Kfv.I.35.455/2009/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Klam Edit ügyvéd által képviselt felperes neve felperesnek a dr. Kocsis László jogtanácsos által képviselt Adó-és Pénzügyi Ellen

alperes részéről 4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán,

alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 5.K.21.835/2008/3. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg

alperesnek 20.000 (húszezer) forint első fokú és 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg

államnak - külön felhívásra - 7.000 (hétezer) forint kereseti- és 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen

ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes 2004. július 21-én t-i ingatlant vett bérbe egy kft-től ömlesztett gabonafélék tárolására. A bérleti díjat havi 167.000 Ft + áfa összegben határozták meg. A szerződés alapján a bérbeadó áfás számlát állított ki, amelyet a felperes levonható adóként elszámolt.

adóhatóság 2005. július-szeptember hónapok vonatkozásában a felperesnél általános forgalmi adónemben bevallások utólagos vizsgálatát végezte, ennek során a felperes terhére 42.000 Ft adókülönbözetet állapított meg.

adóhatóság e tétel után 50%-os mértékű bírságot szabott ki, valamint késedelmi pótlékot számított fel. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2006. december 1-jén kelt határozatával

első fokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében

alperes határozatának felülvizsgálatát kérte

adóbírság és a késedelmi pótlék vonatkozásában. A megyei bíróság 5.K.20.705/2007/4. számú ítéletével a keresetet elbírálta, ezen ítéletet

onban a Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.35.338/2007/4. számú végzésével hatályon kívül helyezte, és a megyei bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárásban a megyei bíróság

alperes határozatát

adóbírság és a késedelmi pótlék tekintetében hatályon kívül helyezte, és

alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Döntését

adózás rendjéről szóló

1. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.)
2. §

általános szabályok szerint adózási mód választásáról külön is nyilatkoztatnia kellett volna. A bérbeadó ugyanis nyilvánvalóan

ért határozott meg általános forgalmi adóval növelt bérleti díjat és állította ki a számlákat ennek megfelelően, mert meg volt győződve arról, hogy

általános forgalmi adó felszámítására jogosult. Ezen szempont alapján tehát nem állapítható meg, hogy a felperes nem a tőle elvárható körültekintéssel járt el. A késedelmi pótlékkal összefüggésben a megyei bíróság rámutatott arra, hogy a mérlegelés szempontjainak

adóhatósági határozat indokolásából ki kell tűnnie, a mérlegelés szempontjai

onban

alperesi határozatból nem állapíthatók meg. A megismételt eljárásra

t

iránymutatást adta, hogy a felperessel szemben

adóbírság összegszerűsége tekintetében annak figyelembevételével kell dönteni, hogy

adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. A késedelmi pótlék felszámítása során pedig

Art. 165. §

alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Hangsúlyozta, hogy a felperestől elvárható körültekintés megkívánta a számlakibocsátó nyilatkozatra való felhívását a tekintetben, hogy élt-e

adóhatóság felé

általános szabályok szerint adózás választásának lehetőségével. Ennek jelentőségét a felperesnek - aki maga is végez ingatlan bérbeadási tevékenységet - fel kellett ismernie.

alperes utalt arra, hogy a bérleti szerződésben a megállapodás részeként feltüntetett általános forgalmi adó a fenti nyilatkozatot nem pótolja. Álláspontja szerint a bírság mérsékléséhez valamilyen kivételes méltánylást érdemlő körülménynek is fenn kell állnia, ilyen körülményt

onban a jogerős ítélet sem említ. A késedelmi pótlék vonatkozásában arra mutatott rá

alperes, hogy

Art. 165. §

adott helyzetben tőle elvárható körültekintést pedig nem tanúsította. A késedelmi pótlék mérséklését további körülmények sem alapozzák meg. Hangsúlyozta továbbá, hogy a megyei bíróság túllépte

új eljárásra utasító legfelsőbb bírósági végzésben adott iránymutatás kereteit, amikor a késedelmi pótlékkal összefüggésben kivételes méltánylást érdemlő körülményt vizsgált megsértve ezzel a Pp. 3. §

volt, hogy a felperes terhére megállapított adókülönbözet után kiszabott adóbírság jogszerű volt-e, illetve alkalmazni lehetett-e a bírság mérséklését. A perben már nem volt vitás, hogy a felperes olyan számlát fogadott be, amely jogszabályellenesen tartalmazott általános forgalmi adót, mivel a számlában szereplő szolgáltatás tárgyi adómentes.

Art. 170. §

adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adó-visszaigénylési, adóvisszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását és a jogosultság hiányát

adóhatóság kiutalás előtt megállapította.

adóbírság mértéke

adóhiány illetve a jogosulatlanul igényelt összeg 50%-a.

adóhatóság ennek alapján a perbeli esetben is a felperest 50%-os mértékű adóbírság megfizetésére kötelezte.

Art. 171. §

adóbírság mértéke kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból, vagy kérelemre mérsékelhető, illetőleg kiszabása mellőzheti, ha a körülményekből megállapítható, hogy

adózó

adott helyzetben tőle elvárható körültekintéssel járt el.

adóbírság mérséklésénél mérlegelni kell

eset összes körülményét, különösen

adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit,

adózó jogellenes magatartásának súlyát, gyakoriságát. A Legfelsőbb Bíróság nem osztotta

első álláspontját, és ítéleti indokait tévesnek találta. fokú bíróság A Legfelsőbb Bíróság számos esetben rámutatott döntéseiben, hogy a mérlegeléssel meghozott határozatok bírósági felülvizsgálata során - különösen a méltányossági körben gyakorolt mérlegelés esetén - a bíróságnak

t kell vizsgálnia, hogy a jogszabályban előírt mérlegelési szempontokat

eljáró hatóság értékelte-e, mérlegelési körébe vonta-e, és

ebből levont okszerűtlenek-e és kellően indokolta-e. következtetések nem A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy

alperes határozatában

Art. 171. §

okat megfelelően értékelte és indokolta.

alperes határozatában a felperesnek felrótta, hogy gazdasági partnerét nem ellenőrizte sem a szerződés megkötésekor, sem a számlák befogadása előtt, csupán megbízott „tájékoztatásában". Nem értékelhető kellő körültekintés megvalósulásának, ha

adóalanyiság megismerése érdekében

adóalany nem tesz semmit, vagy minden további nélkül fogad el szerződő partnerétől ellenőrizetlen információt.

a magatartás, amely a kellő körültekintés elmulasztásában és a „puszta bizakodásban" nyilvánul meg, kellő körültekintésként nem értékelhető.

első fokú bíróság e mérlegelést a jogszabálynak meg nem felelő módon bírálta felül.

eset összes körülményének értékelése során figyelemmel kell lenni a jogügyletben szereplők (felperes) gazdasági tevékenységére, amely

adótényállás ismeretét feltételezi, és ennek következtében

általánosnál pontosabb jogi, adójogi ismereteket feltételez. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy kivételes méltánylást érdemlő körülmény nem állt fenn,

alperes a határozatában

Art. 171. §

Art. 165. §

iratokból és a felperes előadásából nem tűnik ki, ezért annak hiányában a késedelmi pótlék felszámítása sem jogszabálysértő. További mérlegelési szempontok e körben

adóhatóságon nem kérhetők számon. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 273. §

illetékekről szóló

1. évi XCIII. törvény
2. §