Pf.20467/2009/5 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.II.20.467/2009/

1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla a Dr. Palotás Csongor Ügyvédi Iroda ( ügyintéző ügyvéd: dr. Palotás Csongor) által képviselt felperesnek dr. Lipcsei Eszter ügyvéd által képviselt I. r. alperes és dr. Bárdos Péter ügyvéd által képviselt II. r. alperes ellen tulajdonjog megállapítása iránt indított perében a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
2. szeptember
3. napján kelt, 4.P.20.309/2008/
4. számú ítéletével szemben a felperes részéről
5. és
6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen az államnak - az illetékügyben eljáró hatóság felhívására 900.000.- (Kilencszázezer) Ft fellebbezési illetéket. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen a II. r. alperesnek 250.000.(Kettőszázötvenezer) Ft másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a felperes 1999-ben ismerkedett meg "A"-val, akivel szerelmi kapcsolata alakult ki, majd
7. év végén közös gazdasági tevékenységet is kívántak folytatni a felperes lányának, valamint "A" lányának jövője biztosítása érdekében, figyelemmel arra is, hogy a felperes lányának hobbija a lovaglás. A felperes és "A" a ... lovarda megvásárlása érdekében hozta létre az I.r. alperest, amely a Helység 1 külterületén ... helyrajzi szám alatti ingatlant
8. április 29-én vásárolta meg. Az I.r. alperes tulajdonosa először a felperes akkor még kiskorú gyermeke, valamint a "A" érdekeltségébe tartozó "B" Bt. volt 50 - 50 %-ban. A perbeli helység 1-i ... helyrajzi szám alatti ingatlant már az így létrehozott I.r. alperes vásárolta meg. Az adásvételi szerződés kapcsán a foglalót "A", az előleget pedig a "C" Banktól felvett hitelből a "B" Kft. fizette. A lovas tanya vételára 250.000.000 Ft volt, a vételár hátralék kifizetéséhez szükséges pénzzel azonban az I.r. alperes nem rendelkezett, ezért "A" ügyvezető a II.r. alperessel kölcsönszerződést kötött
9. február 1-jén 696.000 EURO összegre. Ezzel egyidejűleg "A" az időközben 100 %-os üzleti részesedéséből a társaság jegyzett tőkéjének 80 %-át kitevő 2.400.000 Ft névértékű üzletrészt átruházta "D"-re. Ezen üzletrész átruházásról a felperes és lánya nem szereztek tudomást, mint ahogy arról sem, hogy korábban
10. október 27-én az I.r. alperes 100 %-ának tulajdonosa "A" lett. Az I.r. alperes ügyvezetője "A" volt, ténylegesen azonban a társaság napi ügyeivel a felperes foglalkozott, és a perbeli ingatlan területén árvíz miatt szükségessé vált felújítási, karbantartási munkákat, építkezéseket saját pénzéből finanszírozta. Az I.r. alperesi társaság tevékenységét ténylegesen a felperes irányította, a lovarda területén így került elvégzésre mindaz a felújítási, karbantartási és egyéb munka, amelyre a felperes kereseti kérelmében is hivatkozott, így a jártató gép tetőcseréje, a villanyvezetékek cseréje, a gázbojler cseréje, a patamosó megépítése, ezt meghaladóan elektromos kaput építettek ki, megtörtént a klubház teljes felújítása, a nyílászárók cseréje, a fedeles lovarda lambéria cseréje 1000 m2-en, a "H" öntőrendszer kiépítése, pályavilágítás kialakítása, lovas bokszok ajtóinak cseréje, és a teljes földmunka elvégzése. A felperesnek a lovarda megszerzéséhez azért is érdeke fűződött, mert lánya lovagoltatását és a saját tulajdonában lévő lovak ellátását is az I.r. alperesi Kft. tulajdonában lévő lovardában oldotta meg. Az I.r. alperes tulajdonosi köre akként változott ezt követően, hogy
11. május 31-től 80 %-ban "D", 20 %-ban "I" lettek a tulajdonosok. A felperes csak
12. júliusát követően szerzett tudomást arról, hogy a Kft. tulajdonosi körében beállt változások folytán a felperes lánya már nem tulajdonosa az I.r. alperesi Kft-nek.
13. október 2-án került arra sor, hogy a felperes elhagyta a lovarda területét, ezt megelőzően 2005-ben már megromlott a viszonya "A".
14. augusztus és szeptember hónapokra az I.r. alperes a felperes lovardában végzett munkáját hivatalosan úgy rendezte, hogy a felperesi érdekeltségbe tartozó "J" Bt-vel kötött erre vonatkozóan megbízási szerződést 200.000 Ft + Áfa összegért.
15. szeptember hónapban már "D" és "I" adta át a felperesnek azt az 1.000.000 Ft-ot, amit a lovarda üzemeltetésével kapcsolatban "A" küldött.
16. október elején az I. r. alperes tulajdonosai jelezték, hogy az újabb 1.000.000 Ft-ot át kívánják adni a felperesnek, amit "A" küld, valamint azt is, hogy el kívánnak számolni a felperessel az előző hónapban átvett pénzzel kapcsolatban. A felperes ekkor -
17. október 2-án - elhagyta a perbeli ingatlant. A felperes a lovarda felújítási munkáit több alkalommal számla nélkül végeztette el annak érdekében, hogy azok olcsóbbak legyenek, így azok az I.r. alperes könyvelésében nem jelentkeztek. Nem a számviteli törvénynek megfelelően került rögzítésre a "A" által átadott működtetésre, felújításra szolgáló összeg sem, illetve nem tartalmazott a könyvelés arra vonatkozóan sem adatot, hogy a felperes részéről bármilyen hozzájárulás a felújításhoz, beruházáshoz megtörtént volna. A felperes elsődleges kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, hogy a helység 1-i ... helyrajzi szám alatti ingatlan 1/10 tulajdoni illetőségének tulajdonjogát ráépítés címén megszerezte, mert a perbeli ingatlanon összesen 17.165.000 Ft értékben beruházásokat végzett. Kérte a II.r. alperes tűrésre kötelezését, valamint az Helység 2-i Körzeti Földhivatal megkeresését tulajdonjogának bejegyzése végett, másodlagosan jogalap nélküli gazdagodás címén kérte, hogy a bíróság kötelezze az I.r. alperest a felperes által elvégzett beruházások értékének megtérítésére. Tulajdonjogot keletkeztető beruházásként hivatkozott a jártató gép tetőcseréjére, villanyvezeték cseréjére, gázbojlerek cseréjére, a patamosó megépítésére, elektromos kapu kivitelezésére, klubház felújítására, a fedeles lovarda lambéria cseréjére "H" öntözőrendszer létesítésére, pályavilágítás kivitelezésére, a teljes földmunkák elvégzésére, a lovas bokszok ajtóinak cseréjére, valamint székely kapu kivitelezésére. Előadta, hogy az így elvégzett munkákra anyagi fedezetet a felperes számára az biztosított, hogy
18. május 10-én 4.800.000 Ft kölcsönt kapott Molnár Emerenciától ezt követően
19. október 1-jén édesanyjától kapott 3.400.000 Ft-ot.
20. október 10-én a "K" községben a felperes tulajdonát képező ingatlant a felperes eladta, és ebből 1.500.000 Ft jövedelemre tett szert.
21. október 11-én fenntartásos betétkönyvből 786.563 Ft-ot vett ki. A "L" Banktól 1.810.000 Ft illetőleg 1.450.000 Ft kölcsönt vett fel, valamint a felperes tulajdonába tartozó "J" Bt-től
22. december 31-én 1.000.000 Ft osztalékot kapott, míg
23. és
24. években ugyanezen Bt-ből származó tagi jövedelme a felperesnek összesen 1.316.000 Ft volt. Hivatkozott arra, hogy korábban "A" nem kötött kifejezett megállapodást arra nézve, hogy a beruházási költségeket ki viseli, kezdetekben az volt az elképzelés, hogy idővel a közösen létesített I.r. alperesi Kft-t eladják, és annak vételárán fognak megosztozni. Kereseti kérelme jogalapjaként hivatkozott a Ptk.
25. § /3/ bekezdésében, valamint a Legfelsőbb Bíróság Pk.
26. számú állásfoglalásában írtakra. Hivatkozott arra is, hogy a Ptk.
27. § /2/ bekezdésében írtakra figyelemmel, amennyiben az állapítható meg, hogy az építkezéshez szükséges anyagvásárlás fedezetét "A" biztosította, úgy ezeken az anyagokon a felperes szerzett tulajdonjogot és az így beépített anyagok révén ráépítéssel a perbeli ingatlanban tulajdonjoga keletkezett. Az I.r. és II.r. alperesek a kereseti kérelem elutasítást kérték ellenkérelmükben. Az I.r. alperes hivatkozott arra, hogy valamennyi munkát "A" finanszírozta. Az I.r. alperes könyvelésében a kereseti kérelem szerinti munkák egyébként nem szerepelnek. Nem vitatta, hogy az egyes munkások kifizetésére a felperes részéről került sor, de ez úgy történt álláspontja szerint, hogy ehhez az anyagi hátteret "A" biztosította. Hivatkozott arra, hogy a felperes nem bizonyította sem a kereseti kérelem alapjául szolgáló munkálatok elvégzését, sem azok értékét, sem pedig azt, hogy ezeket a felperes fizette. A felperes mindvégig "A" megbízottjaként járt el, így kifejezetten rosszhiszemű az a magatartása, hogy az így eszközölt kifizetésekre akar tulajdonjogot alapítani, e körben utalt a Pp.
28. § /4/ bekezdésében írtakra. Hivatkozott arra is, hogy a felperes által a kereseti kérelemben megjelölt munkák tulajdonjog keletkeztetésére egyébként sem alkalmasak. Előadta, hogy a felperes már
29. október 27-étől tisztában volt azzal, hogy lánya nem tulajdonos az I.r. alperesi Kft-ben. Utalt arra, hogy a felperes
30. október 2-án elhagyta a perbeli ingatlan területét, így az ezt követően kötött banki hitelszerződések, illetőleg az ezen időpont utáni események már nem képezhették a felperes által hivatkozott beruházások fedezetét. A II.r. alperes ugyancsak a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította, egyúttal kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.r. alperesnek 714.950 Ft + Áfa ügyvédi munkadíjat, a II.r. alperesnek 30.000 Ft + Áfa ügyvédi munkadíjat, valamint az állam javára 900.000 Ft feljegyzett illetéket. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az eljárás során meghallgatott számos tanú vallomása nem támasztotta alá azt a felperesi állítást, mely szerint a beruházásra a felperes saját anyagi eszközei jelentettek fedezetet. Megállapította, hogy a felperes által értékesített kulcsi ház esetében a szerződéskötésre a perbeli beruházások után került sor, így az abból befolyt vételár a kivitelezési munkák fedezetéül nem szolgálhatott. Helytállónak fogadta el a bíróság azt az alperesi védekezést, mely szerint a felperes által hivatkozott munkák a Ptk.
31. § /3/ bekezdése alapján tulajdoni igényt nem alapoznak meg a felperesi oldal részéről figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság Pk.
32. számú állásfoglalásában írtakra is. A Ptk.
33. §-ára alapított jogalap nélküli gazdagodással kapcsolatos kereseti kérelem kapcsán kifejtette, hogy a felperes nem tudta igazolni, de még csak valószínűsíteni sem, hogy saját pénzeszközeinek rovására jutott az I.r. alperes vagyoni előnyhöz. Helytállónak fogadta el azt az alperesi hivatkozást, hogy a felperes betéti társaságából származó jövedelem
34. évi felhasználását, beruházásokra fordítását semmi nem támasztja alá, ugyanez állapítható meg a felperes és édesanyja közötti
35. december 1-jén kötött 3.700.000 Ft-ról szóló szerződésről. A felperes saját felróható magatartásával idézte elő azt a helyzetet, hogy az I.r. alperes könyvelésében az elvégzett felújítási munkák egyáltalán nem követhetőek, márpedig a Ptk.
36. §-a szerint saját felróható magatartására előnyök szerzések végett nem hivatkozhat. A megyei bíróság indokolatlannak tartotta igazságügyi műszaki szakértő kirendelését tekintettel arra, hogy erre csak akkor kellett volna, hogy sor kerüljön, ha a felperes bizonyítani tudta volna, hogy saját pénzeszközeiből történtek a beruházások. Az elsőfokú ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben annak megváltoztatását, a kereseti kérelemnek való helyt adást kért. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a Ptk.
37. §-ában foglaltakat, és ugyanígy tévesen értelmezte a perben elhangzott tanúvallomásokat is, amikor döntő jelentőséget tulajdonított "M" vallomásának oly módon, hogy e tanúvallomást nem vetette össze kellő súllyal a többi tanúvallomással. Hivatkozott "N", "O", "P", "Q", "R", "S", "Sz", "T" és "TY" tanúvallomásaira, mely szerint az egyes munkálatok elvégzése során az arra megbízást kapó kivitelezők a felperessel álltak kapcsolatban. Megalapozatlanul fogadta el az elsőfokú bíróság "M" tanúvallomását. Nincs kellő magyarázat arra, hogy "M" a saját tanúvallomása szerint milyen munkavégzést irányított. "M" és "A" eltérően nyilatkoztak arra nézve is, hogy milyen összegű beruházásokra került sor a perbeli ingatlanon. Fellebbezésének kiegészítésében hivatkozott arra, hogy "M" a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 42.P.92.654/
38. számon folyamatban volt perben tett nyilatkozata ellentétben áll "A"nak a jelen perben tett nyilatkozatával a perbeli ingatlanon lévő felépítmények felújításával összefüggésben átadott okiratokra nézve. "M" saját tanúvallomása szerint is csak
39. októberéig fejtett ki sofőri, illetve kézbesítői tevékenységet, így a
40. október 2-áig zajló beruházásoknak a
41. októberétől
42. októberéig terjedő időszakára nem tudott érdemi nyilatkozatot tenni. Másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését kérte fellebbezésében a felperes. Ezzel kapcsolatban hivatkozott arra, hogy a "U" Kft. az I.r. alperessel
43. január 28-i szerződésében vételi jogot alapított a perbeli ingatlanra, melynek eredményeként a "U" Kft.
44. január 3-án a perbeli ingatlan birtokába is lépett. Az Helység 2 Körzeti Földhivatal
45. április 14-i határozatával a "U" Kft., mint jogosult javára a perbeli ingatlan egészére 2010.06.30-ig terjedően perkimeneteltől függő hatállyal vételi jogot jegyzett be. Így a Legfelsőbb Bíróság BH.1998/
46. számú határozata, valamint a Pk.
47. számú kollégiumi állásfoglalása szerint valamennyi érdekelt, így a "U" Kft. perben állása is kötelező az eljárásban. Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése esetére ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelmet terjesztett elő a Pp.
48. § /8/ bekezdése alapján azzal a tartalommal, hogy kérte hogy az ítélőtábla rendeljen el „elidegenítési és terhelési tilalmat" a Helység 1 külterületén ... helyrajzi szám alatt felvett ingatlan 1/1 eszmei hányadára. Másodlagosan ugyanezen ideiglenes intézkedés elrendelését az ingatlannak a felperes által követelt 1/10 tulajdoni hányadára kérte elrendelni. Az I-II. r. alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Álláspontjuk szerint helyesen ítélte az elsőfokú bíróság megalapozatlannak a felperes elsődleges kereseti kérelmét, hiszen az elvégzett korszerűsítési és karbantartási munkák az ingatlanon álló épület szerkezetét nem érintették, így azok a felperes javára tulajdonjogot nem keletkeztethettek. Téves az a felperesi álláspont is, mely szerint a beruházásokhoz szükséges pénzeszközzel való rendelkezés elegendő bizonyíték lett volna a saját vagyon terhére történt beruházás igazolására. Ezen felül pedig a felperes által állított bevételekről kiderült, hogy vagy a beruházásokat megelőző, vagy azt követő időszakból származnak. A felperes által felajánlott bizonyítékok nem alkalmasak annak bizonyítására sem, hogy a munkásokat a felperes saját pénzéből fizette ki. Végül kiemelte, hogy a másodlagosan, jogalap nélküli gazdagodás jogcímén előterjesztett kereseti kérelem teljes egészében bizonyítatlan maradt. Kérte az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasítását. A Győri Ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást kiegészíti annyiban, hogy a Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság a "Ú" felperes és "A" I. r., "D" II. r. és "I" III. r. alperesek között szerződés létre nem jöttének megállapítása iránt folyamatban lévő eljárásban
49. január
50. napján jogerős részítéletében a Pesti Központi Kerületi Bíróság
51. április
52. napján kelt, 42.P.92.654/2008/
53. számú ítéletét részítéletnek tekintette és azt helybenhagyta. A részítélet indokolása szerint "Ü" felperesnek az "Ű" Kft-ben meglévő üzletrésze adásvételéhez a felperes törvényes képviselője a beleegyező nyilatkozatot megtette. Az üzletrész adásvétel semmisségét arra tekintettel állapította meg a jogerős részítélet, hogy a Ptk. 13/A. §