FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA 2.Kf.27.039/2010/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Kalló Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Kalló János Márk ügyvéd által képviselt felperesnek a Hernádi és Kovács Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Hernádi Eleonóra ügyvéd által képviselt Magyar Energia Hivatal (1081 Budapest, Köztársaság tér 7., Hiv. sz.: ...) alperes ellen energia ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság
- évi november hó
- napján kelt 27.K.30.284/2009/
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott helyen
- évi április hó
- napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására fizessen meg az államnak 36.000 (azaz harminchatezer) forint fellebbezési illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A fogyasztó lakóhelyváltozása miatt a felperesnél a régi és új fogyasztási helyén villamos energia fogyasztásának elszámolását kezdeményezte. A ... fogyasztási helyen a mérő számlálóművének leolvasott állása 6142 kW volt. A felperes a számlát ügyintézői tévedés miatt (az óraállást elütötte) 6241 kWh óraállás alapulvételével állította ki. A fogyasztó kérte a hibásan kiállított számla módosítását. A fogyasztó a ... szám alatti új fogyasztási helyen névátírást és a mérőberendezés számláló művének leolvasott állása szerinti fogyasztás elszámolását kérte. A felperes késedelmesen vezette át nyilvántartásában a fogyasztói névváltozást, és a szerződés megküldése után a panaszos villamos energia fogyasztását nem számolta el, számlát nem állított ki. A fogyasztó (a továbbiakban: panaszos) az alperesnél panaszt terjesztett elő. Sérelmezte a felperes villamos energia szolgáltatásával kapcsolatos hibás, valamint késedelmes számlázását és azt, hogy írásbeli reklamációira a felperes nem adott választ. A panasz alapján megindult eljárás során a felperes a régi fogyasztási helyet érintő hibás számlát módosította, míg az új fogyasztási helyre a
- szeptember
- május 18-a közötti időszakra eső fogyasztás alapján a számlát elkészítette. A felperes a számlák megküldése után közölte, hogy a válaszadás elmaradása miatt 5.000 forint kötbért utal ki a panaszosnak. Az alperes a villamos energiáról szóló
- évi CX. törvény (a továbbiakban: Vet.) 11.§-ának a) pontjában foglalt hatáskörében eljárva hozta meg a
- november
- napján kelt ... számú határozatát, amelyben a fogyasztói panasznak helyt adott. Megállapította, hogy a felperes számlázási, számlavezetési kötelezettségének nem tett eleget, ezzel megsértette a Vet. 87.§-ának c) pontja szerinti szolgáltatás minőségi követelményeit. A felperes elismerte a terhére rótt, számlázásban jelentkező hiba tényét, emiatt a Vet. 90.§-ának
(1)bekezdés
- a)pontja szerinti kötbér fizetési kötelezettsége fennáll. Kötelezte a felperest, hogy az Üzletszabályzatának 8.5. pontja szerint határozza meg a kötbér mértékét a 2006. december 18. és 2007. július 12-e közötti időszakra és azt írja jóvá a panaszos folyószámláján. Rögzítette, hogy a Garantált Szolgáltatások VI. pontjának megsértése miatt a felperes vállalta 5.000 forint kötbér megfizetését a panaszosnak. Ezért a válaszadás elmaradása miatt további kötelezést a felperesnek nem írt elő. A felperes keresetében elsődlegesen az alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérte azzal, hogy a Hivatal a Vet. 11.§-ának
- a)pontját megsértve, hatáskörét túllépve hozta meg döntését a panaszügyben. Álláspontja szerint az Alkotmánybíróság 353/B/2007. számú határozata (a továbbiakban: AB határozat) ezt támasztja alá. Másodlagos kérelme az alperesi határozat megváltoztatására irányult oly módon, hogy a bíróság a szolgáltatás minőségi paramétereinek megsértése miatti kötbérfizetésre kötelezését törölje. Ezt a kérelmét a Vet. 87.§ának
- c)pontjára és 90.§-ának
(1)bekezdés a) pontjára, valamint a Vet. végrehajtására kiadott 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) I/a. mellékletének, a Villamos Energia Közüzemi Szabályzatnak (a továbbiakban: VKSZ.) a 15.§-ának
(4)bekezdésére alapította. Állította, hogy a számlázási rendszerében történt változás miatti késedelme nem minősül a Vet. 87.§-ának
- c)pontjában meghatározott szerződésszegésnek. Sérelmezte, hogy a hatóság jogellenesen írta elő szankcióként a kötbérfizetést, mert az alperes által meghatározott minőségi követelmények egyike sem kapcsolatos a késedelmes számlázással. Bírósági döntésekre hivatkozással kifejtette, hogy a Vet. 87.§-ának
- c)pontja szerinti szerződésszegés kizárólag a villamosenergia szolgáltatásra, mint fő kötelezettségre vonatkoztatható, és nem a villamosenergia szolgáltatáshoz mellékkötelezettségként kapcsolódó adminisztrációs tevékenységekre (pl. számlázásra). Hangsúlyozta, hogy az elmaradt elszámolás miatti szankciót a VKSZ. 15.§-ának
(4)bekezdése kifejezetten tartalmazza, ebből következően az alperesi jogértelmezés ugyanazon szolgáltatói hibának a többszörös és indokolatlan jogkövetkezményét eredményezné. Az alperes a határozatában foglaltak fenntartása mellett a felperesi kereset elutasítását kérte. Hangsúlyozta, hogy a Vet-ben rögzített hatáskörében eljárva a jogszabályi előírásoknak megfelelő döntést hozott, amikor a Vet. 87.§-ának
- c)pontja szerinti szerződésszegés miatt a felperest kötbér fizetésre kötelezte. Kiemelte, hogy a felperes számára előírt kötelezettséget a közüzemi engedélyesi tevékenységgel összefüggésben állapította meg. E tevékenység alapvető jellegzetessége a kereskedelmi kiszolgálás és az ahhoz kapcsolódó adminisztráció. Álláspontja szerint az időközben megváltozott jogszabályi környezet és az elosztói és közüzemi tevékenységek szétválasztása folytán a felperes által megjelölt bírósági döntésekben kifejtett jogértelmezés nem tekinthető irányadónak. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint a Vet. 11.§-ának
- a)pontja egyértelműen rendelkezik arról, hogy az alperesnek ki kell vizsgálnia a fogyasztói panaszokat. Ez azt jelenti a Ket. 20.§-ának
(1)bekezdésében írtakra figyelemmel, hogy az alperes a hatáskörébe tartozó ügyben köteles eljárni, ami magában foglalja a döntéshozatali kötelezettséget is. Így a perbeli esetben az alperes a törvényi felhatalmazás alapján hatáskörében eljárva, jogszerűen hozta meg döntését. Leszögezte, hogy az Alkotmánybíróság a Vet. 11.§-ának a) pontja és 9/A.§-ának
(2)bekezdés második fordulata szerinti szöveg alkotmány-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezést utasította el, ezért az AB határozatban kifejtettek nem jelentik a Vet. ezen szakaszainak teljes körű értelmezését. Megállapította, hogy a felperes számlázási kötelezettségének megsértésével a villamos energia ellátásához közvetetten kapcsolódó minőségi követelményeket a Vet. 87.§-ának c) pontjába ütköző módon megsértette. Emiatt az alperes a Vet. 90.§-ának
(1)bekezdés a) pontja alapján jogszerűen kötelezte kötbér fizetésre. Kiemelte, hogy a felperes részéről megjelölt korábbi bírósági döntések a villamosenergia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: régi Vet.) előírásain alapultak, A régi Vet. a Vet.-tel megegyező tartalommal szabályozta a szolgáltatói szerződésszegést, ezen túlmenően azonban a Vet-ben a régi Vet-hez képest az alkalmazandó jogkövetkezmény (kötbér, vagy arányos díjvisszatérítés) eltér. Utalt arra, hogy a VKSZ. 15.§-ának
(4)bekezdése elszámolási rendet, és nem szerződésszegés miatti szankciót tartalmaz, ezért a felperes alaptalanul hivatkozott a többszörös szankcionálásra. A felperes fellebbezésében elsődlegesen kereseti kérelmének megfelelően kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását. Másodlagosan az alperesi határozat keresettel támadott részében történő hatályon kívül helyezésével az elsőfokú ítélet megváltoztatását kérte. Harmadlagos kérelme az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítására irányult. A felperes ténylegesen az elsőfokú eljárásban kifejtett jogi érveit ismételte meg. Továbbra is fenntartotta azt az álláspontját, hogy az alperes hatáskörén túlterjeszkedett, ezért döntése jogszabálysértő. Utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság a feltárt tényállásból helytelen jogi következtetésekre jutott, ezért tévedett amikor keresetét elutasította. Az alperes a másodfokú tárgyaláson azt kérte, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét annak érdemben helyes indokai alapján hagyja helyben. A felperes fellebbezése nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 253.§-ának
(3)bekezdése alapján a fellebbezés és az ellenkérelem korlátai között vizsgálta. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. 206.§-ában írtaknak megfelelően eljárva a tényállást feltárta. A hatásköri szabályok és az AB határozat alkalmazhatósága körében levont következtetéseit rögzítette, az alperes határozati rendelkezéseit és a vonatkozó jogszabályi előírásokat ütköztette a felperesi érvekkel, valamint a keresetben vitatott minden kérdéskört érintően részletesen kifejtette jogi álláspontját. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság okszerű ítéleti indokolásával, annak megismétlését szükségtelennek tartotta, mivel a felperes fellebbezésében az elsőfokú eljárásban előadott jogi érveit tartotta fenn és ismételte meg, új tényt és körülményt nem jelölt meg. Mindezek folytán a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 254.§-ának
(3)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság érdemben helytálló ítéletét helyes indokainál fogva helybenhagyta. A fellebbezésben foglaltakra utalással kiemeli a másodfokú bíróság, hogy a felperes nem vitatta, sőt elismerte, miszerint a panaszos régi fogyasztási helyén a tényleges fogyasztásánál többet számolt el, és reklamációit nem vizsgálta, leveleit nem válaszolta meg, míg az új fogyasztási helyen a mérőóra szerinti villamos energia fogyasztás alapján jelentős késedelemmel készítette el a számlát. E felperesi magatartási elemeket az alperes és az elsőfokú bíróság együttesen és összességében is jogszerűen értékelte szolgáltatói szerződésszegésnek. Ezzel egyetértett a másodfokú bíróság is, mert a hibás elszámolás és késedelmes számlázás, valamint a fogyasztóval való együttműködés hiánya a felperes terhére felróható volt. A perbeli esetben nem teljesült a villamosenergia ellátásához közvetetten kapcsolódó azon alapvető követelmény, hogy a szolgáltató által rendszeresen, határidőben megküldött, pontos elszámolást tartalmazó számlák alapján fizethesse meg a fogyasztó (panaszos) a felhasznált villamos energia ellenértékét. Ebből következően a felperesnek a villamos energia ellátáshoz közvetetten kapcsolódó szolgáltatása nem a jogszabályi feltételeket kielégítő módon történt, ezért az elvárhatósági és minőségi követelmények nem megfelelő teljesítése miatt a Vet. 87.§-ának c) pontja szerinti szerződésszegést elkövette, így kötbérfizetésre köteles. A perbeli esetben a felperes által hivatkozott jogi érvek elfogadása az egyenlő elbánás elvét sértve azt eredményezné, hogy csak a fogyasztót terhelő kötelezettség áll fenn, míg a szolgáltató felróható magatartása folytán megvalósult folyamatos és nem szerződésszerű teljesítés jogkövetkezményeként a szankció alkalmazására (kötbérfizetés) nem lenne lehetőség a szolgáltatói érdekkörön belüli adminisztrációs mulasztások miatt. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan állapította meg, hogy az alperes a Vet. előírásainak megfelelő alkalmazásával, a fogyasztó jogos érdekének figyelembevételével, a felperes által vitatott eljárási és anyagi jogszabályokat nem sértve hozta meg döntését. A pernyertes alperes a másodfokú eljárásban költséget nem kért, ezért arról a másodfokú bíróságnak rendelkeznie nem kellett. A fellebbezési illeték összege az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 46.§-ának
(1)bekezdése értelmében - figyelemmel az Itv. 39.§-ának
(3)bekezdés c) pontjára - 36.000 forint; ennek viselésére a pervesztes felperes a 6/986. (VI. 26.) IM rendelet 13.§-ának
(2)bekezdése alapján köteles. B u d a p e s t e n ,
- évi április hó
- napján Borsainé dr. Tóth Erzsébet sk. tanácselnök dr. Vitál-Eigner Beáta bíró sk. A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Bacsa Andrea sk. előadó bíró