Kfv.37846/2009/3 – Kúria

Kfv.III.37.846/2009/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt G. S. felperesnek a Országos Rendőr-főkapitányság alperes ellen közigazgatási bírság tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Veszprém Megyei Bíróság

1. szeptember
2. napján kelt 2.K.20.445/2009/
3. sorszámú jogerős ítélete ellen az alperes által
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Veszprém Megyei Bíróság 2.K.20.445/2009/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S Az elsőfokú hatóság 2008 szeptember
6. napján kelt, és 2008 november
7. napján kézbesített határozatával felperest, a tulajdonát képező gépjárművel
8. augusztus
9. napján N., K. utcában a megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó előírás megszegése miatt 30.000.- forint közúti bírság megfizetésére kötelezte. Az alperes 2009 január
10. napján hozott és február
11. napján postára adott másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az alperesi határozat megállapította, hogy az ügyintézési határidő túllépése az ügy érdemére kihatással nem volt, mert a határozatot az elsőfokú hatóság 60 napon belül meghozta, és a kézbesítési szabályok megsértése nem minősül lényeges eljárási szabálysértésnek. A felperes keresetében a közúti közlekedésről szóló
12. évi I. törvény /a továbbiakban: Kkt./
13. § /3/ bekezdésére hivatkozással kérte az alperesi határozat jogsértő voltának megállapítását és hatályon kívül helyezését, tekintettel arra, hogy azt nem az eljárásra nyitva álló határidőn belül hozták meg. Emellett hivatkozott arra is, hogy a a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
14. évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./
15. § /4/ bekezdés b/ pontjának ellenére előzetes értesítést nem kapott az eljárás megindításáról, ekként iratbetekintési jogával, ügyféli jogaival nem tudott élni. A másodfokú eljárásban benyújtott fellebbezés kiegészítését február elején rossz számra iktatták ekként azt a másodfokú határozat meghozatala során nem vették figyelembe. A Veszprém Megyei Bíróság az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően is hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Az ítélet megállapította, hogy a perbeli időszakban a Kkt.
16. § /3/ bekezdésében szabályozott 60 napos határidő ügyintézési határidőnek minősült, melynek túllépése, a kézbesítés indokolatlan elhúzódása önmagában nem jelent olyan eljárási szabálysértést, amely az ügy érdemére kihat. Ugyanakkor az a tény, hogy a felperes nem kapott előzetes értesítést annak ellenére, hogy az előzetes értesítés mellőzésének feltételei nem álltak fenn, olyan súlyos eljárási jogsértés volt, amely megakadályozta a felperest az iratok megismerésében, bizonyítás indítványozásában és e jogsértés az ügy érdemére is kihatott. Az előzetes értesítés mellőzésére csak akkor lett volna lehetőség, ha az elsőfokú hatóság az eljárás megindítását követően nyomban határozatot hozott volna, erre azonban nem került sor. Előírta, hogy a megismételt eljárás során biztosítsák felperes ügyféli jogait, illetve fellebbezését teljes körűen bírálják el. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a Polgári perrendtartásról szóló
17. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
18. és
19. §ának megsértésére hivatkozva kérte az ítélet hatályon kívül helyezése mellett a felperes keresetének elutasítását. Kifejtette, hogy a határozat meghozatalára 60 napon belül került sor, és az előzetes értesítést az eljárás megindításáról jogszerűen mellőzte a Ket.
20. § /4/ bekezdésének b/ pontja alapján, mivel az iratok
21. szeptember
22. napján érkeztek meg és az azonnali határozathozatalra szeptember
23. napján sor került. Előadta, hogy az ügyben fellebbezés kiegészítés nem volt fellelhető, a fellebbezés kiegészítést az eljáró hatóság
24. január
25. napján, azaz egy héttel a másodfokú határozat meghozatala után kapta kézhez. Így jogsértés e körben nem történt. Az alperes felülvizsgálati kérelme nem alapos az alábbi indokok alapján. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a jogerős ítélet megfelelően állapította meg a tényállást és az abból levont jogi következtetése mindenben helytálló volt, azzal a Legfelsőbb Bíróság is egyetért. A perbeli időszakban hatályos Kkt.
26. § /3/ bekezdés második mondata értelmében a bírságot a hatóság az /1/ bekezdésben meghatározott előírás megszegését követő 60 napon belül szabja ki. A Kkt.
27. § /1/ bekezdés a/ pontja értelmében a gépjármű üzembentartója, illetve a 21/A. § /2/ bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó külön jogszabály által meghatározott egyes előírások betartásra kerüljenek. A Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsa által meghozott, a Kkt.
28. §-ának /4/ bekezdésében szabályozott 60 napos bírságkiszabási határidő túllépése esetén alkalmazandó szabályokról szóló 1/2010./II.18./ Közigazgatási Jogegységi Határozat /a továbbiakban: jogegységi határozat/ I. pontjában megállapította, hogy a Kkt.-ban szabályozott 60 napos bírságkiszabási határidő túllépése esetén az ügyintézési határidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A II. pont szerint a határidő túllépése az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértésnek minősülhet. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a jogegységi határozat a Kkt.
29. § /4/ bekezdése - a perbeli időszakban a
30. § /3/ bekezdése - értelmezését végezte el, mely jogértelmezés perbeli ügyben is irányadó. A jogegységi határozat indokolása III. pontjának utolsó mondata rögzíti, hogy ha a határozat meghozatala az előírt határidőben megtörténik, de a kézbesítés és a döntés meghozatala között indokolatlanul hosszú idő telik, akkor az szintén a tisztességes ügyintézéshez való jog sérelmével járhat. Ezekben az esetekben az eljárási jogszabálysértés a döntés érdemére is kihathat. A jogegységi határozat szerint a Ket.
31. § /1/ bekezdésében meghatározott tisztességes ügyintézéshez és a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jogot sértheti, ha a hatóság a határozat hozatalára megállapított határidőt túllépi, és ezért az ügyfél részére a jogszerű magatartás fennálltának, vagy a vele szemben szankció alkalmazása törvényi akadályának bizonyítását elnehezíti, vagy lehetetlenné teszi. A jogerős ítélet az utóbb megjelent jogegységi határozattal teljes összhangban állapította meg, hogy az eljárásra nyitvaálló 60 napos határidő ügyintézési határidő. Az eljárt bíróság álláspontja szerint a Ket.
32. § /4/ bekezdésének b/ pontjában foglalt feltételek az előzetes értesítés mellőzésére nem álltak fenn. A perbeli időszakban hatályban volt Ket.
33. § /3/ bekezdése értelmében az eljárás megindításáról az ügyfelet öt napon belül értesíteni kell. A /4/ bekezdés b/ pontja szerint az értesítés csak akkor mellőzhető, ha az egyszerű megítélésű, a tényállás előzetes tisztázását nem igénylő ügyben az eljárás megindítása után azonnal sor kerül az érdemi határozat meghozatalára. A perbeli időszakban hatályban volt Ket.
34. § /4/ bekezdésének b/ pontja arra tekintettel tette lehetővé az előzetes értesítés mellőzését, hogy az egyszerű megítélésű ügyekben, amennyiben azonnali határozathozatalra kerül sor, nincs értelme az előzetes értesítés kibocsátásának, hiszen annak kiadásával közel egyidejűleg már a határozat is megszületik. A Kkt.
35. § /4/ bekezdése, eltérően a Ket. vonatkozó szabályaitól, az eljárásra nyitvaálló ügyintézési határidő kezdő időpontját a szabályszegés napjában jelölte meg, melytől számított 5 napon belül kellett volna intézkedni az előzetes értesítésről, vagy ha azonnali határozat hozatalra kerül sor, akkor annak kiadásáról. Ehhez képest súlytalan alperes azon érvelése, hogy szeptember
36. napján hozta meg a határozatot, amely az iratok szeptember
37. napján történő megérkezéséhez képest viszonylag gyorsnak tekinthető. Az eljárás megindítása után történő azonnali határozathozatal után a
38. augusztus
39. napját követő pár nap értendő, mivel az ügyintézési határidő
40. augusztus
41. napját követően kezdődött meg, és helyesen értékelte az eljárt bíróság azt is, hogy a határozat hozatal azonnali jellege során nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a határozat keltezése és kézbesítése között indokolatlanul hosszú idő telt el, melyre az alperes ésszerű magyarázatot nem adott. Annak a körülménynek, hogy a felperes fellebbezés kiegészítése a másodfokú határozat meghozatala előtt vagy után került-e benyújtásra nem volt az ítéleti döntés szempontjából relevanciája, ezért helyesen járt el a bíróság mikor ennek tisztázásra - alperesi egyértelmű vitatásának hiányára is tekintettel - nem folytatott le bizonyítást. A jogerős ítélet ugyanis nem azon alapult, hogy az alperes a fellebbezés kiegészítést nem értékelte, hanem azon, hogy a felperes ügyféli jogait előzetes értesítés hiányában egyáltalán nem tudta gyakorolni. Tekintve, hogy az alperes még felülvizsgálati kérelmében sem vitatta, hogy rendelkezésére áll felperes fellebbezés kiegészítése, ezért a megismételt eljárásban nincs akadálya annak, hogy a felperes minden, az ügyben előterjesztett beadványát értékelje majd a hatóság. Mindezért a jogerős ítélet e vonatkozásban sem szorult pontosításra. Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
42. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság a Pp.
43. § /1/ bekezdése alapján alkalmazandó Pp.
44. § /1/ bekezdése alapján kötelezte a alperest a felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeinek megfizetésére, figyelemmel a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003./VIII.22./ IM rendelet
45. § /3/ bekezdésére is. A Legfelsőbb Bíróság az illetékről, az illetékekről szóló
46. évi XCIII. törvény
47. § /1/ bekezdése, illetve a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet
48. §-a alapján határozott. Budapest,
49. május
50. Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács András sk. előadó bíró, dr.Kovács Ákos sk. bíró