cselekmény jogi minősítése is. Nem tévedett a katonai tanács, amikor a vádlott bűnösségét a Btk.348.§
(1)bekezdésébe ütköző szolgálatban kötelességszegés vétségében állapította meg. Ezt a szolgálati bűncselekményt az követi el, aki őr-, ügyeleti vagy egyéb készenléti szolgálatban elalszik, szeszes italt fogyaszt, rendeltetési helyét elhagyja, vagy a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezést más módon súlyosan megszegi. A vádlott az adott bűncselekménynek ez utóbbi
  1. fordulatát valósította meg magatartásával. Ez az elkövetési fordulat, akkor állapítható meg, ha ez utóbbi magatartás súlyában azonos a törvényi tényállásban írt első 3 nevesített elkövetési alakzattal, tehát az elalvással, a szeszesital fogyasztással, illetve a rendeltetési hely elhagyásával. A
  2. fordulat az előző hárommal, akkor tekinthető azonos súlyúnak, ha ugyanúgy a szolgálat céljának meghiúsulását eredményezi. Megállapítható, hogy a vádlott járőrszolgálata során több mint 2 és fél órán át a járőrözést, tehát a szolgálati feladatot egyáltalán ne végezte, ezért magatartása ezen időszakban az adott szolgálat céljának meghiúsulását eredményezte. A védőnek az enyhítésre irányuló fellebbezése nem, de a katonai ügyésznek a súlyosításra irányuló fellebbezése viszont alapos. A katonai tanács ítéletében helytállóan sorolta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető enyhítő és súlyosító körülményeket és nem tévedett, amikor a vádlottal szemben a Btk.87.§
(2)bekezdés e./ pontjában írt rendelkezés alkalmazásával pénzbüntetést szabott ki. A megállapított pénzbüntetésnél a napi tételek száma a cselekménnyel arányos, míg a napi tétel összege megfelelően tükrözi a vádlott személyi, vagyoni és jövedelmi viszonyait. Az elsőfokú bíróság által kiszabott pénzbüntetés alkalmas a Btk.37.§-ában írt büntetési célok elérésére, ezért az enyhítésre irányuló fellebbezés eredményre nem vezethetett. Tévedett azonban a katonai tanács, amikor az ugyanolyan bűncselekményt ismételten elkövető vádlottal szemben katonai mellékbüntetést nem alkalmazott. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a kriminológiai értelemben visszaesőnek tekinthető vádlottnak az előléptetését hosszabb várakozási idő eltöltésével kell kiérdemelnie, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a vádlottat a Btk.134.§-a alkalmazásával 1 évre a soron következő rendfokozatba előlépésre előírt várakozási idő meghosszabbítására is ítélte katonai mellékbüntetésül. A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, ezért azokat a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa - helyes indokai alapján helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be.372.§
(1)bekezdésén alapszik. Budapest,
  1. május
  2. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. bíró A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt változtatással jogerős és végrehajtható. Budapest,
  3. május
  4. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kígyósi Józsefné bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.