FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA 3.Kpkf.50.923/2009/
- szám A Fővárosi Ítélőtábla a pártfogó ügyvéd által képviselt kérelmezőnek a jogtanácsos által képviselt Egészségbiztosítási Felügyelet (1132 Budapest, Váci út 30.) kérelmezett ellen közigazgatási hatóság eljárásra kötelezése iránt indított nemperes eljárásban a Fővárosi Bíróság
- február
- napján kelt 9.Kpk.46.108/2008/
- számú végzése ellen a kérelmező
- sorszám alatt bejelentett fellebbezésére meghozta az alábbi V É G Z É S T A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. A pártfogó ügyvédi díj viselésére a kérelmező köteles. Kötelezi a kérelmezőt, hogy 15 napon belül fizessen meg a kérelmezettnek 10.000 (tízezer) forint másodfokú költséget. Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg a Magyar Államnak - az adóhatóság külön felhívására - 5.000 (ötezer) forint fellebbezési illetéket. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s A kérelmező
- május 14-én kelt beadványában kérte panaszának kivizsgálását a kérelmezettől, melyet arra alapítottan terjesztett elő, hogy a
- novemberében jelentkezett nőgyógyászati panaszai miatt a … nőgyógyászatán az őt ellátó szakorvos nem tájékoztatta teljeskörűen arról, hogy a vizsgálatok alapján milyen diagnózist állított fel, valamint kifogásolta a kezelőorvos vele szemben tanúsított általa zaklatónak minősített - magatartását. Mivel beadványára választ nem kapott,
- október 13-án panasszal élt az egészségügyi miniszterhez, aki megkereste a kérelmezettet a panasz kivizsgálása és a megtett intézkedésről tájékoztatás közlése iránt. A kérelmezett
- november 4-én kelt 2746-3/
- számú levelében tájékoztatta a kérelmezőt arról, hogy az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló
- évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Ebft.) értelmében a
- január 1jét követően igénybe vett egészségügyi ellátással kapcsolatos panaszok kivizsgálására jogosult, ezért a kérelmet áttette a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Intézetéhez. Ilyen előzmények után a kérelmező a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
- §
(6)bekezdésére hivatkozással az elsőfokú bírósághoz fordult és nemperes eljárásban kérte a kérelmezett kötelezését a közigazgatási eljárás lefolytatására. Az elsőfokú bíróság a kérelmet elutasította. Döntését a Ket. 20. §
(1)-
(2);
(5)-
(6)bekezdésére hivatkozással azzal indokolta, hogy a kérelmezett csak az Ebft.
- január 1-i hatálybalépését követően igénybevett egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos panaszok kivizsgálására jogosult. A kérelmező panasza azonban
- évre nyúlik vissza, ezért a panasz elbírálására a kérelmezettnek nincs hatásköre, helyesen döntött a kérelem áttételéről. Az elsőfokú bíróság végzése ellen a kérelmező élt fellebbezéssel a végzés megváltoztatása és a kérelem szerinti döntés meghozatala iránt. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy sem a kérelmezett, sem az ÁNTSZ nem tett eleget törvényi kötelezettségének, nem járt el a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén. A hatóságok mulasztásának okát az egészségügyi miniszter hivatalból ugyancsak nem vizsgálta ki, nem tette meg a szükséges intézkedéseket, amelynek az lett a következménye, hogy egyik hatóság sem járt el ügyében. Előadta, hogy az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézetétől
- november 13-án levelet kapott, amelyben tájékoztatták, hogy az Európai Uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló
- évi XXIX. törvény
- §
(7)bekezdése alapján az egy éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A kérelmezett észrevételében az elsőfokú bíróság helytálló jogszabályokon alapuló és megalapozott végzésének helybenhagyását és költséget kért. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a kérelmezett eljárásra kötelezésének nincsenek meg a jogszabályi feltételei, mert a panasz alapját képező egészségügyi szolgáltatás nyújtása olyan időpontban történt, amikor még nem volt hatályban az Ebft.. Helyesen jutott arra a következtetésre is, hogy a kérelmezett intézkedett az ügyben, amikor a Ket. 22. §
(1)bekezdése figyelembevételével a
(2)bekezdés alapján a panaszt áttette a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. Az elsőfokú bíróság döntését részletesen és körültekintően megindokolta, kifejtett indokait a Fővárosi Ítélőtábla is osztja, ezért nem ismétli. A fellebbezés kapcsán azt hangsúlyozza, hogy a kérelmező az Egészségbiztosítási Felügyelet mulasztásával kapcsolatban terjesztette elő kérelmét és ezt a hatóságot kérte az eljárás lefolytatására kötelezni. Az elsőfokú bíróság a megjelölt kérelmezett eljárását vizsgálta és ennek megfelelően hozta meg döntését, melyhez a másodfokú bíróságnak is igazodnia kell a felülbírálat során. A Pp. módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 4.§-a alapján alkalmazandó Pp. 247. §
(1)bekezdése értelmében a másodfokú eljárásban a kérelmet megváltoztatni nem lehet. E rendelkezésből következően nincs arra lehetősége a kérelmezőnek, hogy a fellebbezésben kérelmezettként további, az elsőfokú eljárásban nem szereplő kérelmezettet is megjelöljön, és vele szemben is kérje az eljárás lefolytatását. A másodfokú bíróság a kérelemnek megfelelően a fellebbezésre eljárva csak a kérelmezett tevékenységét vizsgálhatta, a kérelem elutasításának alapjául szolgáló indokokat és annak jogszabályi megalapozottságát megjelölő elsőfokú döntés helyességét a fellebbezési érvek nem cáfolták. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését annak helyes indokai alapján a Pp. 253. §
(2)bekezdése értelmében helybenhagyta. A Központi Igazságügyi Hivatal által a kérelmező részére kirendelt pártfogó ügyvéd díjáról a Pp. 87. §
(2)bekezdésének megfelelően a másodfokú bíróság nem rendelkezhetett, mindössze annak megállapítására szorítkozhatott, hogy a díj viselésére - a fellebbezés sikertelensége folytán - a kérelmező köteles. Ez okból kötelezte a kérelmezőt a Pp. 78. §
(1);
(2)és 79. §
(1)bekezdése értelmében a kérelmezett másodfokú perköltségének megfizetésére, és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. §
(3)bekezdés c) pontja, 46. §
(1)bekezdése, valamint a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján a feljegyzett fellebbezési illeték viselésére. Ez utóbbi döntés során figyelemmel volt arra, hogy a kérelmező költségmentesség iránti kérelmének jogerős elutasítása megtörtént. Budapest,
- május
- napján Dr. Sára Katalin s.k. a tanács elnöke,. Páldy Zsuzsanna s.k. előadó bíró Dr. Szőke Mária s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő