Gfv.30511/2008/5 – Kúria

Gfv.X.30.511/2008/5.szám A Legfelsőbb Bíróság a dr.Gócza Gabriella ügyvéd ... által képviselt ... felperesnek, a dr.Szőke Tibor ügyvéd ... által képviselt ... alperes ellen közgyűlési határozatok érvénytelenségének megállapítása iránt, a Budai Központi Kerületi Bíróság előtt 20.P.XI.20.145/

1. számon kezdeményezett és a Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság 53.Pf.633.179/2006/
2. számú ítéletével jogerősen befejezett perében, az említett számú másodfokú határozattal szemben a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson - meghozta a következő í t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság a Fővárosi Bíróság 53.Pf.633.179/2006/
3. számú jogerős ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott rendelkezéseit nem érinti, felülvizsgálni kért rendelkezéseit hatályában fenntartja. Megállapítja, hogy a felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt 36.000,- (harminchatezer) Ft felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A felperes az alperesi társasházban házastársával egyenlő arányban tulajdonosa a II. em.
4. szám alatti 61 m²-es lakásnak a közös tulajdonból ráeső 65/696-od közös tulajdonú illetőséggel, illetőleg egy 63 m² alapterületű gépkocsi tároló 1/6 részének. A társasházakról szóló
5. évi CXXXIII.tv. (Tht.) 62.§-a értelmében kötelezővé vált alapító okirat módosítás és Szervezeti Működési Szabályzat (SZMSZ) megalkotása céljából a közös képviselő az SZMSZ tervezetét
6. november 15-én a tulajdonostársaknak átadta. Az elhangzott javaslatok megbeszélésére
7. december 9-én került sor, ahol megbízták az okiratot szerkesztő ügyvédet a javaslatoknak a tervezetbe való átvezetésével. Ilyen előzmények után került összehívásra és megtartásra a
8. december 17-i közgyűlés. A korábban elhangzott javaslatok SZMSZ-be való beépítését is tartalmazó új SZMSZ tervezetből a felperes a december 17-i közgyűlést megelőzően nem kapott írásos anyagot. A december 17-i közgyűlésen késéssel megjelent, kifogásainak adott hangot, majd ezt követően a közgyűlésről távozott. Az alperes jelenlévő tulajdonosai az SZMSZ elkészítése miatt szükségszerűvé vált alapító okirat módosított változatát, az SZMSZ-t és az ugyanezen időpontban elkészített házirendet egyhangúan elfogadták. A felperes az elsőfokú bírósághoz
9. január 12-én benyújtott keresetében kérte, hogy a
10. december 17-én megtartott közgyűlésen hozott, az alapító okirat módosítását tartalmazó
11. számú határozatot a bíróság helyezze hatályon kívül, és az eredeti alapító okiratot tartsa fenn hatályában. Kérte továbbá az
12. számú, az SZMSZ-t elfogadó közgyűlési határozat hatályon kívül helyezését is, így az I. fejezet 3.) és 4.) pontjának a III. fejezet 3.), 8.), 9.), 10.) pontjának, V. fejezet 1.), 2.) pontjának jogszabálysértő, illetve az alapító okirat egyéb rendelkezésekkel való ellentéte miatt. Konkrét jogszabálysértést nem jelölt meg. Kérte a
13. számú határozattal elfogadott házirend - közelebbről meg nem jelölt jogszabálysértő rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését is. A bíróság felhívására pontosított keresete azt tartalmazza, hogy azért kéri a határozatok megsemmisítését, mert a december 17-i közgyűlés előtt nem kapott átdolgozott tervezetet, így nem volt ideje azokat megfelelően áttanulmányozni. Alperes a kereset elutasítását kérte. Nem vitatta, hogy a november 15-i tervezethez képest a december 17-én elfogadott SZMSZ, illetőleg házirend eltérő rendelkezéseket tartalmaz. Eltérés azonban annyiban van, amennyiben módosító javaslattal éltek a tulajdonostársak, ezeket a változásokat vezették végig a korábban megküldött tervezeteken. Hivatkozott arra is, hogy az alapító okirat is csak annyiban került módosításra, amennyiben azok egyes részei átkerültek az SZMSZ-be. Ez nem vitásan a gépjármű beállók használatát is szabályozta, azonban ezeket a szabályokat a közgyűlés korábban már határozati formában elfogadta. Az elsőfokú bíróság az alperes
14. december 17-i közgyűlésén a
15. számú határozattal elfogadott házirend 2/c-d. 4.),5.),6.),10.) pontjait 18.) pont 2 és 3 bekezdését a 20.), 22.), 23.), 24.) és 25.) pontjait érvénytelennek ítélte meg. Ugyanígy megállapította az
16. számú határozattal elfogadott SZMSZ 3.) pontja 4 bekezdésének,
17. oldalon található „Egyéb rendelkezések" cím alatti 3 bekezdésnek az érvénytelenségét, végül a
18. számú határozattal elfogadott alapító okirat G. fejezetének érvénytelenségét is. A felperes ezt meghaladó kereseti követelését elutasította. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperest megilleti a Tht.42.§ /1/ bekezdése alapján a közgyűlés által hozott határozatok megtámadásának a joga. A megtámadásra rendelkezésre álló 60 napos határidő jogvesztő jellegét az Alkotmánybíróság
19. február 8-i hatállyal meghozott döntése nem befolyásolja. Ezért a bíróság csak azokat az érvénytelenségi okokat vizsgálhatta, amelyekre a felperes a 60 napos határidő alatt hivatkozott. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a kereset alapos volt abból az okból, hogy a felperes nem kapott azokból az okirattervezetekből, amelyekre utóbb a közgyűlés szavazott. A Tht.14.§ /3/ bekezdése előírta ugyanis, hogy az SZMSZ tervezetét a közgyűlés megtartását megelőzően 12 nappal korábban a tulajdonostársak részére meg kell küldeni. A korábban, november 15-én megküldött első tervezet ilyennek nem volt tekinthető. Az elsőfokú bíróság utalt arra is, hogy a közgyűlési jegyzőkönyvből nem derült ki, hogy az egyes módosító javaslatok tekintetében miként szavaztak, miután okiratonként szavaztatták meg a közgyűlést. Az egyes változások nyomon követését az is elnehezítette, hogy a
20. december 29-én a Földhivatalhoz benyújtott okiratok részben eltérő rendelkezéseket is tartalmaztak. Miután az alperes a felperes részére az SZMSZ és házirend átdolgozott változatát nem küldte meg, a felperest az észrevételezés törvényi lehetőségétől fosztotta meg. A közgyűlésen elfogadott SZMSZ és házirend rendelkezései, amelyek ellentétben álltak a felperes által november 15-én kézhez vett tervezet rendelkezéseivel, a bíróság érvénytelenné nyilvánította. Azokat a pontokat azonban, amelyeknek a szövege változott, de a szabály tartalmilag azonos maradt, érvénytelenné nem nyilvánította. Érvénytelennek nyilvánította azonban az alapító okiratnak a gépjármű beállókra vonatkozó rendelkezéseit. A közgyűlés összehívásáról szóló meghívók napirendjeként ez a kérdés ugyanis nem volt feltüntetve. A peres felek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta a
21. számú napirendi pont tárgyában elfogadott határozat vonatkozásában a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság osztotta az elsőfokú bíróság azon álláspontját, hogy az alperes az SZMSZ és a házirend tervezet elfogadása során megsértette a Tht.14.§ /3/ bekezdését. A tulajdonostársaknak ugyanis ezeket a tervezeteket a közgyűlés napját megelőző 15 nappal meg kellett volna kapniuk. Az eredeti tervezettől eltérő további rendelkezéseknek az érvénytelenségét ezért helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság. A másodfokú bíróság kifejtette, hogy az alapító okirat nem csak abban a szövegrészben módosult, amelyet a jogszabályi rendelkezések következtében az SZMSZ-ben kellett elhelyezni, hanem egyéb rendelkezéseit is módosították. Erre azonban a Tht.14.§ /3/ bekezdése nem vonatkozik, ezért ebből az okból az alapító okirat módosítását nem lehet érvénytelennek tekinteni. Ugyanakkor nem vitás, hogy a meghívóban az alapító okirat módosítása nem szerepelt, de erre az érvénytelenségi okra a felperes először csak a jogvesztő határidő után hivatkozott, ezért e részben az elsőfokú bíróság döntésével ellentétben a keresetet el kellett utasítani. A jogerős határozattal szemben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. A felülvizsgálati kérelemben írtak szerint a jogerős határozat sérti a Tht.9.§-át, a 13.§ /1/ bekezdését, az ingatlan-nyilvántartásról szóló
22. évi CXLI. tv. 32.§ /3/ bekezdését, 37.§ /2/ bekezdését, 39.§ /3/ bekezdését, 52.§ /1/ bekezdését. Hivatkozott arra, hogy a Tht. rendelkezéseivel ellentétben az alapító okirat módosításban nincs meghatározva a lakásokhoz tartozó és közös tulajdonban lévő tulajdoni hányadok meghatározásának a módja. Nincs feltüntetve a közös tulajdonban lévő épületrészek, földrészletek nagysága sem. Az alapító okirat módosításban feltüntetett tulajdoni hányadok nem felelnek meg a ténylegesen magán tulajdonban lévő ingatlan és földrészletek nagyságának. Az SZMSZ nem tartalmazza, hogy egy-egy albetétre hány m² után kell a közös költséget fizetni. A közös képviselő a lakások alapterülete után állapította meg a közös költséget és figyelmen kívül hagyta az egyes, ugyancsak az épülethez tartozó pincéket, loggiakat, garázsokat, gépkocsi beállókat. Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság a
23. számú határozattal elfogadott alapító okirat G) pontjának érvénytelenségével kapcsolatos keresetét elutasította. A kifogásolt rendelkezés úgy fogalmaz, „a hét gépkocsi beálló a felsorolt lakások használatába tartozzék, annak tartozékaként," így a lakás tulajdonosok ingyen kaptak egy gépkocsi beállót és az ehhez tartozó földterületet is megváltás nélkül kapták meg a közösségtől. Az alapító okirat arról sem rendelkezik, hogy vagy egy gépkocsi beállót lehet létesíteni, vagy egy gépkocsi tárolót építhetnek azok, akik nem rendelkeznek garázs tulajdonnal. Az előadottakon kívül kifogásolta iratok alaki és tartalmi valóságát. a Földhivatalhoz benyújtott A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275.§