Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.336/2010/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Tábori János ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, dr. Balsai Szabolcs ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve(alperes címe) alperes ellen, sajtó-helyreigazítás iránt indított perében, a Pest Megyei Bíróság
- december
- napján meghozott, 21.P.24.278/2009/
- számú részítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő r é s z í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság részítéletét helybenhagyja. A részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: A felperes keresetében az alperes szerkesztésében megjelent ... című helyi lap ... számában „...” című cikk azon kitételei miatt, miszerint - a polgármester lemondott az önkormányzatnak az iskola kivitelezőjével (a felperessel) szemben fennállott viszontkövetelés érvényesítéséről, melynek értéke több mint 20.000.000 forint; - azt állította, hogy a vállalkozó (a felperes) több pénzt vett fel idáig, mint amennyi munkát elvégzett, továbbá - a felperes valótlanságot tartalmazó teljesítési igazolásokon alapuló elszámolásokat nyújtott be az önkormányzatnak - az alperes helyreigazítás közzétételére kötelezését kérte valótlan tényállításokra és híresztelésekre hivatkozással. Az alperes a kereset elutasítását indítványozta arra hivatkozva, hogy a cikkben közöltek mindenben megfelelnek a valóságnak. Az elsőfokú bíróság 10-I. sorszámú végzésével elrendelte az elsőként megjelölt kereseti követelés elkülönített tárgyalását, a „joglemondás” tekintetében részítéletet hozott, amelyben a felperes e körben előterjesztett keresetét elutasította. Az ezt meghaladó igény tekintetében a per tárgyalását felfüggesztette a jelen per felperese által a ... Önkormányzat Képviselő-testülete ellen a Pest Megyei Bíróság előtt folyó ... számú, vállalkozói díj megfizetése iránti per jogerős befejezéséig. A tárgyalás felfüggesztéséről szóló végzés - fellebbezés hiányában -
- december 29-én jogerőre emelkedett. Az elsőfokú bíróság a részítélet indokolásában rámutatott arra, hogy a sajtóközleménynek a felperes által sérelmezett ezen tényállítása kifejezetten a polgármester eljárásáról szólt, továbbá azt is tartalmazta, hogy az önkormányzatnak viszontkövetelése van a felperesi kivitelezővel szemben. A sajtóközlemény megjelölt része tehát nem a felperesre, hanem az önkormányzatra, illetőleg a polgármesterre vonatkozott, vagyis a felperesnek e kereseti kérelem tekintetében nincs perbeli legitimációja. Ettől függetlenül az elsőfokú bíróság vizsgálta a sérelmezett közlemény tartalmát is, és ebben a részben arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok kétséget kizáróan bizonyították, hogy a polgármester a beszámítási jogról lemondott, tehát valós tényközlés történt, ami ilyen módon jogsértő jelleggel nem rendelkezik. Annak a jogsértő jellegét, hogy a ... önkormányzatnak a fővállalkozóval szemben 20 millió forintot meghaladó viszontkövetelése áll fenn a felperes nem bizonyította. Önmagában egy viszontkövetelés tényének közlése jogsértő nem lehet, az pedig, hogy ez megalapozott-e, egy másik eljárás tárgyát képezi. Az elsőfokú bíróság részítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, elsődlegesen annak megváltoztatása és az alperesnek a részítélettel elbírált kereseti kérelem szerinti helyreigazításra kötelezése, másodlagosan a részítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróságnak ebben a körben a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítása érdekében. A fellebbezés alapvetően az elsőfokú bíróság felperes perbeli legitimáció hiányával kapcsolatos okfejtését támadta, kiemelve, hogy a felperes legitimációját az a körülmény alapozza meg, hogy a cikk egésze azt sugallja, mintha a felperes és a polgármester között érdekközösség, jogszabálysértő kapcsolat állna fenn. A per anyagává tett, az „engedményezésről szóló értesítés” polgármester által aláírt záradékával összefüggésben változatlanul arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte ezt a beszámítási jogról való lemondásként, holott csak arról volt szó, hogy ezeket az igényeket az önkormányzat nem beszámítás útján kívánja érvényesíteni. Megismételte azt a jogi álláspontját is, hogy a beszámítási jog érvényesítését a közbeszerzésekről szóló
- évi CXXIX. törvény 306/A. §
(2)bekezdése is kizárja. Hangsúlyozta továbbá, hogy a sajtóközlemény nem függetleníthető a jogvita egyéb tényeitől. Az elsőfokú bíróság által bizonyítékként elfogadott, a Pest Megyei Bíróság ... számú - a polgármestert tisztségéből felfüggesztő - végzésének indokolása ebben az ügyben azért sem vehető figyelembe, mert a Fővárosi Ítélőtábla ... számú végzésével azt hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb határozat utasította. Utalt arra, hogy a Pp. 235. §
(1)bekezdése nem zárja ki a fellebbezéshez csatolt másodfokú végzésre hivatkozását. Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés nem alapos. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a részítélettel elbírált körben az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, helyesen utalt az elbírálásnál irányadó Ptk.
- §-ában foglaltakra és az így meghozott érdemi döntése is helytálló. A másodfokú bíróság csak azt emeli ki, hogy a Ptk.
- §-a szerinti sajtóhelyreigazítás követelésére az jogosult, akiről a sérelmezett közlések valótlan tényt állítanak, illetve a való tényt hamis színben tüntetik fel. A felperes esetében azt kellett vizsgálni, hogy a közlemény rá vonatkozott-e, abból az átlagolvasó számára a személyes érintettsége kitűnik-e, kiléte a szövegből felismerhető-e. Az elsőfokú bíróság által helyesen megállapított tényállás szerint az alperes fenntartója, ... Község Önkormányzata, mint megrendelő és a felperes, mint vállalkozó között
- január 10-én és augusztus 1-jén kivitelezésre vonatkozó fővállalkozói szerződés jött létre a ... Általános Iskola épületének felújítása és az új épületszárny megépítése céljából. Az irányadó tényállás szerint a felperes teljesítésigazolásra tekintettel részszámlákat állított ki. A ...-én kelt és ...-án esedékessé váló részszámla ellenértékének kiegyenlítése úgy történt, hogy az önkormányzat polgármestere ...-án olyan adásvételi szerződést írt alá, amely a felperesre ruházta az önkormányzat törzsvagyonához tartozó forgalomképtelen ingatlan tulajdonjogát. Ezt követően a felperes a fővállalkozói szerződésből esedékes követeléseit egyenként a ... Zrt-re engedményezte; az engedményezésről az önkormányzatot - a polgármester útján - tájékoztatták. A polgármester minden engedményezésről szóló okiratot külön záradékkal látott el. A záradék szerint a „faktorált számlák tekintetében beszámítási jogunkról teljes körűen és visszavonhatatlanul lemondunk, azokkal szemben beszámítást, vagy bármilyen egyéb kifogást, semmilyen jogcímen nem érvényesítünk”. Az önkormányzat képviselő-testülete és a polgármester között a viszony elmérgesedett, emiatt jelent meg az alperesi lap hasábjain a polgármester felelősségét elemző jogi szakvélemény, a polgármestere levele, és a szerkesztőbizottság erre a levélre reagált a perbeli cikkben. A tényállásból a másodfokú bíróság is azt állapította meg, hogy a cikk „joglemondás”-ra vonatkozó közlései egyértelműen a polgármesterre vonatkoznak, vagyis abból a felperesre vonatkozó tényállítások nem olvashatók ki, így a felperes érintettsége nem volt megállapítható, amiből az következik, hogy a sajtóhelyreigazításra vonatkozó igény tekintetében perbeli legitimációval nem rendelkezik, figyelemmel a PK
- számú állásfoglalás II. pontjában írt iránymutatásra, amely szerint az egyes megállapításokat összefüggéseiben kell értelmezni. A cikk egésze a polgármester tevékenységét vette kritika alá, és ugyan a felperes személye a sajtóközlemény tartalmából beazonosítható volt, azonban a saját személyében sajtó-helyreigazítást megalapozottan - a részítélettel elbírált körben - nem érvényesíthetett. Tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság a keresetet igényérvényesítési jogosultság hiánya miatt utasította el - a Fővárosi Ítélőtábla szerint is jogszerűen -, ilyen körülmények között a közlés tartalmának érdemi vizsgálata, annak elemzése nem volt indokolt, tehát a Fővárosi Ítélőtábla a részítélet indokolásának ezen részét - mint szükségtelent - mellőzni rendelte. A Fővárosi Ítélőtábla mindezek alapján az elsőfokú bíróság részítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése értelmében helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla csak megjegyzi, hogy - a sajtó-helyreigazítási eljárás speciális jellegéből és az arra irányadó soronkívüliségi szabályból eredően - vitatható az egyes kereseti kérelmek elkülönített tárgyalásának elrendelésére, valamint a per tárgyalásának felfüggesztésére irányuló intézkedés, ugyanis a sajtó-helyreigazítási eljárásban mindig az adott sajtóközlemény megjelenésének időpontjára vetítetten kell értelmezni és értékelni az alperes bizonyítási kötelezettsége körébe eső tényállást, mivel a sajtó-helyreigazítási igény elbírálásakor a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a sérelmet szenvedett fél pert megelőző helyreigazítási kérelmét a sajtószerv jogszerűen tagadta-e meg. A Fővárosi Ítélőtábla ezzel azonban érdemben nem foglalkozhatott erre irányuló fellebbezés hiányában. Budapest, 2010. május 4. Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke . Fülöp Györgyi s.k.. Győriné dr. Maurer Amália s.k. előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő