← Magyarország

Bf.146/2010/5 – Debreceni Ítélőtábla

Debreceni Ítélőtábla Bf.III.146/2010/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
  2. április
  3. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő ítéletet: Az életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt vádlott ellen indított büntető ügyben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság
  4. január
  5. napján kihirdetett 1.B.777/2009/
  6. számú ítéletét megváltoztatja a következők szerint: A vádlott terhére megállapított bűncselekmény helyes minősítése a Btk.
  7. §-ának

(1)bekezdésben meghatározott és a
(6)bekezdésének I. fordulata szerint minősülő testi sértés bűntette. A börtönbüntetés mértékét 2 (kettő) évre súlyosítja, a próbaidő tartamát 4 (négy) évre felemeli. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A másodfokú eljárásban 4.500,- (négyezer-ötszáz) Ft, a vádlottat terhelő bűnügyi költség merült fel. Indokolás: A megyei bíróság ítélete ellen az ügyész súlyosítás céljából jelentett be fellebbezést. Álláspontja szerint az enyhítő szakasz alkalmazása nem indokolt, és szükséges a felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejének tartamát a törvényi minimumnál hosszabb időtartamban meghatározni. A vádlott és a védője tudomásul vették az elsőfokú határozatot. A fellebbviteli főügyészség az átiratában az ügyészi jogorvoslattal egyetértve, azt fenntartotta. Az ítélőtábla a fellebbezéssel megtámadott elsőfokú ítéletet a Be. 348. §-ának
(1)bekezdése alapján - a Be. 361. §-ának
(1)bekezdését alkalmazva - az azt megelőző eljárással együtt nyilvános ülésen bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy a megyei bíróság az eljárási szabályokat betartva folytatta le a bizonyítást. Beszerezte a büntetőügy elbírálása szempontjából lényeges bizonyítékokat. A történeti tényállást a vádlott beismerő vallomására, az érdektelen tanúk nyilatkozatára, az igazságügyi elme- és orvosszakértő véleményére alapította. ... sértett kihallgatását ugyanakkor nem foganatosította, de ez a hiányosság a beszerzett egyéb bizonyítékok tükrében nem tette megalapozatlanná az elsőfokú ítéletet. A bizonyítékokat értékelő tevékenységéről a megyei bíróság az indokolási kötelezettségének a szükséges mértékben eleget téve adott számot. Az iratok tartalmára figyelemmel, utalva 1. tanú vallomására - a Be. 352. §-a
(1)bekezdésének a/ pontját alkalmazva - a tényállás kiegészítése szükséges a következők szerint: Miután a vádlott kiszállt a személygépkocsijából, ... sértett felé indult, eközben kezével csapkodott, mire a sértett megragadta a vádlott haját. E kiegészítéssel a történeti tényállás megalapozott, így a Be. 352. §-ának
(2)bekezdése alapján a másodfokú eljárásban irányadó. Az elsőfokú bíróság ezen irányadó tényállásból okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, és törvényes a cselekmény jogi minősítése is. Az e körben rögzített jogi indokokkal a másodfokú bíróság teljes egészében egyetért. A megyei bíróság az ítélet rendelkező részében a bűncselekmény jogi minősítését - az indokolásban írtaktól eltérően - hiányosan tüntette fel, amit az ítélőtábla pótolt. Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása körében hiánytalanul feltárta a vádlott javára és terhére értékelendő bűnösségi körülményeket és az enyhítő rendelkezést alkalmazva a törvényi minimum alatt szabta ki a szabadságvesztés tartamát. Az ítélőtábla álláspontja szerint a megyei bíróság túlzott jelentőséget tulajdonított a testi épséget sértő cselekményt közvetlenül megelőző eseményeknek és abban a sértett szerepének. Nem volt figyelemmel ugyanakkor arra, hogy a vádlott a személygépkocsival akadálytalanul elhagyhatta volna a helyszínt, ezzel szemben a járműből kiszállva, abból kést magához véve visszament a sértetthez és ennek során szúrta őt meg a hasán. A másodfokú bíróság - e körülményt értékelve, nem utolsó sorban utalva arra, hogy a vádlottat ezen esetet megelőzően elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt próbára bocsátották - a börtönbüntetés mértékét a rendelkező részben írtak szerint súlyosította. A vádlott erőszakos cselekményekben megnyilvánuló személyiségét szem előtt tartva az ítélőtábla a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejét is - a megyei bíróság által megállapított törvényi minimumról - felemelte. Az így kiszabott, végrehajtásában hosszabb időre felfüggesztett börtönbüntetés áll arányban az elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyával, a bűnösségi körülményekkel, továbbá a vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyesség fokával. A megyei bíróság a bűncselekmény eszközének elkobzásáról érdemben helyesen döntött, azonban ennek jogszabályi alapját az ítélet indokolása nem tartalmazza, ezért az ítélőtábla ezt pótolva rögzíti a Btk. 77. §-a
(1)bekezdésének a/ pontját. Az ítélet
  1. oldal utolsó bekezdésében a Be.
  2. §-ának
(5)bekezdése a
(2)bekezdésre helyesbítendő. Az eddig írtakra figyelemmel a másodfokú bíróság a megyei bíróság ítéletét a Be. 372. §ának
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta, míg egyéb helyes és törvényes rendelkezéseit a Be. 371. §-ának
(1)bekezdése értelmében helybenhagyta. A fellebbezési eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére a Be. 381. §-ának
(1)bekezdése alapján kötelezte a vádlottat az ítélőtábla. Debrecen,
  1. április
  2. Dr. Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Diószegi Attila sk. a tanács tagja, előadó, Dr. Szabó József sk. a tanács tagja Záradék: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 1.B.777/2009/
  3. számú ítélete a másodfokú ítéletben írt változtatással jogerős és a szabadságvesztés kivételével végrehajtható. Debrecen,
  4. április
  5. . Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: - kiadó -

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.