Pécsi Ítélőtábla Gf.V.30.131/2007/
- szám A Magyar Köztársaság Nevében! A Pécsi Ítélőtábla a dr. Szabó Tibor ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Czifra Árpád ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) telephelyű alperes ellen igazgatósági határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Somogy Megyei Bíróság
- március
- napján kelt 1.G.40.277/2006/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés kapcsán a mai napon tartott fellebbezési tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest arra, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 22.000 (huszonkettőezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincsen helye. Indokolás Az alperes igazgatósága a
- október 18-i ülésén meghozott
- számú határozatával megállapította azt, hogy a felperes nem tagja az alperesi szövetkezetnek. A határozat felülvizsgálata végett a felperes nyújtott be keresetlevelet, amelyben a szóban forgó döntés hatályon kívül helyezését kérte, mert álláspontja szerint a tagsági jogviszonya fennáll, hiszen a tagot megillető jogokat és kötelezettségeket gyakorolt a vezetőség és az egész tagság tudtával több éven keresztül. Alperes a kereset elutasítását indítványozta, nem vitatva a felperes tagként kezelését, de állítva azt, hogy tagsági jogviszonya azért nem keletkezett, mert írásos felvételi kérelmet nem nyújtott be, és felvételi kérelem hiányában belépéséről az igazgatóság nem határozott. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította azzal az indokolással, hogy a szövetkezeti taggá váláshoz tagfelvételi kérelem, valamint az igazgatóságnak azt pozitívan elbíráló döntése szükséges. A felperes esetében azonban egyikre sem került sor, így a tagsági viszonya nem jött létre, függetlenül azon körülményektől, amelyek szerint a felperest a környezete valóban úgy kezelte, mint a szövetkezet tagját. Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a keresetének helyt adó határozat meghozatalát kérte. Álláspontja szerint a tagfelvétel iránti kérelmet szóban is elő lehet terjeszteni, amit ő ilyen formában B. S. elnöknél megtett. Előadta azt, hogy B. S. akkori alperesi elnök az ő kérelmét a
- december 8-i igazgatósági ülésen elő is terjesztette, azt az igazgatóság megszavazta, pusztán a jegyzőkönyvbe foglalt határozatból maradt ki a tagként alkalmazás minőségének feltüntetése. Az alperes a fellebbezés elutasítását és az elsőfokú határozat helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú eljárásban nem nyert bizonyítást az, hogy a felperes akár szóban előterjesztette volna a tagfelvételi kérelmét, ezzel szemben tényként volt megállapítható, hogy az igazgatóság elé ilyen tárgyú kérelem nem került, és az igazgatóság e tárgyban nem döntött. A felperesi fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok helyes és okszerű mérlegelésével állapította meg a tényállást, és abból helyesen levont jogi következtetések révén hozta meg az ítéleti döntését, amit a másodfokú bíróság a Pp.
- §
(2)bekezdés alapján, figyelemmel a Pp. 254. §
(3)bekezdésére, az indokai alapján hagyott helyben. A felperesi fellebbezés kapcsán a másodfokú bíróság a következőre kíván rámutatni: A szövetkezetekről szóló módosított 1992. évi I. tv. 2. §
(1)bekezdésből következően a tagfelvételi kérelem alaki szempontból való megítélésére a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni, mivel a szövetkezeti törvény és az alperes belső szabályozása e kérdésben konkrét rendelkezést nem tartalmaznak. A Ptk. 216. §
(1)bekezdése alapján a kérelem akár szóban, akár írásban is előterjeszthető. Ennyiben a másodfokú bíróság osztja a fellebbezési állítást, megjegyezve azt, hogy az elsőfokú bíróság határozata nem tartalmaz olyan megállapítást, miszerint a kérelem csak írásban lenne előterjeszthető, hanem pusztán azt rögzíti, hogy a felperes részéről ilyen tárgyú kérelem előterjesztésére nem került sor. A tagsági jogviszony keletkezésének a felvételi kérelmen kívül további feltétele amint arra az elsőfokú ítélet is helyesen mutatott rá - az igazgatóság tagfelvételről szóló határozata. A tagfelvételről az alperesi alapszabály II/
- pontja szerint az igazgatóság dönt, és az Igazgatóság című fejezet
- pont
- bekezdés szerint az „ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell a hozott határozatok szó szerinti szövegét.". A
- december 8-i alperesi igazgatósági ülés jegyzőkönyvbe foglalt 14/
- számú határozatának szövege nem szól a felperes tagként felvételéről. Mivel a szabályozás kifejezett döntést, határozathozatalt kíván meg a tagfelvétel kérdésében, ráutaló magatartással a tagsági jogviszony nem jöhet létre. Ha a
- december 8-i igazgatási ülésen a meghozott határozat tagként felvételről szólt volna - amit egyébként az elsőfokú bíróság által helyesen értékelt bizonyítási anyag nem támasztott alá (dr. K. L., N. F. és Sz. S. tanúvallomásaival szemben csak B. S. állította, hogy az igazgatóság tagként felvette a felperest) a felperes kezdeményezhette volna annak igazolását, hogy a tagfelvétel tárgyában a határozat megtörtént, pusztán a jegyzőkönyv elkészítésekor maradt el a tagfelvétel tényének rögzítése. Erre irányuló bizonyítási indítványt azonban B. S. tanúkénti meghallgatásán kívül nem terjesztett elő. A felperesi fellebbezés sikertelennek bizonyult, ezért a bíróság a Pp.
- §
(1)bekezdés alapján felperest kötelezte alperes javára a másodfokú eljárással kapcsolatos költségek megfizetésére, amely a módosított 32/2003.(VIII.22.) IM számú rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pont és
(5)bekezdés alapján 12.000 forint összegű munkadíjból és a másodfokú tárgyaláson való megjelenéssel kapcsolatos 10.000 forint összegű készkiadásból áll. P é c s,
- szeptember
- Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Fekete Bálint s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Ildikó s.k. bíró